Jogszerűen törölte-e a Facebook a Pesti Srácokat?

Ismét fellobbant a vita a magyar nyilvánosságban arról, vajon jogában áll-e a Facebooknak, hogy felhasználói fiókokat töröljön a saját felületéről. A kérdés felvetése most különösen is indokolt, mivel a legnagyobb közösségi médiaplatform egy sajtótermék, a pestisracok.hu fiókját függesztette fel a közösségi szabályok megsértése miatt, ami mégiscsak minősített esete a társadalmi kommunikáció befolyásolásának. Másrészt az is növeli az ügy jelentőségét, hogy ez az első nagy nyilvánosságot érdemlő szolgáltatói beavatkozás azt követően, hogy alkalmazandóvá vált az online platformok tevékenységét, többek között moderálási gyakorlatát szabályozó európai uniós rendelet (rövidített nevén: DSA).

Jogszerűen törölte-e a Facebook a Pesti Srácokat?

A DSA néhány nagyon fontos kérdést eldöntött az uniós jogalkotás szintjén. Az egyik ilyen kérdés az, hogy a platformoknak egyértelmű és konkrét indokolást kell adniuk tartalommoderálási intézkedéseikről az érintett számára. Bármely érintettnek joga van erre, de egyértelmű, hogy egy sajtótermék fiókjának (akár végleges) felfüggesztése olyan súlyú lépés, amelynél ezt a kötelezettséget különösen is komolyan kell vennünk.

Az eddig nyilvánosságra hozott információk alapján a Facebook nem tett eleget ennek a kötelezettségének. A Pesti Srácok közleménye szerint mindössze annyit lehet tudni, hogy a felfüggesztésre „veszélyes személyekre és szervezetekre vonatkozó szabályozás megsértése és kéretlen tartalom közzététele” miatt került sor.

Nem kétséges, hogy ez a nyúlfarknyi indokolás, amely csak egy elvont jogalapot jelöl meg, nem elégíti ki a DSA elvárásait, melyek alapján az ügy releváns tényeire és körülményeire kiterjedő magyarázattal kell szolgálni. A felfüggesztés tehát – a jelenleg ismert információk alapján – egyelőre biztosan jogszerűtlen.

Tegyük hozzá, hogy az indokolási kötelezettség ráadásul csak az előfeltétele annak, hogy rátérhessünk a lényegi kérdésre: jogszerű-e érdemben a Facebook szóban forgó döntése. A konkrét ügyben erről – éppen az indokolási kötelezettség megsértése miatt – most nem fogunk tudni biztosat állítani, de azt azért tisztázhatjuk, hogy a már hatályban lévő DSA világában melyek a jogi keretei egy ilyen döntésnek.

Az uniós rendelet által eldöntött legfontosabb érdemi kérdés, hogy a platformszolgáltatóknak a közösségi szabályaik (formálisan szólva: a szerződési feltételeik) érvényesítése során figyelemmel kell lenniük felhasználóik szólásszabadságára, és nem hozhatnak olyan intézkedést, amely azt aránytalanul korlátozná.

Ezen a blogon már évekkel ezelőtt foglalkoztunk azzal, hogy az európai alkotmányjogi gondolkodástól egyáltalán nem idegen, hogy – az állami hatóságok mellett – az alapjogok érvényesülésére meghatározó hatással lévő egyes magánszereplőkre is alkotmányjogi elvárásokat telepítsünk. Az alapjogok horizontális hatályának nevezett alkotmányjogi tézis szerint a demokratikus társadalmi vita és a véleménynyilvánítás terén kulcsszerephez jutó online platformokat – kiváltképp moderálási gyakorlatukban – kötelezik a szólásszabadság mércéi. Igen ám, de az alkalmazás során most már nem a szép elvi tézisnek, hanem annak a gyakorlati kérdésnek van jelentősége, hogy pontosan milyen mércékről is beszélünk.

Bár a Pesti Srácok ügyében a felfüggesztés jogalapja más volt, azt javaslom, a releváns jogi szempontok modellezéséhez forduljunk egy olyan esetkörhöz, amely rendszeresen a szólásszabadság figyelmének középpontjába kerül, így kiterjedt gyakorlata van: vegyük szemügyre a sértő, gyalázkodó beszéd példáját.

A szólásszabadságnak az államot kötelező mércéi az elmúlt évtizedekben kialakultak, és bár bizonyos hangsúlyok a társadalmi folyamatokkal együtt természetes mozgásban vannak a jogalkalmazásban, az alapok világosak: az állam csak kivételesen, jól meghatározott, konkrét sérelmek vagy tényleges veszélyek esetén korlátozhatja a véleménynyilvánítás kitüntetett fontosságú jogát.

Ebből következik például az, hogy míg a gyűlöletkeltést a magyar jog sem tűri meg, addig a közösségeket sértő, de a gyűlöletkeltés szintjét el nem érő gyalázkodás főszabály szerint nem szankcionálható. Senki ne gondolja azonban, hogy a szólásszabadság horizontális hatályának dilemmái azzal a könnyed mozdulattal kipipálhatók, hogy mostantól ezek a mércék az online platformokat is kötik majd.

Az alapjogi szempontok érvényesülése magánfelek között ugyanis nem követheti egy az egyben az államra vonatkozó alapjogi rezsimet, mivel itt a jogviszony kötelezetti oldalán is olyan magánfelet találunk, akinek jogait, adott esetben alapjogait és méltányolandó érdekeit szintúgy el kell ismernie a szabályozásnak. Jól láthatjuk ezt a horizontális hatály működésének már létező szemléletes gyakorlati példáin is.

Amíg a személyes adatok védelméhez való jog kizárólag az államokat kötelező alapjogként funkcionált (szinte már el is feledtük, de természetesen ez a jog is így kezdte), addig korlátozására csakis más alapjog vagy alkotmányos érték védelmében kerülhetett sor.

Aztán az adatvédelem megérkezett a magánfelek világába, és rögtön ott találtuk a GDPR-ban az adatkezelés lehetséges jogalapjai között az „adatkezelő jogos érdekét”, ami az alapjogi szempontokat, vagyis az adatvédelem korlátozását már magánfelek sajátos pozíciója közti érdekmérlegelés keretei közé tereli. Hasonlóképpen a munkáltató is a saját munkáltatói érdekei szerint, szélesebb körben korlátozhatja a munkavállalók szólásszabadságát, mint az állami hatóság.

Számot kell adnia jogos érdekeiről, igazolnia kell őket, és figyelemmel kell lennie a munkavállaló szólásszabadságára, de végül mégiscsak nagyobb tere nyílik a beavatkozásra, hiszen jogosan számíthat legitim munkáltatói céljainak, „céges érdekeinek” elismerésére.

Ebben a logikában kell működnie a szólásszabadság horizontális hatályának a DSA rendszerében is. A jogalkalmazói mérlegelés során egyszerre kell érvényre juttatni a szólásszabadság szempontjait és a platformok jogos érdekeit. De hogyan kell ezt elképzelni? Mi lehet „jogos érdeke” egy platformnak, és mi legyen a mérlegelés dinamikája a szólásszabadság szempontjaival szemben?

Ami a jogos érdeket illeti, az nagyban függ attól, milyen platformról beszélünk. A legnagyobb, e tekintetben „általános” kommunikációs platformok (Facebook, X/Twitter, Tik-Tok stb.) hivatkozhatnak a legkevésbé arra, hogy speciális szempontjaik, érdekeik lennének a felületükön zajló kommunikáció szabályozásában.

Az azonban még az ő esetükben is legitim érdekként fogalmazható meg, hogy bizonyos társasági normák és viselkedési szabályok betartása fontos a számukra a felhasználói és reklámozói bizalom megőrzése érdekében. Ennek alapján például a gyalázkodó, sértegető tartalmak – mint általános társadalmi viselkedési normákat sértő közlések – moderálása akkor is felmerülhet, ha azokkal szemben az állam még nem léphetne fel.

De minél nagyobb egy platform, vagyis minél inkább általános, mindenki számára nyitott fóruma a társadalmi párbeszédnek, annál kevésbé hivatkozhat sajátos közösségi szempontokra. Abban a hipotetikus esetben viszont, amikor egy kisebb platformnak speciális közösségszervező szempontjai, „identitása” lenne (pl. valamely vallás követői számára szervez fórumot), akkor ahhoz igazodva a korlátozás további jogos érdekei merülhetnek föl.

A közösségi médiaplatformok érdekei és a szólásszabadság szempontjai közti mérlegelés dinamikáját pedig mindenekelőtt a szólásszabadság lényeges tartalma határozza meg számunkra, amelynek – a horizontális hatály értelmében – mindenképp érvényesülnie kell. Ez abban fogalmazható meg röviden, hogy minél inkább egy legitim társadalmi vitában való részvételként értelmezendő egy adott véleménynyilvánítás, annál kevésbé hozhatók fel vele szemben jogosnak vélt platformüzemeltetői érdekek.

Az öncélú sértegetést, gyalázkodást tehát moderálással sújthatja a Facebook, de attól már nem óvhatja meg a felhasználóit, hogy nekik nem tetsző nézőponttal találkozzanak a felületén. A leghevesebb kultúrharcos témákban sem elég a beavatkozáshoz, hogy az egyik álláspont támogatói a versengő véleményeket önmagukban véve is sértőnek, kirekesztőnek tartják (amire egyre több példát látni a nyilvánosságban).

Sőt, az sem kifogásolható, ha egyesek ezeket a versengő véleményeket vehemensen, érzelmi fűtöttséggel, akár túlzásokkal képviselik a nyilvánosságban. A társadalmi kérdések megvitatása körében egészen addig nem kerekedhet felül a platform állított érdeke a felhasználóinak és reklámozóinak biztosítani szándékozott „safe space” fenntartására, amíg adott véleménynyilvánítás át nem lép a kifogásolható, személyeket és közösségeket célzó gyalázkodások körébe.

Egészen biztosan lenne mit tisztázni és ütköztetni a „veszélyes személyekre és szervezetekre vonatkozó szabályozás megsértése és kéretlen tartalom közzététele” esetében is. A Pesti Srácok fiókjának törlésénél azonban az indokolás jogsértő elmaradása miatt még csak rá sem tudunk fordulni azoknak a kérdéseknek a tárgyalására, amelyek a szólásszabadság érvényesüléséről szólnának.


Mennyibe kerül valójában egy céges autó? A havidíjnál jóval többet érdemes nézni

A céges autó költségét könnyű egyetlen számmal azonosítani, a vételárral vagy a havi bérleti díjjal. A vállalkozás kasszáját azonban ennél jóval több tényező befolyásolja, az értékvesztéstől és a szervizeléstől kezdve egészen addig, hogy mennyi időre esik ki az autó egy váratlan káresemény miatt. Éppen ezért a céges autó kiválasztásakor nem elég pusztán azt kiszámolni, hogy mennyibe kerül, hanem azt is, mit kap érte a vállalkozás.
2026. 11. 19. 20:00
Megosztás:

Társadalmi egyeztetésre bocsátották a miskolctapolcai Barlangfürdő fejlesztési programját

Társadalmi egyeztetésre bocsátotta a miskolctapolcai Barlangfürdő rövid távú fejlesztési programjának összefoglalóját Miskolc önkormányzata, a lakosok november 26-ig oszthatják meg véleményüket és javaslataikat.
2026. 11. 19. 19:30
Megosztás:

Egyre nagyobb szeletet hasítanak ki a kínai webáruházak a magyar online piacból

A magyarországi online kiskereskedelem bruttó 2100 milliárd forintot meghaladó éves forgalmából már több mint 20 százalék az Európai Unión kívüli, főként kínai webáruházak forgalma - ismertette Madar Norbert, a PwC Magyarország igazgatója a legújabb Digitális Kereskedelmi Körkép tanulmány adatai alapján.
2026. 11. 19. 19:00
Megosztás:

Lassult az albérletárak emelkedése, de a fiataloknak továbbra is drága az önálló lakhatás

Lassul az albérletárak növekedése, de a fiataloknak így is megfizethetetlen a piac – derül ki a K&H ifjúsági index legfrissebb, 2026 harmadik negyedéves adataiból. Bár a korábbi drasztikus áremelkedési ütem megtört, a bérleti díjak és a fiatalok pénzügyi lehetőségei közötti olló továbbra sem zárult be. Az átlagos havi bérleti díj 145 ezer forintot tett ki, szemben az egy évvel korábbi 141 ezer forinttal. Eközben a fiatalok átlagosan legfeljebb 132 ezer forintot tartanának megfizethetőnek havonta. A lakhatási nehézségeket jól mutatja, hogy a megkérdezettek 58 százaléka szerint a jelenlegi lakásárak mellett szinte csak az albérlet jelent lehetőséget az önálló élet megkezdésére.
2026. 11. 19. 18:30
Megosztás:

Milliókat érő örökségek veszhetnek el egyetlen hiányzó jelszó miatt

Akár egy milliárdos értékű vállalkozás is összeomolhat, és több tízmillió forintnyi örökség válhat végleg hozzáférhetetlenné, ha az elhunyt nem gondoskodott időben digitális vagyona sorsáról. Egyre több értékünk létezik ugyanis kizárólag digitális formában, a kriptovalutáktól és a külföldi befektetésektől a webáruházakon át az értékes szoftverekig.
2026. 11. 19. 18:00
Megosztás:

Airbnb-tiltás jön 2028-tól a budai Várban

Elfogadta a rövid távú lakáskiadás szabályozásáról szóló rendeletét az I. kerületi önkormányzat képviselő-testülete csütörtökön, így a budai Várban 2028. január elsejétől teljes tiltás lesz.
2026. 11. 19. 17:30
Megosztás:

Az EU felszólította Magyarországot a légszennyezés elleni program frissítésére

Felszólította Magyarországot az Európai Bizottság csütörtökön, hogy aktualizálja az egyes légköri szennyezőanyagok kibocsátásának csökkentésére irányuló nemzeti programját.
2026. 11. 19. 17:00
Megosztás:

Csaknem 3,2 milliárd forintos beruházással újult meg négy Spar-áruház

Csaknem 3,2 milliárd forintos beruházással újult meg négy Spar-áruház: a pécsi Árkád bevásárlóközpontban működő Interspar hipermarket, valamint a gödöllői és két budapesti Spar szupermarket - közölte a Spar Magyarország csütörtökön az MTI-vel.
2026. 11. 19. 16:30
Megosztás:

5G-vel a drónok ellen? A CETIN a NATO kísérletében mutatott be új megoldást partnereivel

A CETIN is részt vett a NATO 2026-os digitális gerinchálózatot tesztelő műveleti kísérletében (DiBaX), amelyre Lettországban, 22 szövetséges ország és több mint hatvan iparági partner részvételével került sor. A telekommunikációs infrastruktúraszolgáltató integrált kommunikációs képességével járult hozzá a kereskedelmi és telepíthető 5G-infrastruktúrát, a mesterséges intelligenciával támogatott Open RAN technológiát és a passzív radaros érzékelési alkalmazásokat ötvöző programhoz.
2026. 11. 19. 16:00
Megosztás:

A devizapiac még tartogathat idén meglepetéseket a magyar cégeknek

Az MNB Monetáris Tanácsa változatlanul, 5,50 százalékon hagyta az alapkamatot, ami nem okozott meglepetést. Azt viszont már újdonságként, a monetáris lazítás irányába mutató lépésként értékelték a szakértők, hogy a döntés Varga Mihály jegybankelnök tájékoztatása szerint nem volt egyhangú.
2026. 11. 19. 15:30
Megosztás:

A cégek jelentős része két héten belül dönthet jövő évi biztosításairól

A vállalati biztosítások jelentős részét hagyományosan január 1-jei évfordulóval kötik. Mivel a meglévő szerződést az évforduló előtt legalább 30 nappal lehet felmondani, ezeknek a biztosításoknak az aktualizálásáról, illetve váltásáról legkésőbb december 1-ig kell dönteniük az érintett cégeknek. A megfelelő döntéshez tehát immár alig több mint másfél hét áll rendelkezésre – ez alatt kell feltérképezni és versenyeztetni az alternatív biztosítói ajánlatokat.
2026. 11. 19. 14:30
Megosztás:

Csökkent az AutoWallis árbevétele és EBITDA-ja az év első kilenc hónapjában

Az AutoWallis Csoport árbevétele 9 százalékkal 320,3 milliárd forintra, kamat-, adófizetés és amortizáció előtti eredménye (EBITDA) 30 százalékkal 8,8 milliárd forintra csökkent az év első kilenc hónapjában az előző év azonos időszakához képest - közölte az autókereskedelmi és mobilitási szolgáltató csütörtökön az MTI-vel.
2026. 11. 19. 14:00
Megosztás:

Ünnepi hajrá káosz nélkül: Így tervezhető meg zökkenőmentesen a decemberi munka

Az év utolsó heteiben kettős nyomás alá kerülnek a cégek: miközben a legtöbb szektorban tetőzik a hajtás, augusztus után december az év második legnépszerűbb hónapja a szabadságolásra. A WHC Csoport szerint az év végi leállások és a túlterheltség elkerüléséhez előrelátó kapacitástervezésre, rugalmas munkaerő-bevonásra és csapaton belüli odafigyelésre van szükség.
2026. 11. 19. 13:30
Megosztás:

Kreml: Ukrajna volt a fő téma Putyin és Trump találkozóján

Az ukrajnai konfliktus rendezése volt a fő témája Vlagyimir Putyin orosz és Donald Trump amerikai elnök kétoldalú találkozójának - közölte Jurij Usakov, az orosz vezető külügyi tanácsadója csütörtökön Sencsenben a Vesztyi hírszolgálattal.
2026. 11. 19. 13:00
Megosztás:

A Lenovo rekordbevételt ért el a szeptember végével záródott negyedévben

A kínai Lenovo Group Ltd., a világ legnagyobb személyi számítógép-gyártója a vártnál erőteljesebben, 48 százalékkal növelte bevételét a második pénzügyi negyedévében - áll a cég csütörtökön ismertetett jelentésében.
2026. 11. 19. 12:00
Megosztás:

Kibertámadás érte az Európai Bizottságot

Kibertámadás érte az Európai Bizottságot, az incidens során feltehetően személyes adatok kerültek veszélybe, a munkatársak továbbá nem tudták rögzíteni fizetésre és szabadságokra vonatkozó adataikat - közölte a Politico Playbook, a brüsszeli hírportál reggeli hírlevele csütörtökön.
2026. 11. 19. 11:30
Megosztás:

Izgalmas kripto-sztorik: a Pieverse vitte el a show-t, de nagy sztori most a LayerZero és Pyth

Több dollárnyi Pieverse cserélt gazdát egyetlen nap alatt, mint a másik négy nyertesből együttvéve. A token 22,44 százalékot ugrott, az ether.fi egy fájdalmas hét után kapaszkodott vissza, a Venice pedig két nappal azután került a dobogóra, hogy Arthur Hayes 40 dolláros árfolyamot emlegetett.
2026. 11. 19. 11:00
Megosztás:

Többnyire csökkentek a fejlett piaci hosszú hozamok, miközben a Fed felől további szigorításra utaló üzenetek érkeztek

Az amerikai állampapírpiacon csökkentek tegnap a hosszú hozamok, miközben a befektetők a Fed üzeneteit és a monetáris politika várható szigorítását értékelték. A piaci figyelem középpontjában Christopher Waller Fed-kormányzó nyilatkozata állt, aki arra figyelmeztetett, hogy az infláció a vártnál tartósabbnak bizonyul, ezért a jegybanknak határozottabb lépésekre lehet szüksége. Waller szerint akár 50 bázispontos kamatemelés is indokolt lehet a decemberi FOMC-ülésen, és úgy vélte, hogy a Fednek legalább a tavaly végrehajtott három kamatcsökkentést teljes mértékben vissza kell fordítania. A kamatemelési várakozásokat a Fed októberi ülésének jegyzőkönyve is erősítette, amely szerint a döntéshozók többsége további monetáris szigorítást tart szükségesnek ahhoz, hogy az infláció visszatérjen a 2%-os célhoz.
2026. 11. 19. 10:30
Megosztás:

Átlépték a milliárdos határt a tokenizált részvények a Solanán

Október nagy részében még 600 millió dollár körül mozgott a Solanán forgalomban lévő tokenizált részvények értéke. November 19-re az állomány elérte az 1,22 milliárd dollárt, ezzel először lépte át az egymilliárdos küszöböt.
2026. 11. 19. 10:00
Megosztás:

Vegyesen zártak tegnap a főbb tengerentúli indexek, az Nvidia árfolyama kedvező gyorsjelentése ellenére esett

Vegyesen zártak tegnap az amerikai részvénypiacok: a Dow és az S&P 500 csökkent, ezzel szemben a Nasdaq emelkedett. A piac figyelme elsősorban az Nvidia gyorsjelentésére összpontosult.
2026. 11. 19. 09:30
Megosztás: