Itt a számítás! A nyugdíjak vásárló értéke a legnagyobb baj
A nyári adatokhoz képest 5 százalékponttal emelkedett, 22-ről 27 százalékra, azok aránya, akik attól félnek, hogy nyugdíjuk nem lesz elegendő a megszokott életszínvonaluk fenntartásához – áll az Ipsos Zrt. által a Provident megbízásából végzett, ezer fős országos reprezentatív felmérésben.
Ez azért figyelemre méltó, mert közben 1 százalékponttal, 35-ről 34 százalékra csökkent azok aránya, akik a fizetésük infláció miatti elértéktelenedésétől tartanak – jóllehet az infláció továbbra is a legfőbb egzisztenciális kockázatként szerepel a lakosság szemében.
A gyorsan változó gazdasági környezetben – ami napjainkban sok felnőtt magyar alapélménye – a válaszadók legnagyobb része (41%) rokonaihoz vagy barátaihoz fordul tanácsért. Ugyanakkor jelentős szerepet töltenek be az információszerzésben az internetes közösségi platformok, az influenszerek, a gazdasági szakértők és pénzügyi tanácsadók is. A megkérdezettek több mint egynegyede (26%) viszont egyáltalán nem kér tanácsot ilyen helyzetekben – derül ki a Provident Barométer friss kutatásából.
Az öngondoskodás legnépszerűbb formája továbbra is az élet- és balesetbiztosítás, amelyet a válaszadók 29%-a tart a legfontosabbnak, megelőzve a nyugdíjbiztosítást (23%) és az egészségpénztári megtakarítást (18%). A nyugdíjcélú megtakarítások népszerűsége 1 százalékponttal nőtt a nyár óta, ami jelzi, hogy a lakosság egyre inkább kulcskérdésnek tekinti a pénzügyi biztonságot a jövőre nézve.
A megtakarítási formák kiválasztásánál a rugalmasság vált a legfontosabb tényezővé, ezt követi a megtakarítási cél és a biztonság. A várható hozam csak a negyedik helyre került – ez jelentős változás a nyári adatokhoz képest, amikor még az hozam volt a legfőbb szempont. Érdekesség, hogy az 50 év felettiek körében a biztonság a legfontosabb, míg a 18–35 évesek számára a befizetések gyakorisága is döntő szerepet játszik.
A magyarok pénzügyi helyzetében nagy különbségek mutatkoznak: a lakosság 11%-a eladósodott, míg 9%-uk akár jövedelmük harmadát is félre tudja tenni. Az iskolai végzettség erősen befolyásolja az anyagi helyzetet: az érettségivel nem rendelkezők 17%-a küzd tartozásokkal, míg a felsőfokú végzettségűek 18%-a képes jövedelme egyharmadát megtakarítani.
Összességében a magyar lakosság több mint fele pénzügyi nehézségekkel él: a már említett 11%-nyi eladósodott felnőtt mellett további 43% rendszeresen kifogy a pénzből a hónap végére, így nem tud félretenni. Ez összesen a lakosság 54%-át jelenti, akik anyagi bizonytalansággal küzdenek.
Mindeközben 36% úgy nyilatkozott, hogy megfelelő beosztással jövedelmének 20%-át képes megtakarítani. Jelentős különbség mutatkozik a jövedelmi határok mentén: 700 ezer forint havi bevétel körül húzódik az a szint, amely felett ugrásszerűen nő a megtakarítási képesség – e szint alatt 5%, fölötte már 22% tud félretenni jövedelme egyharmadát.
A jövedelmi kilátások tekintetében a lakosság kétharmada a vásárlóerő csökkenésére számít – ez az arány 2 százalékponttal, 67%-ra nőtt. Az optimisták aránya ezzel szemben 19%-ra esett vissza, ami 4 százalékpontos csökkenést jelent a nyári adatokhoz képest.
„A Provident Barométer adatai alapján a lakosság továbbra is az inflációt tartja a legfőbb pénzügyi veszélyforrásnak, de egyre többen aggódnak a jövőbeni nyugdíjuk értéke miatt is. Bár az információszerzési szokások nem változtak jelentősen, a pénzügyi tanácsadók továbbra is fontos szerepet játszanak, különösen azok körében, akik alacsonyabb szintű pénzügyi ismeretekkel rendelkeznek.
Az öngondoskodás iránti hajlandóság a bizonytalanság erősödésével párhuzamosan nő, így egyre fontosabb, hogy az emberek megbízható és személyre szabott információkhoz jussanak” – hangsúlyozta Pálfalvi Márta, a Provident Pénzügyi Zrt. kommunikációs és vállalati kapcsolatok igazgatója.
Kapcsolódó cikkünk: Egyre több nyugdíjas költözik külföldre
