Jelentős károkat okoztak nyáron az olaszsáskák

Idén július második felében először Bács-Kiskun vármegye déli részén, Balotaszállás határában, majd augusztus elején, a Csongrád-Csanád vármegyei termelők jelezték a hatóságnak a sáskák okozta nagymértékű károsítást.

Példaként említették, hogy a rovarok többek között egy üllési, 2,5 hektáros termőre forduló homoktövis ültetvény érőfélben lévő termését károsították meg 100 százalékban, amit a kormányhivatal helyszíni szemléje is megerősített.

Emellett több gazdálkodó is arról számolt be, hogy a sáskák a burgonya, a karfiol, a kukorica és a lucerna kultúrákat ugyancsak teljesen elpusztítottak.
A Csongrád-Csanád vármegyei Pusztamérges és Öttömös térségében szintén sáskák által okozott károkról számoltak be a termelők.

1A rovarok az előbbi településen a betakarítás alatt álló sárgarépa táblán, utóbbinál a tökfélékben tettek kárt. Pusztamérgesen egy spárgaállomány lombozatát is teljesen lerágták, kizárólag a növény vastag szárait hagyták meg.

A Nébih a honlapján arra is kitért, hogy a sáskafajok jellemző élőhelyei a rétek, legelők, árokpartok és útszélek.

A szárazabb területeket kedvelő, Magyarországon is honos számos sáskafaj populációja (például az olaszsáska, rövidnyakú sáska, kékszárnyú sáska és a homoki olaszsáska) ezeken az élőhelyeken marad fenn.

Amíg a populációjuk mérete nem ér el egy bizonyos szintet, addig ezen az élőhelyeken táplálkoznak, és itt rakják le a talajba tojásaikat.

Amint a füves területeken elfogy a táplálék, akkor vonulnak a közeli, táplálkozásra alkalmas növényzettel borított részekre.

Magyarországon a sáskák jelentős elszaporodása legutóbb 1993-ban okozott problémát, akkor a marokkói sáska és egyéb sáskafajok a Duna-Tisza közén, Pest vármegye déli és Bács-Kiskun vármegye északi részén, valamint a Hortobágyon jelentek meg tömegesen - olvasható a Nébih közleményében.