Jogos magyar nyugdíj pánik - elég ránézni a korfára...
Az infláció jelenleg az egekben van — az egész világon magas, de hazánkban még annál is inkább. Míg a fizetések, illetve a nyugdíjak csak szerény mértékben tudnak növekedni (általában 10-20%-kal évente), addig az infláció mértéke egyes becslések szerint ennek a többszöröse is lehet.
Ez azt jelenti, hogy a lakosságnak, illetve az időseknek egyre kevesebb vásárlóereje van, egyre kevesebb élelmiszert, ruhát, könyvet vagy háztartási cikket tudnak vásárolni a pénzükön, arról nem is beszélve, hogy a lakhatásukat — amennyiben nincsenek abban a szerencsés helyzetben, hogy saját ingatlannal rendelkezzenek — egyáltalán nem tudják kigazdálkodni az egyre dráguló albérletárak miatt.
És akkor még csak az alap élelmiszerekről és termékekről beszéltünk, az egészséges ételek, az egyre dráguló gyógyszerek és a többi, időseknek fontos árucikkről nem is beszélve.
A másik problémát az idősödő társadalom okozza. 2019-es adatok alapján a 65 év felettiek aránya már elérte a 19 százalékot, és ez folyamatosan növekszik.
Azonban ne gondoljuk, hogy csak az egyre több idős ember miatt kezd fenntarthatatlanná válni a nyugdíjrendszer. A mérleg másik oldalát — a nyugdíjak szempontjából — ugyanis a fiatalok képviselik. A nyugdíjrendszer Magyarországon a társadalombiztosításon alapul, azaz az aktív dolgozók fizetéseiből finanszírozzák a nyugdíjakat. Azonban a folyamatosan csökkenő születésszám, és egyre szerényebb munkaerőpiac miatt egyre kevesebb ember dolgozik, így kevesebb pénz érkezik a nyugdíjalapba.
A problémát a KSH oldalán található ábra szemlélteti a legjobban:
A probléma egyik legfőbb oka tehát az, hogy a várható élettartam rendkívül megnőtt a nyugdíj rendszer bevezetése óta, ez pedig magával vonzza azt, hogy egyre több embert kell eltartania a még aktív dolgozóknak. Emiatt még azokban az államokban is baj van, ahol az idősek tisztelete, védelme és segítése top prioritást élvez és a nemzeti alapértékek egyikének számít.
Emellett sajnos a fiatalok gyermekvállalási kedve is egyre csökken, a rendszerváltás óta legalábbis jóval alacsonyabb volt, mint a második világháború utáni két évtizedben — ennek is köszönhető ez az aránytalan kormegoszlás a magyar társadalomban.
A nyugdíjrendszer tehát nagyon ingatag talajon egyensúlyozik, ráadásul a probléma nem csak a mostani időseket érinti, hanem a jövő generációit is — aki most fiatal, annak egyre kisebb az esélye a nyugdíjra. A legtöbb pénzügyi, gazdasági és vállalkozó szakember és tanácsadó ezért azt ajánlja, hogy minél hamarabb kezdjünk el félretenni a saját nyugdíjunkra, ellenkező esetben ugyanis lehet, hogy mire oda kerülünk, az állam már nem tudja kigazdálkodni.
Már jelenleg is érezhető ez a hatás, a jelenlegi nyugdíjasok ugyanis alig, vagy egyáltalán nem rendelkeznek megtakarításokkal, ezért nagyon ki vannak téve a piaci, gazdasági, politikai és társadalmi történéseknek. Ez pedig hatalmas társadalmi feszültségeket eredményezhet.
Láthatjuk, hogy Franciaországban mekkora tüntetéshullám indult a nyugdíjkorhatár megemelése miatt, pedig ha jobban belegondolunk, az egyre növekvő várható élettartam miatt ez tűnik a legkézenfekvőbb megoldásnak — azonban nem ez az egyetlen. Az olyan jóléti államoknak, ahol a fizetés a többszöröse a magyar béreknek, más módszerük is van a nyugdíjkorhatár megtartásának vagy esetleges csökkentésének, itthon azonban egyre valószínűbbé válik, hogy hamarosan emelkedni fog.
A nyugdíjrendszer tehát igencsak nehéz helyzetbe került – már számtalan könyv, tanulmány és szakember kongatja a vészharangot. A megoldás azonban korántsem ilyen egyértelmű.
Az azonban biztos, hogy változásokra van szükség.