Jogszabályba foglalták az elvárást: legyen ATM minden településen
„A Kormány… egyetért továbbá azzal, hogy Magyarország valamennyi településén biztosítani kell legalább egy automata bankjegykiadó gép (ATM) üzemeltetését a lakosság pénzügyi szolgáltatásokhoz való akadálytalan hozzáférése érdekében;”
További részleteket a jogszabályból nem lehet megtudni. Annyi bizonyos, hogy a nemzetgazdasági miniszternek kell előterjesztést, javaslatot készítenie április 30-ig a témával kapcsolatban.
Az MNB 2024. decemberi adatai alapján ma Magyarországon 5140 ATM-et üzemeltetnek. (Ez a szám egyébként 2022. decemberéhez képest 8,5 százalékkal emelkedett.) A KSH adatai szerint pedig 2024. januárjában 3155 település van az országban. Ebből 26 megyei jogú város, 322 város, 127 nagyközség és 2680 község.
Mindezekből elsőre tévesen azt a következtetést lehetne levonni, hogy ez a feltétel akár már teljesült is. (Vagy legalábbis könnyen megvalósítható lehetne.) Igen ám, de egyes településeken több ATM is található, sőt a nagyobb településeken számos bankautomata van.
Az MNB tavaly év végi adatai alapján a vármegyeszékhelyeken 920 ATM található és ezen adatokban Budapest nem szerepel. Önmagában a fővárosban 1225 ATM-et üzemeltettek a Helix egy korábbi 2023-as kutatása alapján. Ezt figyelembe véve már nagyságrendileg csak 2995 ATM jut a maradék 3136 településre.
Ráadásul a Bankmonitor szakértői szerint a többi nagyobb településen is több ATM lehet. Ugyanakkor számos olyan kisebb település lehet hazánkban, ahol egyáltalán nincs bankautomata.
Miért nincs mindenhol ATM?
A legtöbb ATM-et a kereskedelmi bankok üzemeltetik. Ezen eszközök telepítése és üzemeltetése igen költséges. A készülék kihelyezése mellett elég csak a biztonsági, illetve pénzszállítási feladatokra és azok költségére gondolni. A bankok jellemzően olyan helyre telepítenek bankautomatát, ahol annak komoly fogalma van/lehet.
Ha a modell nem változik, akkor a bankoknak kell azon helyekre ATM-et telepíteni, ahol jelenleg nincs. Ez komoly egyszeri anyagi terhet jelenthet, ráadásul az alacsonyabb forgalmú helyeken az üzemeltetés is veszteséges lehet.
Alapesetben a pénzintézetek ezen plusz kiadásokat megpróbálják ráterhelni ügyfeleikre. Ez azonban a kormány egy másik törekvésével menne szembe. Nagy Márton ugyanis korábban azt is kijelentette, hogy a bankok a bankszámlákhoz kapcsolódó díjakat, költségeket jelentősen megemelték. Ha ebben nem lesz pozitív változás, akkor még egyfajta árstop bevezetése is felmerült a bankszámlákkal kapcsolatban.
Ebben a helyzetben nagyon is lényeges, hogy milyen irányok, elvek, kérések fognak szerepelni a határozatban szereplő előterjesztésben. Ezt előreláthatóan megtudhatjuk április 30-ig.
