Itt az infláció, és úgy tűnik, egy ideig velünk is marad
Miért beszélünk mostanában ennyit az inflációról?
Egyszerűen azért, mert elkezdtük a bőrünkön érezni, nap mint nap tapasztaljuk az áremelkedést, illetve, hogy ugyanazt a terméket különböző árakon találjuk az egyes üzletekben. De talán ez most más, és nem is amiatt van, amire az elemzők, közgazdászok számítottak. Figyelnünk kell rá, nem dughatjuk homokba a fejünket, ha az emelkedő statisztikát halljuk a hírekben. Az OVB Magyarország véleménye szerint az infláció még egy ideig velünk marad.
Mi okozhat inflációt?
Például egy adott ország fizetőeszközének gyengülése, egy lazább költségvetési politika, vagy egyszerűen a kereslet megugrása, a kínálat visszaesése (kevés chipgyártás mellett kevés új autó kerül a piacra, így többet hajlandóak fizetni érte, akik megtehetik), de a sor még hosszasan folytatható.
Jobb lenne, ha az árak inkább csökkennének?
Az árak csökkenése, vagyis a defláció a gazdaság gyenge teljesítményének egy mutatója. Például, ha vállalkozóként előállítottunk egy terméket, és azt a következő hónapban, vagy évben már kevesebbért is hajlandóak vagyunk adni, csak vegyék meg. Ez azt feltételezi, hogy megszűnt a kereslet a termék iránt. Amennyiben a kereslet eltűnik, úgy a vállalatok nehezebben fizetik a dolgozók bérét, nem mernek beruházni. De ennek következtében az államnak is kevesebb lesz az adóbevétele.
Akkor mégis jó az infláció?
Amennyiben van egy kiszámítható, tervezhető infláció, akkor az egy „egészséges” gazdaságot feltételez, ahol a szereplők tervezni tudják a jövőt (például a vállalatok tudnak fizetésemelést adni a dolgozóknak, amiből ők vásárolni fognak stb.
Mi történik, ha az infláció kiszámíthatatlanná válik?
A jegybank az egyik legfontosabb szereplő, akinek kiemelt feladata az inflációs cél tartása, amelyhez normál piaci körülmények között számtalan eszköze is van (például ő határozza meg a kamatkörnyezetet, ő felel a pénzügyi politikáért, törekszik a pénzkínálat és pénzkereslet egyensúlyára stb.) Magas inflációs környezetben az egyén szintjén fontossá válnak a tudatos pénzügyi döntések, ilyenkor sok egyszerű dolgot tudunk megtenni mi is. Például költségvetést készítünk, átalakítjuk a vásárlói szokásainkat, megnézzük, hogy adott terméket hol tudjuk lényegesen olcsóbban megvásárolni, pénzügyi tanácsadót veszünk igénybe, lecseréljük a bankszámlánkat, biztosításunkat, ha van ugyanolyan feltételek mellett kedvezőbb. Vagyis egyszerűen tudatosabbak vagyunk, amikor kiadásainkra gondolunk, és amikor azokat megtervezzük.
Bankszámlán lévő pénz és infláció
Nézzünk meg, hogy miért érdemes tudatosan foglalkozni a pénzügyeinkkel: a háztartások ma 10 ezer milliárd forintot tartanak bankszámlán, az éves kamat pedig kevesebb mint 0,3 %, ennyi járt 2022 elején. Mindeközben az infláció idén elérheti az akár 10%-ot is. Gyakorlatilag naponta összesen több milliárd forintot veszítünk összesen a bank- és folyószámlánkon tartott vagyonunkból. Egyénileg levetítve gyakorlatilag a pénzünk értékének egy tizedét elvesztjük, ha bankszámlán tartjuk.
