Jogszerűen törölte-e a Facebook a Pesti Srácokat?

Ismét fellobbant a vita a magyar nyilvánosságban arról, vajon jogában áll-e a Facebooknak, hogy felhasználói fiókokat töröljön a saját felületéről. A kérdés felvetése most különösen is indokolt, mivel a legnagyobb közösségi médiaplatform egy sajtótermék, a pestisracok.hu fiókját függesztette fel a közösségi szabályok megsértése miatt, ami mégiscsak minősített esete a társadalmi kommunikáció befolyásolásának. Másrészt az is növeli az ügy jelentőségét, hogy ez az első nagy nyilvánosságot érdemlő szolgáltatói beavatkozás azt követően, hogy alkalmazandóvá vált az online platformok tevékenységét, többek között moderálási gyakorlatát szabályozó európai uniós rendelet (rövidített nevén: DSA).

Jogszerűen törölte-e a Facebook a Pesti Srácokat?

A DSA néhány nagyon fontos kérdést eldöntött az uniós jogalkotás szintjén. Az egyik ilyen kérdés az, hogy a platformoknak egyértelmű és konkrét indokolást kell adniuk tartalommoderálási intézkedéseikről az érintett számára. Bármely érintettnek joga van erre, de egyértelmű, hogy egy sajtótermék fiókjának (akár végleges) felfüggesztése olyan súlyú lépés, amelynél ezt a kötelezettséget különösen is komolyan kell vennünk.

Az eddig nyilvánosságra hozott információk alapján a Facebook nem tett eleget ennek a kötelezettségének. A Pesti Srácok közleménye szerint mindössze annyit lehet tudni, hogy a felfüggesztésre „veszélyes személyekre és szervezetekre vonatkozó szabályozás megsértése és kéretlen tartalom közzététele” miatt került sor.

Nem kétséges, hogy ez a nyúlfarknyi indokolás, amely csak egy elvont jogalapot jelöl meg, nem elégíti ki a DSA elvárásait, melyek alapján az ügy releváns tényeire és körülményeire kiterjedő magyarázattal kell szolgálni. A felfüggesztés tehát – a jelenleg ismert információk alapján – egyelőre biztosan jogszerűtlen.

Tegyük hozzá, hogy az indokolási kötelezettség ráadásul csak az előfeltétele annak, hogy rátérhessünk a lényegi kérdésre: jogszerű-e érdemben a Facebook szóban forgó döntése. A konkrét ügyben erről – éppen az indokolási kötelezettség megsértése miatt – most nem fogunk tudni biztosat állítani, de azt azért tisztázhatjuk, hogy a már hatályban lévő DSA világában melyek a jogi keretei egy ilyen döntésnek.

Az uniós rendelet által eldöntött legfontosabb érdemi kérdés, hogy a platformszolgáltatóknak a közösségi szabályaik (formálisan szólva: a szerződési feltételeik) érvényesítése során figyelemmel kell lenniük felhasználóik szólásszabadságára, és nem hozhatnak olyan intézkedést, amely azt aránytalanul korlátozná.

Ezen a blogon már évekkel ezelőtt foglalkoztunk azzal, hogy az európai alkotmányjogi gondolkodástól egyáltalán nem idegen, hogy – az állami hatóságok mellett – az alapjogok érvényesülésére meghatározó hatással lévő egyes magánszereplőkre is alkotmányjogi elvárásokat telepítsünk. Az alapjogok horizontális hatályának nevezett alkotmányjogi tézis szerint a demokratikus társadalmi vita és a véleménynyilvánítás terén kulcsszerephez jutó online platformokat – kiváltképp moderálási gyakorlatukban – kötelezik a szólásszabadság mércéi. Igen ám, de az alkalmazás során most már nem a szép elvi tézisnek, hanem annak a gyakorlati kérdésnek van jelentősége, hogy pontosan milyen mércékről is beszélünk.

Bár a Pesti Srácok ügyében a felfüggesztés jogalapja más volt, azt javaslom, a releváns jogi szempontok modellezéséhez forduljunk egy olyan esetkörhöz, amely rendszeresen a szólásszabadság figyelmének középpontjába kerül, így kiterjedt gyakorlata van: vegyük szemügyre a sértő, gyalázkodó beszéd példáját.

A szólásszabadságnak az államot kötelező mércéi az elmúlt évtizedekben kialakultak, és bár bizonyos hangsúlyok a társadalmi folyamatokkal együtt természetes mozgásban vannak a jogalkalmazásban, az alapok világosak: az állam csak kivételesen, jól meghatározott, konkrét sérelmek vagy tényleges veszélyek esetén korlátozhatja a véleménynyilvánítás kitüntetett fontosságú jogát.

Ebből következik például az, hogy míg a gyűlöletkeltést a magyar jog sem tűri meg, addig a közösségeket sértő, de a gyűlöletkeltés szintjét el nem érő gyalázkodás főszabály szerint nem szankcionálható. Senki ne gondolja azonban, hogy a szólásszabadság horizontális hatályának dilemmái azzal a könnyed mozdulattal kipipálhatók, hogy mostantól ezek a mércék az online platformokat is kötik majd.

Az alapjogi szempontok érvényesülése magánfelek között ugyanis nem követheti egy az egyben az államra vonatkozó alapjogi rezsimet, mivel itt a jogviszony kötelezetti oldalán is olyan magánfelet találunk, akinek jogait, adott esetben alapjogait és méltányolandó érdekeit szintúgy el kell ismernie a szabályozásnak. Jól láthatjuk ezt a horizontális hatály működésének már létező szemléletes gyakorlati példáin is.

Amíg a személyes adatok védelméhez való jog kizárólag az államokat kötelező alapjogként funkcionált (szinte már el is feledtük, de természetesen ez a jog is így kezdte), addig korlátozására csakis más alapjog vagy alkotmányos érték védelmében kerülhetett sor.

Aztán az adatvédelem megérkezett a magánfelek világába, és rögtön ott találtuk a GDPR-ban az adatkezelés lehetséges jogalapjai között az „adatkezelő jogos érdekét”, ami az alapjogi szempontokat, vagyis az adatvédelem korlátozását már magánfelek sajátos pozíciója közti érdekmérlegelés keretei közé tereli. Hasonlóképpen a munkáltató is a saját munkáltatói érdekei szerint, szélesebb körben korlátozhatja a munkavállalók szólásszabadságát, mint az állami hatóság.

Számot kell adnia jogos érdekeiről, igazolnia kell őket, és figyelemmel kell lennie a munkavállaló szólásszabadságára, de végül mégiscsak nagyobb tere nyílik a beavatkozásra, hiszen jogosan számíthat legitim munkáltatói céljainak, „céges érdekeinek” elismerésére.

Ebben a logikában kell működnie a szólásszabadság horizontális hatályának a DSA rendszerében is. A jogalkalmazói mérlegelés során egyszerre kell érvényre juttatni a szólásszabadság szempontjait és a platformok jogos érdekeit. De hogyan kell ezt elképzelni? Mi lehet „jogos érdeke” egy platformnak, és mi legyen a mérlegelés dinamikája a szólásszabadság szempontjaival szemben?

Ami a jogos érdeket illeti, az nagyban függ attól, milyen platformról beszélünk. A legnagyobb, e tekintetben „általános” kommunikációs platformok (Facebook, X/Twitter, Tik-Tok stb.) hivatkozhatnak a legkevésbé arra, hogy speciális szempontjaik, érdekeik lennének a felületükön zajló kommunikáció szabályozásában.

Az azonban még az ő esetükben is legitim érdekként fogalmazható meg, hogy bizonyos társasági normák és viselkedési szabályok betartása fontos a számukra a felhasználói és reklámozói bizalom megőrzése érdekében. Ennek alapján például a gyalázkodó, sértegető tartalmak – mint általános társadalmi viselkedési normákat sértő közlések – moderálása akkor is felmerülhet, ha azokkal szemben az állam még nem léphetne fel.

De minél nagyobb egy platform, vagyis minél inkább általános, mindenki számára nyitott fóruma a társadalmi párbeszédnek, annál kevésbé hivatkozhat sajátos közösségi szempontokra. Abban a hipotetikus esetben viszont, amikor egy kisebb platformnak speciális közösségszervező szempontjai, „identitása” lenne (pl. valamely vallás követői számára szervez fórumot), akkor ahhoz igazodva a korlátozás további jogos érdekei merülhetnek föl.

A közösségi médiaplatformok érdekei és a szólásszabadság szempontjai közti mérlegelés dinamikáját pedig mindenekelőtt a szólásszabadság lényeges tartalma határozza meg számunkra, amelynek – a horizontális hatály értelmében – mindenképp érvényesülnie kell. Ez abban fogalmazható meg röviden, hogy minél inkább egy legitim társadalmi vitában való részvételként értelmezendő egy adott véleménynyilvánítás, annál kevésbé hozhatók fel vele szemben jogosnak vélt platformüzemeltetői érdekek.

Az öncélú sértegetést, gyalázkodást tehát moderálással sújthatja a Facebook, de attól már nem óvhatja meg a felhasználóit, hogy nekik nem tetsző nézőponttal találkozzanak a felületén. A leghevesebb kultúrharcos témákban sem elég a beavatkozáshoz, hogy az egyik álláspont támogatói a versengő véleményeket önmagukban véve is sértőnek, kirekesztőnek tartják (amire egyre több példát látni a nyilvánosságban).

Sőt, az sem kifogásolható, ha egyesek ezeket a versengő véleményeket vehemensen, érzelmi fűtöttséggel, akár túlzásokkal képviselik a nyilvánosságban. A társadalmi kérdések megvitatása körében egészen addig nem kerekedhet felül a platform állított érdeke a felhasználóinak és reklámozóinak biztosítani szándékozott „safe space” fenntartására, amíg adott véleménynyilvánítás át nem lép a kifogásolható, személyeket és közösségeket célzó gyalázkodások körébe.

Egészen biztosan lenne mit tisztázni és ütköztetni a „veszélyes személyekre és szervezetekre vonatkozó szabályozás megsértése és kéretlen tartalom közzététele” esetében is. A Pesti Srácok fiókjának törlésénél azonban az indokolás jogsértő elmaradása miatt még csak rá sem tudunk fordulni azoknak a kérdéseknek a tárgyalására, amelyek a szólásszabadság érvényesüléséről szólnának.

Nagyon szoros a kapcsolat Orbán Viktor és az amerikai elnök között

Minden ellenkező híreszteléssel ellentétben nagyon szoros a kapcsolat az amerikai elnök és a magyar miniszterelnök között, ami több, mint politikai szövetség vagy ideológiai közösség, ez egy bizalmi kapcsolat - emelte ki a Nézőpont Intézet politikai elemzési igazgatója az M1 aktuális csatorna keddi adásában annak kapcsán, hogy Donald Trump amerikai elnök hétfőn Egyiptomban dicsérő szavakkal méltatta Orbán Viktor miniszterelnököt.
2025. 10. 14. 18:00
Megosztás:

A deepfake-jelenséggel foglalkozik az NMHH új podcastsorozata

A deepfake-jelenséggel foglalkozik a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) harmadik, öt részből álló podcastsorozata, amelynek első adása a deepfake fogalmát és mibenlétét tisztázza - közölte a hatóság kommunikációs igazgatósága kedden az MTI-vel.
2025. 10. 14. 17:30
Megosztás:

Az MBH Csoport a új platformot indított a gazdálkodók támogatására

A hazai gazdálkodók számára komplex, mesterséges intelligenciával támogatott digitális ökoszisztémát kínál az MBH Csoport új platformja, átfogó pénzügyi és üzleti megoldásokhoz segítve őket - közölte az MBH Bank kedden az MTI-vel.
2025. 10. 14. 17:00
Megosztás:

Vezetői iroda: vállalatirányítás kiváló helyről

A vezetői iroda lényegében egy vállalkozás legszűkebben vett központja: döntéshozatali helyszín, munkahely, a teljes céget reprezentáló tér. t. A számos berendezési stílus és irányzat között azonban felfedezhetünk néhány közös pontot, amik mentén könnyen el lehet indulni anélkül, hogy kész szabályokhoz kellene alkalmazkodni. Íme tehát, mire érdemes odafigyelni a vezetői iroda berendezése során.
2025. 10. 14. 16:30
Megosztás:

Cégcsoportok figyelem! November 20-ig lehet dönteni a csoportos társasági adózásról

A Forvis Mazars szakértői felhívják a figyelmet egy közelgő, jogvesztő határidőre: 2025. november 20-ig nyújthatják be kérelmüket azok a vállalkozások, amelyek 2026-tól a csoportos társasági adóalanyiság rendszerét szeretnék választani. A határidő nemcsak az új csoportok létrehozására, hanem a meglévők módosítására – például megszüntetésére vagy új tag csatlakoztatására – is vonatkozik.
2025. 10. 14. 16:00
Megosztás:

Saját tőkéből lép nemzetközi piacra a Diverzum

Nemzetközi piacra lépett a Diverzum, saját forrásból finanszírozva elindította szolgáltatásait Romániában, jelentette be a negyedik születésnapját ünneplő cég. A Diverzum éves beszámolójában a cég eredményeiről, az elmúlt év mérföldköveiről, a Gen Z vásárlási szokásairól, költéseikről is izgalmas adatokat osztottak meg az alapítók, de a ma már 28 fős Diverzum csapat szervezeti filozófiájáról is beszéltek.
2025. 10. 14. 15:30
Megosztás:

Nincs B terv – gyakorlati segítség a hulladék csökkentéséhez

A hulladékprobléma napjaink egyik legégetőbb környezeti kihívása. Évente több milliárd tonna szemét keletkezik világszerte, amelynek jelentős része kezelés nélkül mérgezi a környezetet – hívja fel a figyelmet a Humusz Szövetség. A Kukadiéta 2.0 – avagy hogyan fogyjunk le szemétből, mielőtt teljesen belefulladnánk című cikkük rávilágít arra, hogy a szelektív gyűjtés önmagában nem elegendő. A háztartásokban keletkező hulladék mennyiségének csökkentésére gyakorlati megoldásokat is kínál a környezetvédő szövetség Kukadiéta kiadványában, melyet a Baptista Szeretetszolgálat No Planet B programja támogatott.
2025. 10. 14. 15:00
Megosztás:

Gyorsult az infláció Németországban

Idei csúcsára gyorsult a németországi éves infláció szeptemberben a német szövetségi statisztikai hivatal, a Destatis kedden ismertetett végleges adatai szerint.
2025. 10. 14. 14:30
Megosztás:

Olajpiaci túlkínálatot vár a jövő évre a Nemzetközi Energiaügynökség

Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) honlapján kedden publikált októberi jelentés szerint a globális olajpiac jövőre jelentős túlkínálatra számíthat, a kínálat a szeptemberi becslésnél 18 százalékkal magasabb, napi majdnem 4 millió hordóval haladhatja majd meg a keresletet.
2025. 10. 14. 14:00
Megosztás:

Egyre forgalmasabbak a horvát repülőterek

A horvátországi repülőterek az év első nyolc hónapjában több mint 10 millió utast fogadtak, ami 6,6 százalékos növekedés az előző év azonos időszakához képest - közölte a Horvát Statisztikai Hivatal (DZS) kedden. Az utasforgalom augusztusban is tovább nőtt, miközben a teherszállítás számottevően csökkent.
2025. 10. 14. 13:30
Megosztás:

Már hét banknál elérhető a Minősített Vállalati Hitel

Már hét nagybanknál, az OTP Bank, az Erste Bank, az MBH Bank, a K&H Bank után már a Raiffeisen, az UniCredit Bank és a CIB Bank kínálatában is elérhetővé váltak a Minősített Vállalati Hitelek - közölte a Magyar Nemzeti Bank kedden az MTI-vel
2025. 10. 14. 13:00
Megosztás:

A GVH 365,5 millió forintra bírságolt egy bahamai gyökerű biztonságtechnikai céget és a magyarországi forgalmazóját

A bahamai gyökerű Paradox Bahamas biztonságtechnikai cégre és annak magyarországi disztribútorára a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) összesen 365,5 millió forint bírságot szabott ki, részben mert a cégek csaknem tíz éven keresztül korlátozták a biztonságtechnikai eszközök értékesítőinek versenyét a hazai piacon - közölte a hivatal kedden az MTI-vel.
2025. 10. 14. 12:30
Megosztás:

A GVH 365,5 millió forintra bírságolt egy bahamai gyökerű biztonságtechnikai céget és a magyarországi forgalmazóját

A bahamai gyökerű Paradox Bahamas biztonságtechnikai cégre és annak magyarországi disztribútorára a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) összesen 365,5 millió forint bírságot szabott ki, részben mert a cégek csaknem tíz éven keresztül korlátozták a biztonságtechnikai eszközök értékesítőinek versenyét a hazai piacon - közölte a hivatal kedden az MTI-vel.
2025. 10. 14. 12:30
Megosztás:

Nagy volumenű útfelújítás kezdődik két dél-békési településen

Csaknem negyedmilliárd forintból felújítják a nagybánhegyesi bekötőút hiányzó szakaszát, és 100 millió forintos útfejlesztés kezdődik Lőkösháza belterületén - közölte közösségi oldalán a térség országgyűlési képviselője.
2025. 10. 14. 12:00
Megosztás:

A közép-kelet-európai háztartások fogyasztásának fellendülése ösztönzi a kiskereskedelmi parkok növekedését

A külkereskedelmi bizonytalanságok és a közelmúltbeli inflációs nyomás ellenére a közép- és kelet-európai gazdaságok továbbra is stabil GDP-növekedést mutatnak, megelőzve számos nyugat-európai országot. A régió ellenálló képességét egyre inkább a háztartások fogyasztása hajtja, amelyet a mérséklődő infláció és a reálbér-növekedés támogat – derül ki a Colliers legfrissebb, ExCEEding Borders CEE 2025: Retail parks: Diverse Growth, Shared Momentum jelentéséből.
2025. 10. 14. 11:30
Megosztás:

Az amerikai piacok is korrigáltak, a nap nyertesei ismét az AI-jal kapcsolatos cégek voltak

A Wall Street-i tőzsdeindexek hétfőn jelentős emelkedéssel zárták a napot, miután Donald Trump enyhülő hangnemet ütött meg az USA és Kína közötti kereskedelmi feszültségekkel kapcsolatban.
2025. 10. 14. 10:30
Megosztás:

Trump enyhülő retorikája miatt emelkedtek az európai részvények hétfőn

Hétfőn némi korrekciót mutattak az európai piacok a pénteki esést követően, miután Donald Trump amerikai elnök enyhített a Kínával kapcsolatos kemény kereskedelmi retorikáján.
2025. 10. 14. 10:00
Megosztás:

Szokatlan tempóban és meglepő helyeken csökkentek az albérletárak szeptemberben

Szeptemberben enyhén csökkentek a bérleti díjak országos szinten – derül ki a KSH–ingatlan.com közös lakbérindexének legfrissebb adataiból. országosan 1,1 százalékkal, Budapesten 0,2 százalékkal estek vissza a lakbérek augusztushoz képest. Az országon belüli dinamika viszont jelentős eltéréséket mutat. A Pécset is magában foglaló dél-dunántúli régióban majdnem 3, az észak-alföldi térségben pedig több mint 2 százalékos volt a kiadó lakások bérleti díjainak csökkenése. A nyugat-dunántúli és észak-magyarországi régió viszont 1,1 százalékos drágulást produkált augusztushoz képest. Éves összevetésben országosan már csak 6,5, Budapesten 6,6 százalékos drágulást hozott a szeptember.
2025. 10. 14. 09:30
Megosztás:

Elérheti a Digitap (TAP) a 22 dollárt? Az App Store-ban már él a vírusosan terjedő, KYC-mentes kártya – és ez arra utal, hogy lehetséges

Jelenleg rengeteg kriptós előértékesítés zajlik – ám ezek közül nagyon kevés nyújt bármit is az ígéreteken túl.
2025. 10. 14. 09:00
Megosztás:

Shanghai Fair Trade Show: rekordméretű kínai ipari kiállítás érkezik Budapestre

A világ egyik legnagyobb, kínai állami támogatással megvalósuló ipari kiállítási programsorozata, a Shanghai Fair Trade Show (CIIF) idén Budapesten is bemutatkozik a Hungexpo D pavilonjában. Az eredeti kiállítás a kínai ipar egyik legnagyobb, évente megrendezett nemzetközi seregszemléje, ami idén októberben a magyar fővárosba is ellátogat. A rendezvényt egyebek között a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara is támogatja.
2025. 10. 14. 08:30
Megosztás: