Jogszerűen törölte-e a Facebook a Pesti Srácokat?

Ismét fellobbant a vita a magyar nyilvánosságban arról, vajon jogában áll-e a Facebooknak, hogy felhasználói fiókokat töröljön a saját felületéről. A kérdés felvetése most különösen is indokolt, mivel a legnagyobb közösségi médiaplatform egy sajtótermék, a pestisracok.hu fiókját függesztette fel a közösségi szabályok megsértése miatt, ami mégiscsak minősített esete a társadalmi kommunikáció befolyásolásának. Másrészt az is növeli az ügy jelentőségét, hogy ez az első nagy nyilvánosságot érdemlő szolgáltatói beavatkozás azt követően, hogy alkalmazandóvá vált az online platformok tevékenységét, többek között moderálási gyakorlatát szabályozó európai uniós rendelet (rövidített nevén: DSA).

Jogszerűen törölte-e a Facebook a Pesti Srácokat?

A DSA néhány nagyon fontos kérdést eldöntött az uniós jogalkotás szintjén. Az egyik ilyen kérdés az, hogy a platformoknak egyértelmű és konkrét indokolást kell adniuk tartalommoderálási intézkedéseikről az érintett számára. Bármely érintettnek joga van erre, de egyértelmű, hogy egy sajtótermék fiókjának (akár végleges) felfüggesztése olyan súlyú lépés, amelynél ezt a kötelezettséget különösen is komolyan kell vennünk.

Az eddig nyilvánosságra hozott információk alapján a Facebook nem tett eleget ennek a kötelezettségének. A Pesti Srácok közleménye szerint mindössze annyit lehet tudni, hogy a felfüggesztésre „veszélyes személyekre és szervezetekre vonatkozó szabályozás megsértése és kéretlen tartalom közzététele” miatt került sor.

Nem kétséges, hogy ez a nyúlfarknyi indokolás, amely csak egy elvont jogalapot jelöl meg, nem elégíti ki a DSA elvárásait, melyek alapján az ügy releváns tényeire és körülményeire kiterjedő magyarázattal kell szolgálni. A felfüggesztés tehát – a jelenleg ismert információk alapján – egyelőre biztosan jogszerűtlen.

Tegyük hozzá, hogy az indokolási kötelezettség ráadásul csak az előfeltétele annak, hogy rátérhessünk a lényegi kérdésre: jogszerű-e érdemben a Facebook szóban forgó döntése. A konkrét ügyben erről – éppen az indokolási kötelezettség megsértése miatt – most nem fogunk tudni biztosat állítani, de azt azért tisztázhatjuk, hogy a már hatályban lévő DSA világában melyek a jogi keretei egy ilyen döntésnek.

Az uniós rendelet által eldöntött legfontosabb érdemi kérdés, hogy a platformszolgáltatóknak a közösségi szabályaik (formálisan szólva: a szerződési feltételeik) érvényesítése során figyelemmel kell lenniük felhasználóik szólásszabadságára, és nem hozhatnak olyan intézkedést, amely azt aránytalanul korlátozná.

Ezen a blogon már évekkel ezelőtt foglalkoztunk azzal, hogy az európai alkotmányjogi gondolkodástól egyáltalán nem idegen, hogy – az állami hatóságok mellett – az alapjogok érvényesülésére meghatározó hatással lévő egyes magánszereplőkre is alkotmányjogi elvárásokat telepítsünk. Az alapjogok horizontális hatályának nevezett alkotmányjogi tézis szerint a demokratikus társadalmi vita és a véleménynyilvánítás terén kulcsszerephez jutó online platformokat – kiváltképp moderálási gyakorlatukban – kötelezik a szólásszabadság mércéi. Igen ám, de az alkalmazás során most már nem a szép elvi tézisnek, hanem annak a gyakorlati kérdésnek van jelentősége, hogy pontosan milyen mércékről is beszélünk.

Bár a Pesti Srácok ügyében a felfüggesztés jogalapja más volt, azt javaslom, a releváns jogi szempontok modellezéséhez forduljunk egy olyan esetkörhöz, amely rendszeresen a szólásszabadság figyelmének középpontjába kerül, így kiterjedt gyakorlata van: vegyük szemügyre a sértő, gyalázkodó beszéd példáját.

A szólásszabadságnak az államot kötelező mércéi az elmúlt évtizedekben kialakultak, és bár bizonyos hangsúlyok a társadalmi folyamatokkal együtt természetes mozgásban vannak a jogalkalmazásban, az alapok világosak: az állam csak kivételesen, jól meghatározott, konkrét sérelmek vagy tényleges veszélyek esetén korlátozhatja a véleménynyilvánítás kitüntetett fontosságú jogát.

Ebből következik például az, hogy míg a gyűlöletkeltést a magyar jog sem tűri meg, addig a közösségeket sértő, de a gyűlöletkeltés szintjét el nem érő gyalázkodás főszabály szerint nem szankcionálható. Senki ne gondolja azonban, hogy a szólásszabadság horizontális hatályának dilemmái azzal a könnyed mozdulattal kipipálhatók, hogy mostantól ezek a mércék az online platformokat is kötik majd.

Az alapjogi szempontok érvényesülése magánfelek között ugyanis nem követheti egy az egyben az államra vonatkozó alapjogi rezsimet, mivel itt a jogviszony kötelezetti oldalán is olyan magánfelet találunk, akinek jogait, adott esetben alapjogait és méltányolandó érdekeit szintúgy el kell ismernie a szabályozásnak. Jól láthatjuk ezt a horizontális hatály működésének már létező szemléletes gyakorlati példáin is.

Amíg a személyes adatok védelméhez való jog kizárólag az államokat kötelező alapjogként funkcionált (szinte már el is feledtük, de természetesen ez a jog is így kezdte), addig korlátozására csakis más alapjog vagy alkotmányos érték védelmében kerülhetett sor.

Aztán az adatvédelem megérkezett a magánfelek világába, és rögtön ott találtuk a GDPR-ban az adatkezelés lehetséges jogalapjai között az „adatkezelő jogos érdekét”, ami az alapjogi szempontokat, vagyis az adatvédelem korlátozását már magánfelek sajátos pozíciója közti érdekmérlegelés keretei közé tereli. Hasonlóképpen a munkáltató is a saját munkáltatói érdekei szerint, szélesebb körben korlátozhatja a munkavállalók szólásszabadságát, mint az állami hatóság.

Számot kell adnia jogos érdekeiről, igazolnia kell őket, és figyelemmel kell lennie a munkavállaló szólásszabadságára, de végül mégiscsak nagyobb tere nyílik a beavatkozásra, hiszen jogosan számíthat legitim munkáltatói céljainak, „céges érdekeinek” elismerésére.

Ebben a logikában kell működnie a szólásszabadság horizontális hatályának a DSA rendszerében is. A jogalkalmazói mérlegelés során egyszerre kell érvényre juttatni a szólásszabadság szempontjait és a platformok jogos érdekeit. De hogyan kell ezt elképzelni? Mi lehet „jogos érdeke” egy platformnak, és mi legyen a mérlegelés dinamikája a szólásszabadság szempontjaival szemben?

Ami a jogos érdeket illeti, az nagyban függ attól, milyen platformról beszélünk. A legnagyobb, e tekintetben „általános” kommunikációs platformok (Facebook, X/Twitter, Tik-Tok stb.) hivatkozhatnak a legkevésbé arra, hogy speciális szempontjaik, érdekeik lennének a felületükön zajló kommunikáció szabályozásában.

Az azonban még az ő esetükben is legitim érdekként fogalmazható meg, hogy bizonyos társasági normák és viselkedési szabályok betartása fontos a számukra a felhasználói és reklámozói bizalom megőrzése érdekében. Ennek alapján például a gyalázkodó, sértegető tartalmak – mint általános társadalmi viselkedési normákat sértő közlések – moderálása akkor is felmerülhet, ha azokkal szemben az állam még nem léphetne fel.

De minél nagyobb egy platform, vagyis minél inkább általános, mindenki számára nyitott fóruma a társadalmi párbeszédnek, annál kevésbé hivatkozhat sajátos közösségi szempontokra. Abban a hipotetikus esetben viszont, amikor egy kisebb platformnak speciális közösségszervező szempontjai, „identitása” lenne (pl. valamely vallás követői számára szervez fórumot), akkor ahhoz igazodva a korlátozás további jogos érdekei merülhetnek föl.

A közösségi médiaplatformok érdekei és a szólásszabadság szempontjai közti mérlegelés dinamikáját pedig mindenekelőtt a szólásszabadság lényeges tartalma határozza meg számunkra, amelynek – a horizontális hatály értelmében – mindenképp érvényesülnie kell. Ez abban fogalmazható meg röviden, hogy minél inkább egy legitim társadalmi vitában való részvételként értelmezendő egy adott véleménynyilvánítás, annál kevésbé hozhatók fel vele szemben jogosnak vélt platformüzemeltetői érdekek.

Az öncélú sértegetést, gyalázkodást tehát moderálással sújthatja a Facebook, de attól már nem óvhatja meg a felhasználóit, hogy nekik nem tetsző nézőponttal találkozzanak a felületén. A leghevesebb kultúrharcos témákban sem elég a beavatkozáshoz, hogy az egyik álláspont támogatói a versengő véleményeket önmagukban véve is sértőnek, kirekesztőnek tartják (amire egyre több példát látni a nyilvánosságban).

Sőt, az sem kifogásolható, ha egyesek ezeket a versengő véleményeket vehemensen, érzelmi fűtöttséggel, akár túlzásokkal képviselik a nyilvánosságban. A társadalmi kérdések megvitatása körében egészen addig nem kerekedhet felül a platform állított érdeke a felhasználóinak és reklámozóinak biztosítani szándékozott „safe space” fenntartására, amíg adott véleménynyilvánítás át nem lép a kifogásolható, személyeket és közösségeket célzó gyalázkodások körébe.

Egészen biztosan lenne mit tisztázni és ütköztetni a „veszélyes személyekre és szervezetekre vonatkozó szabályozás megsértése és kéretlen tartalom közzététele” esetében is. A Pesti Srácok fiókjának törlésénél azonban az indokolás jogsértő elmaradása miatt még csak rá sem tudunk fordulni azoknak a kérdéseknek a tárgyalására, amelyek a szólásszabadság érvényesüléséről szólnának.

Hozzányúlt a Kormány a közjegyzői díjakhoz! Szeptember 1-től már hatályos is!

A kormány módosította a közjegyzői díjak szabályozását – a Magyar Közlönyben kihirdetett 10/2025. (VIII. 28.) IM rendelet teljes körűen átalakítja a közjegyzői díjszabást – hívják fel a figyelmet a Bank360 elemzői. Az este közzétett rendelet 2025. szeptember 1-jén lép hatályba.
2025. 08. 30. 03:01
Megosztás:

Már horgászni sem érdemes? Hol-mennyi hal pusztult el nyáron az aszály miatt?

Az országban nyilvántartott több mint 2400 halgazdálkodási vízterület mintegy 80 százalékát érintette kisebb-nagyobb mértékben az idei aszály, amely egyes régiókban súlyosabbnak bizonyult a 2022-es hasonló jelenségnél is.
2025. 08. 30. 02:00
Megosztás:

Ebből így nem lesz nagy nyugdíj! A nyugdíjpénztári tagok bajban lesznek

Az idei év első hat hónapjában soha nem látott szintre emelkedett az önkéntes nyugdíjpénztári tagok átlagos vagyona, amely tartósan meghaladja a kétmillió forintot. Bár ez kedvező fejlemény, jól érzékelhető, hogy ennél sokkal nagyobb megtakarításokra lenne szükség ahhoz, hogy valódi tartalékokról lehessen beszélni, hiszen az összeg jelenleg kevesebb mint kilenc havi átlagnyugdíj fedezetére elegendő.
2025. 08. 30. 01:00
Megosztás:

Kriptobálnák új kedvence: XYZVerse elsöpri a Solanát? – 25 000%-os emelkedést jósolnak szeptemberre!

A nagy játékosok elfordítják a figyelmüket egy ismert coinnról egy új projektre, amelynek neve XYZVerse. Az XYZ tokenek körüli izgalom gyorsan fokozódik, sokan pedig hatalmas értéknövekedést várnak a közeljövőben. Ez a hirtelen érdeklődésváltás sokak figyelmét vonzza, és rengetegen kíváncsiak, mi történik ezután.
2025. 08. 30. 00:30
Megosztás:

Kilövésre készül a Solana

A SOL árfolyama hatalmas lendületet kapott az elmúlt napokban, és sok kereskedő abban reménykedik, hogy hamarosan elérheti a 250 dollárt. Az elemzők szerint azonban ehhez három feltételnek kell megvalósulnia: fokozott on-chain aktivitás, az intézmények közötti elterjedés folytatódása és az SEC pozitív döntése a Solana ETF beadványok elbírálása során.
2025. 08. 30. 00:01
Megosztás:

A Barátság kőolajvezeték működésének ellehetetlenítése nem csak Magyarország és Szlovákia számára fog fájni

A Barátság kőolajvezeték megépítését még a kommunista világrendszer „fénykorában”, 1958-ban határozták el a KGST-be (Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa) tömörült szocialista országok, konkrétan a Szovjetunió, a Lengyel Népköztársaság, a Német Demokratikus Köztársaság, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság, valamint a Magyar Népköztársaság a növekvő kőolajigényének fedezésére. Első magyarországi szakaszának építését 1962-ben fejezték be és 1964-ben helyezték üzembe. Azóta töretlenül üzemelt, mostanáig nem voltak rá hatással a geopolitikai, kereskedelmi és katonai konfliktusok. Üzemelt 68-ban a Prágai Tavasz idején, végig a Vietnámi háború évei alatt, az első és a második Közel-Keleti olajembargó sem érintette, miként az Afganisztáni és a Délszláv háború sem, sem pedig a Sivatagi Vihar.
2025. 08. 29. 23:00
Megosztás:

Ingatlanértékesítéseket zárt le a Rába

Ingatlanokat értékesített több mint 5,5,2 milliárd forintért Győrben a Rába Járműipari Holding Nyrt. – közölte a cég a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) honlapján pénteken.
2025. 08. 29. 22:00
Megosztás:

Hogyan kerüljük el a mikroműanyagokat a konyhában?​

A Körkörös.hu legfrissebb összeállításában több tippet is közöl arra vonatkozóan, hogyan csökkenthetjük a műanyagok bevitelét a szervezetünkbe. Mivel a műanyagokból kioldódó vegyületek és a mikroműanyagok a nemzetközi kutatások alapján döntő részben az élelmiszerekkel kerülnek a szervezetünkbe, nem kérdés, hogy elsősorban a konyhában tudjuk azokat megállítani. De hogyan?
2025. 08. 29. 21:00
Megosztás:

107.000 dollár alá esve elszabadulhat a pokol a Bitcoin piacán - 1,1 milliárd dollárnyi likvidáció fenyegeti a kriptotőzsdéket

A Bitcoin árfolyama újabb kritikus ponthoz ért, és a piaci szereplők lélegzet-visszafojtva figyelik, mi történik a következő órákban. Amennyiben az árfolyam 107 000 dollár alá esik, a Coinglass elemzése szerint akár 1,127 milliárd dollár értékű hosszú pozíció kerülhet likvidálásra a legnagyobb centralizált kriptotőzsdéken. A következmények nemcsak a Bitcoinra, de az egész kriptoszektorra nézve megrázóak lehetnek.
2025. 08. 29. 20:00
Megosztás:

Az AI faktor húzza fel az Alibaba részvényeit

Az Alibaba vegyes pénzügyi eredményekről számolt be az üzleti évének első negyedévében. Az árbevétel mindössze 2%-kal nőtt év/év alapon, a Bloomberg adatai szerint 34,3 milliárd dollár lett.
2025. 08. 29. 19:00
Megosztás:

Mit kell tudnod az első lakás vásárlása előtt?

Az első lakás megvásárlása életünk egyik legnagyobb mérföldköve: egyszerre óriási öröm és komoly felelősség. Nem csupán egy ingatlanról van szó, hanem arról a helyről, ahol a mindennapjaid zajlanak majd, ahol a családodat tervezed, és amely hosszú évekre meghatározza a pénzügyi biztonságodat.
2025. 08. 29. 18:30
Megosztás:

MNB: 55 milliós bírság az OMR OIL LLC-nek jogosulatlan forrásgyűjtés miatt

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) 55 millió forint bírságot szabott ki az OMR OIL LLC-re felügyeleti engedély nélküli forrásgyűjtés, valamint 5,5 millió forint bírságot egy külföldi magánszemélyre a tevékenységben való érdemi közreműködés miatt; az érintettek állítólagos amerikai olajkutak létesítésére, működtetésére hivatkozva jogosulatlanul és üzletszerűen ígértek hozamot a hazai befektetőknek - közölte az MNB pénteken az MTI-vel.
2025. 08. 29. 18:00
Megosztás:

Szépen növekedett a 4iG árbevétele és üzemi eredménye

A 4iG Nyrt. konszolidált nettó árbevétele az első fél évben 8,8 százalékkal 350,83 milliárd forintra emelkedett, az EBITDA (kamatfizetés, adózás és amortizáció előtti nyereség) 122,5 milliárd forintra nőtt, ami 11,1 százalékkal haladja meg az egy évvel korábbit - közölte a társaság pénteken a BÉT honlapján.
2025. 08. 29. 17:30
Megosztás:

Orosz cég hidrogénüzemű vonatot fejleszt

Jövőre megkezdődik az első orosz hidrogénüzemű vonat menettesztelése a Szahalin félszigeten - jelentette be Kirill Lipa, a Transzmasholding (TMH) orosz vasúti járműipari vállalat vezérigazgatója a szentpétervári PRO//Motion.Expo nemzetközi vasúti kiállításon.
2025. 08. 29. 17:00
Megosztás:

Németországban gyorsult az infláció

Az elemzők által vártnál jelentősebben gyorsult a németországi infláció augusztusban a német szövetségi statisztikai hivatal, a Destatis előzetes adatokon alapuló pénteki jelentése szerint.
2025. 08. 29. 16:30
Megosztás:

Hamis termék hirdetéseiben szerepel a Semmelweis Egyetem neve

A Semmelweis Egyetem nevével visszaélve reklámoznak fogyasztószert egy weboldalon és a közösségi médiában.
2025. 08. 29. 15:30
Megosztás:

Hatalmas kasza a Magyar Telekom részvény befektetés

Mondhatnám, hogy hatalmas az izgalom az új amerikai csúcsok kapcsán, de valójában nem így van. Tegnap az energiaszektortól átvette a stafétabotot a kommunikációs szektor, s azon belül is a Google és a Meta vitte a prímet az S&P500 esetében. Persze az energia és az IT is kitett magáért továbbra is, de azért olybá tűnik ez az egész, mint a szokásos nyár végi áremelkedés. Az ősz meg általában hozza az izgalmat.
2025. 08. 29. 15:00
Megosztás:

Továbbra is célkeresztben az akciós árakkal trükköző kereskedők

A Nemzeti Kereskedelmi és Fogyasztóvédelmi Hatóság (NKFH), a vármegyei kormányhivatalokkal együttműködve, folyamatosan vizsgálja az akciós árak feltüntetésére vonatkozó előírás betartását, mind a hagyományos boltokban, mind az online kereskedelemben - közölte a hatóság pénteken az MTI-vel.
2025. 08. 29. 14:30
Megosztás:

Így lehet olcsóbb az iskolakezdés: új lehetőségek az egészségpénztáraknál

Az iskolakezdés minden évben az egyik legnagyobb kiadást jelenti a családok számára. A tanszerek, az iskolatáska, a ruhák és cipők mellett egyre több helyen szükség van laptopra vagy más digitális eszközre is, amelyek akár több százezer forintos plusz terhet róhatnak a szülőkre. Egy júliusi jogszabálymódosítás azonban most jelentős könnyebbséget kínál: az egészségpénztári megtakarítások jóval szélesebb körben és egyszerűbben használhatók fel a gyerekekkel kapcsolatos költségekre – hívja fel a figyelmet a Prémium Egészségpénztár.
2025. 08. 29. 14:00
Megosztás:

Hiába nőnek az önkéntes nyugdíjpénztári egyenlegek, ebből így nehéz lesz majd megélni

Az idei év első felében rekordszintre emelkedett, és már stabilan meghaladja a kétmillió forintot az egy önkéntes nyugdíjpénztári tagra jutó átlagos vagyon. Ez örvendetes fejlemény ugyan, ám jól látszik, hogy több megtakarításra lenne szükség az érdemi tartalékok felhalmozásához, hiszen ez az összeg kevesebb mint 9 havi öregségi nyugdíjra volna most elegendő. A jövő szempontjából viszont feltétlenül biztató, hogy a befizetések gyors ütemben nőnek, és persze a maguk eszközeivel a pénztárak is igyekeznek a nagyobb összegek megtakarítására ösztönözni tagjaikat – hívta fel a figyelmet Gergely Péter, a BiztosDöntés.hu pénzügyi szakértője.
2025. 08. 29. 13:30
Megosztás: