Japán digitális elmaradottságának előnyei

Gyakran emlegetett paradoxon, hogy a robotika terén vezető szerepet betöltő Japán azon kevés országok egyike, ahol még mindig előszeretettel használják a faxkészüléket. A világ legnagyobb technológiai célú kockázati tőkealapjának otthont adó Japán vállalatai alig fektetnek be a saját technológiai tehetségük gondozásába.
A felhős szolgáltatások elterjedtsége jóval alacsonyabb, mint az Egyesült Államokban és Európában. Az ország digitális infrastruktúrája olyan állapotban van, hogy a kormány attól tart, hogy a gazdaság évente 12 ezer milliárd jent (77 milliárd USD-t) veszíthet, ha 2025-ig nem sikerül felzárkózni a digitalizációban. A felzárkózásból leginkább azok az IT-szolgáltató cégek fognak profitálni, amelyek jó ideje a digitális korszerűsítések fekvőrendőreinek szerepét töltik be.
A probléma a vállalkozók bonyolult hálózatára vezethető vissza. A legtöbb fejlett piaccal ellentétben a japán vállalatok inkább kiszervezik az informatikai feladatokat az úgynevezett „rendszerintegrátoroknak” − olyan szolgáltatóknak, amelyek a hardvergyártástól a szoftverfejlesztésig mindent alvállalkozókra bíznak.
Bár ez a modell megszabadítja a nagyvállalatokat az erőforrásigényes és bonyolult technológiai projektektől, hosszú távon megnövelte a költségeket, kiüresítette a házon belüli technológiai szakértelmet, és az IT-rendszerek toldozásos-foldozásos megközelítéséhez vezetett.
A sors iróniája, hogy Japánnak most, hogy igyekszik felzárkózni a digitalizáció területén, nagyobb szüksége van ezekre az IT-szolgáltatókra, mint valaha. A kormány felhívására a mielőbbi digitalizációra törekvő vállalkozások nagyszabású átalakításokat, például a felhőre való áttérést várják a szolgáltatóktól.
Erre válaszul az IT-szolgáltatók mindinkább tanácsadóként kezdenek fellépni, és átfogó megoldásokat ajánlanak, ahelyett, hogy egyszerre csak egy-egy hibát javítanának − ezzel az új taktikával jobban megközelíthetik a vezetőséget, és még több üzleti lehetőség nyílik meg előttük. A hatás azonnali és nyilvánvaló. A Nomura Research Institute (NRI), a digitális átalakulás terén vezető szerepet betöltő, jelentős tanácsadói részleggel rendelkező vállalat a 2017-es 11 százalékról 2024-re 20 százalékra növelte a sajáttőke-megtérülését[1]. A még ismertebb Fujitsu üzemi árrése szintén javult, méghozzá a 2024-es 4 százalékról 2026-ra becslések szerint 12 százalékra, miután bevezetett egy az NRI-éhez hasonló stratégiát.
A technológiai szakemberek hiányára azonban nincs gyors megoldás. A kormány már 2019-ben figyelmeztetett arra, hogy Japánnak 2030-ra akár 800 000 fős IT-szakemberhiánnyal kell majd szembenéznie. Előfordulhat, hogy egyes projekteket a mérnökhiány miatt kell majd elhalasztani. Valószínűbb azonban, hogy 2025-ben, ahogy az ország óhatatlanul mind közelebb jut a „digitális sziklához”, a bérek fokozatosan emelkedni kezdenek − ez a nagyobb szereplőknek kedvezne, mivel azok képesek áthárítani a megemelkedő munkaerőköltséget az ügyfelekre.
Az, hogy a digitális korszerűsítés fő terheit a nagyvállalatok és a kormány, valamint az önkormányzatok viselik, a nagyobb vállalkozásoknak kedvez, amelyek rendelkeznek az ilyen projektekhez szükséges mérettel és erőforrásokkal. A pénz már el is kezdett csordogálni. A Bank of Japan által elvégzett Tankan felmérés szerint a vállalatok szoftverberuházásai 2022-ben és 2023-ban kétszámjegyű növekedést mutattak, és a becslések szerint 2024-ben további 14 százalékkal bővültek.
„Ugyanakkor a kisebb szereplőkre is érdemes odafigyelni, mivel közülük néhány valószínűleg vonzó felvásárlási célpontnak számít majd. Ahol egyértelmű előnyök kínálkoznak, ott értéket lehet felszabadítani − jó példa erre a közelmúltból a Net One, egy felhőalapú hálózati integrációra specializálódott cégnek az SCSK rendszerintegrátor által végrehajtott felvásárlása” – teszi hozzá Al-Hilal István, a Fidelity International közép-kelet-európai igazgatója.
Az erős menedzsmenttel rendelkező kisebb vállalatok szintén gyorsabb növekedési potenciált tudhatnak magukénak, mint a nagyobb múltú, megállapodott versenytársaik. A pénzpiaci kereskedési rendszerekre szakosodott Simplx új digitális tanácsadó üzletágának gyors növekedése hozzájárult ahhoz, hogy a vállalat az elmúlt öt év során 32 százalékos összetett éves növekedési ütemet ért el − ilyen tempóról a nagyobb szereplők csak álmodhatnak. A vállalatokkal történő kapcsolattartás kulcsfontosságú lesz az ágazatban az ilyen eseményvezérelt lehetőségek megragadása során, amelyek Japán 2025-ös átalakulásának talán legjövedelmezőbbjei lehetnek.
[1] Pénzügyi évekre vetítve, melyek Japánban márciustól márciusig tartanak