A spanyol kormány a kilakoltatási moratórium négyéves meghosszabbításáról döntött
Isabel Rodríguez lakásügyi miniszter tájékoztatása szerint a kabinet által elfogadott két rendelet közül az elsőben 2030-ig megtiltják a kiszolgáltatott helyzetben lévők kilakoltatását, 2028-ig leállítják a különböző befektetési alapok "spekulatív" ingatlanvásárlását, és 10 százalékos általános forgalmi adót (áfa) vetnek ki a turisztikai célú lakáskiadásra.
Lépéseket tesznek továbbá a szobabérleti konstrukciókkal kapcsolatos visszaélések visszaszorítására, és biztosítják a 2029 előtt lejáró lakásbérleti szerződések kétéves meghosszabbítását változatlan feltételek mellett.
Mint mondta, személyijövedelmadó-kedvezményt vezetnek be az évi 33 ezer eurónál (12,1 millió forint) alacsonyabb jövedelemből, bérlakásban élőknél, és adójóváírást kaphatnak azok a bérbeadók, akik legalább 5 százalékkal csökkentik a bérleti díjat. Létrehoznak egy közvetlen finanszírozási mechanizmust, amely kamatmentes hitelt biztosít az első ingatlan megvásárlásához, valamint kedvezményes 4 százalékos áfakulcsot alkalmaznak a szociális célú lakásépítési beruházásoknál.
Hozzátette: külön rendeletet fogadtak el a határozatlan idejű bérleti szerződések bevezetéséről.
"Hazánkban széles körű társadalmi konszenzus övezi a lakhatási válság enyhítését célzó intézkedéseket, ami eddig hiányzott, az a politikai konszenzus és az egyetértés volt" - fogalmazott Isabel Rodríguez, hangsúlyozva, hogy bízik a politikai csoportok felelősségében és nagylelkűségében a rendeletek jóváhagyásához szükséges pénteki parlamenti szavazásnál.
Spanyolország több nagyvárosában vonultak utcára tömegek hétfő este, hogy "valódi intézkedéseket" követeljenek a lakhatási problémák megoldására, és tiltakozzanak a kilakoltatások, a bérlakások drágulása és az ingatlanspekulációk ellen.
A spanyol fővárosban négy napja napja álladó tiltakozás zajlik a Puerta del Sol téren, ahol már több mint 300 sátrat állítottak fel a tüntetők, akik azt ígérték: addig maradnak, amíg nem születik megoldás az egyre súlyosbodó lakhatási válságra.
A megmozdulások azután kezdődtek, hogy a múlt héten Madridban kilakoltattak egy 87 éves asszonyt, Maricarment abból a bérlakásból, ahol 70 éve élt. Az asszony kilakoltatását civil összefogással próbálták megakadályozni, azonban sikertelenül.
A belföldi és nemzetközi sajtót is bejárták azok a képek, amelyeken a kilakoltatott idős nőt otthonából hordágyon hozzák ki, hogy kórházba szállítsák, ahol továbbra is kezelik. Ügyvédjei kedden bejelentették: végül megállapodtak az ingatlant tulajdonló céggel, hogy az asszony visszatérhet a lakásba, nyolc évre szóló szerződést kötnek vele, és a bérleti díj a nyugdíjának 30 százaléka lesz.
Spanyolországban a lakhatási problémákat a kereslet és a kínálat közötti egyensúlyhiány, a béreknél nagyobb ütemben emelkedő lakásárak okozzák, ami kiemelten érinti a fiatalokat és a kiszolgáltatott csoportokat.
A lakásügyi minisztérium adatai szerint 2026 második negyedében 12,5 százalékkal drágultak a lakásárak az előző negyedévhez képest, átlagosan elérve a 2355 eurós (865 ezer forint) szintet négyzetméterenként, ami új történelmi csúcsot jelent.
Hivatalos bérleti statisztikák hiányában az Idealista bérlakásportál adatai szerint augusztusban 5,8 százalékkal nőttek a bérleti díjak. A legdrágább város Madrid, ahol négyzetméterenként átlagosan 23,3 eurót (8560 forint) kérnek a bérlőktől.
A spanyol központi bank a 2021-2025-ös időszakban 750 ezerre becsülte az országos lakáshiányt, amely csaknem kétszerese a más európai országokban, például Olaszországban tapasztaltaknak.
A bank jelentése szerint a dél-európai országban a teljes lakásállomány 1,5 százaléka, minden 65. ingatlan szociális lakás, míg például Hollandiában ez az arány 34 százalék.
