Jogszerűen törölte-e a Facebook a Pesti Srácokat?

Ismét fellobbant a vita a magyar nyilvánosságban arról, vajon jogában áll-e a Facebooknak, hogy felhasználói fiókokat töröljön a saját felületéről. A kérdés felvetése most különösen is indokolt, mivel a legnagyobb közösségi médiaplatform egy sajtótermék, a pestisracok.hu fiókját függesztette fel a közösségi szabályok megsértése miatt, ami mégiscsak minősített esete a társadalmi kommunikáció befolyásolásának. Másrészt az is növeli az ügy jelentőségét, hogy ez az első nagy nyilvánosságot érdemlő szolgáltatói beavatkozás azt követően, hogy alkalmazandóvá vált az online platformok tevékenységét, többek között moderálási gyakorlatát szabályozó európai uniós rendelet (rövidített nevén: DSA).

Jogszerűen törölte-e a Facebook a Pesti Srácokat?

A DSA néhány nagyon fontos kérdést eldöntött az uniós jogalkotás szintjén. Az egyik ilyen kérdés az, hogy a platformoknak egyértelmű és konkrét indokolást kell adniuk tartalommoderálási intézkedéseikről az érintett számára. Bármely érintettnek joga van erre, de egyértelmű, hogy egy sajtótermék fiókjának (akár végleges) felfüggesztése olyan súlyú lépés, amelynél ezt a kötelezettséget különösen is komolyan kell vennünk.

Az eddig nyilvánosságra hozott információk alapján a Facebook nem tett eleget ennek a kötelezettségének. A Pesti Srácok közleménye szerint mindössze annyit lehet tudni, hogy a felfüggesztésre „veszélyes személyekre és szervezetekre vonatkozó szabályozás megsértése és kéretlen tartalom közzététele” miatt került sor.

Nem kétséges, hogy ez a nyúlfarknyi indokolás, amely csak egy elvont jogalapot jelöl meg, nem elégíti ki a DSA elvárásait, melyek alapján az ügy releváns tényeire és körülményeire kiterjedő magyarázattal kell szolgálni. A felfüggesztés tehát – a jelenleg ismert információk alapján – egyelőre biztosan jogszerűtlen.

Tegyük hozzá, hogy az indokolási kötelezettség ráadásul csak az előfeltétele annak, hogy rátérhessünk a lényegi kérdésre: jogszerű-e érdemben a Facebook szóban forgó döntése. A konkrét ügyben erről – éppen az indokolási kötelezettség megsértése miatt – most nem fogunk tudni biztosat állítani, de azt azért tisztázhatjuk, hogy a már hatályban lévő DSA világában melyek a jogi keretei egy ilyen döntésnek.

Az uniós rendelet által eldöntött legfontosabb érdemi kérdés, hogy a platformszolgáltatóknak a közösségi szabályaik (formálisan szólva: a szerződési feltételeik) érvényesítése során figyelemmel kell lenniük felhasználóik szólásszabadságára, és nem hozhatnak olyan intézkedést, amely azt aránytalanul korlátozná.

Ezen a blogon már évekkel ezelőtt foglalkoztunk azzal, hogy az európai alkotmányjogi gondolkodástól egyáltalán nem idegen, hogy – az állami hatóságok mellett – az alapjogok érvényesülésére meghatározó hatással lévő egyes magánszereplőkre is alkotmányjogi elvárásokat telepítsünk. Az alapjogok horizontális hatályának nevezett alkotmányjogi tézis szerint a demokratikus társadalmi vita és a véleménynyilvánítás terén kulcsszerephez jutó online platformokat – kiváltképp moderálási gyakorlatukban – kötelezik a szólásszabadság mércéi. Igen ám, de az alkalmazás során most már nem a szép elvi tézisnek, hanem annak a gyakorlati kérdésnek van jelentősége, hogy pontosan milyen mércékről is beszélünk.

Bár a Pesti Srácok ügyében a felfüggesztés jogalapja más volt, azt javaslom, a releváns jogi szempontok modellezéséhez forduljunk egy olyan esetkörhöz, amely rendszeresen a szólásszabadság figyelmének középpontjába kerül, így kiterjedt gyakorlata van: vegyük szemügyre a sértő, gyalázkodó beszéd példáját.

A szólásszabadságnak az államot kötelező mércéi az elmúlt évtizedekben kialakultak, és bár bizonyos hangsúlyok a társadalmi folyamatokkal együtt természetes mozgásban vannak a jogalkalmazásban, az alapok világosak: az állam csak kivételesen, jól meghatározott, konkrét sérelmek vagy tényleges veszélyek esetén korlátozhatja a véleménynyilvánítás kitüntetett fontosságú jogát.

Ebből következik például az, hogy míg a gyűlöletkeltést a magyar jog sem tűri meg, addig a közösségeket sértő, de a gyűlöletkeltés szintjét el nem érő gyalázkodás főszabály szerint nem szankcionálható. Senki ne gondolja azonban, hogy a szólásszabadság horizontális hatályának dilemmái azzal a könnyed mozdulattal kipipálhatók, hogy mostantól ezek a mércék az online platformokat is kötik majd.

Az alapjogi szempontok érvényesülése magánfelek között ugyanis nem követheti egy az egyben az államra vonatkozó alapjogi rezsimet, mivel itt a jogviszony kötelezetti oldalán is olyan magánfelet találunk, akinek jogait, adott esetben alapjogait és méltányolandó érdekeit szintúgy el kell ismernie a szabályozásnak. Jól láthatjuk ezt a horizontális hatály működésének már létező szemléletes gyakorlati példáin is.

Amíg a személyes adatok védelméhez való jog kizárólag az államokat kötelező alapjogként funkcionált (szinte már el is feledtük, de természetesen ez a jog is így kezdte), addig korlátozására csakis más alapjog vagy alkotmányos érték védelmében kerülhetett sor.

Aztán az adatvédelem megérkezett a magánfelek világába, és rögtön ott találtuk a GDPR-ban az adatkezelés lehetséges jogalapjai között az „adatkezelő jogos érdekét”, ami az alapjogi szempontokat, vagyis az adatvédelem korlátozását már magánfelek sajátos pozíciója közti érdekmérlegelés keretei közé tereli. Hasonlóképpen a munkáltató is a saját munkáltatói érdekei szerint, szélesebb körben korlátozhatja a munkavállalók szólásszabadságát, mint az állami hatóság.

Számot kell adnia jogos érdekeiről, igazolnia kell őket, és figyelemmel kell lennie a munkavállaló szólásszabadságára, de végül mégiscsak nagyobb tere nyílik a beavatkozásra, hiszen jogosan számíthat legitim munkáltatói céljainak, „céges érdekeinek” elismerésére.

Ebben a logikában kell működnie a szólásszabadság horizontális hatályának a DSA rendszerében is. A jogalkalmazói mérlegelés során egyszerre kell érvényre juttatni a szólásszabadság szempontjait és a platformok jogos érdekeit. De hogyan kell ezt elképzelni? Mi lehet „jogos érdeke” egy platformnak, és mi legyen a mérlegelés dinamikája a szólásszabadság szempontjaival szemben?

Ami a jogos érdeket illeti, az nagyban függ attól, milyen platformról beszélünk. A legnagyobb, e tekintetben „általános” kommunikációs platformok (Facebook, X/Twitter, Tik-Tok stb.) hivatkozhatnak a legkevésbé arra, hogy speciális szempontjaik, érdekeik lennének a felületükön zajló kommunikáció szabályozásában.

Az azonban még az ő esetükben is legitim érdekként fogalmazható meg, hogy bizonyos társasági normák és viselkedési szabályok betartása fontos a számukra a felhasználói és reklámozói bizalom megőrzése érdekében. Ennek alapján például a gyalázkodó, sértegető tartalmak – mint általános társadalmi viselkedési normákat sértő közlések – moderálása akkor is felmerülhet, ha azokkal szemben az állam még nem léphetne fel.

De minél nagyobb egy platform, vagyis minél inkább általános, mindenki számára nyitott fóruma a társadalmi párbeszédnek, annál kevésbé hivatkozhat sajátos közösségi szempontokra. Abban a hipotetikus esetben viszont, amikor egy kisebb platformnak speciális közösségszervező szempontjai, „identitása” lenne (pl. valamely vallás követői számára szervez fórumot), akkor ahhoz igazodva a korlátozás további jogos érdekei merülhetnek föl.

A közösségi médiaplatformok érdekei és a szólásszabadság szempontjai közti mérlegelés dinamikáját pedig mindenekelőtt a szólásszabadság lényeges tartalma határozza meg számunkra, amelynek – a horizontális hatály értelmében – mindenképp érvényesülnie kell. Ez abban fogalmazható meg röviden, hogy minél inkább egy legitim társadalmi vitában való részvételként értelmezendő egy adott véleménynyilvánítás, annál kevésbé hozhatók fel vele szemben jogosnak vélt platformüzemeltetői érdekek.

Az öncélú sértegetést, gyalázkodást tehát moderálással sújthatja a Facebook, de attól már nem óvhatja meg a felhasználóit, hogy nekik nem tetsző nézőponttal találkozzanak a felületén. A leghevesebb kultúrharcos témákban sem elég a beavatkozáshoz, hogy az egyik álláspont támogatói a versengő véleményeket önmagukban véve is sértőnek, kirekesztőnek tartják (amire egyre több példát látni a nyilvánosságban).

Sőt, az sem kifogásolható, ha egyesek ezeket a versengő véleményeket vehemensen, érzelmi fűtöttséggel, akár túlzásokkal képviselik a nyilvánosságban. A társadalmi kérdések megvitatása körében egészen addig nem kerekedhet felül a platform állított érdeke a felhasználóinak és reklámozóinak biztosítani szándékozott „safe space” fenntartására, amíg adott véleménynyilvánítás át nem lép a kifogásolható, személyeket és közösségeket célzó gyalázkodások körébe.

Egészen biztosan lenne mit tisztázni és ütköztetni a „veszélyes személyekre és szervezetekre vonatkozó szabályozás megsértése és kéretlen tartalom közzététele” esetében is. A Pesti Srácok fiókjának törlésénél azonban az indokolás jogsértő elmaradása miatt még csak rá sem tudunk fordulni azoknak a kérdéseknek a tárgyalására, amelyek a szólásszabadság érvényesüléséről szólnának.

Újabb vámbejelentések érkeztek a Fehér Házból, estek a vezető tengerentúli indexek

A tengerentúlon is a vámháború hírei voltak a középpontban: Scott Bessent úgy nyilatkozott, hogy a következő 48 órában számos kereskedelmi megállapodást jelentenek majd be.
2025. 07. 08. 09:00
Megosztás:

A vámháború hírei voltak a középpontban, többségében emelkedtek a vezető európai indexek

A Donald Trump által április 2-án bejelentett, ún. kölcsönös vámok felfüggesztésének július 9-ei lejárata tartja lázban a piacokat és bár az Egyesült Államok és az Európai Unió továbbra sem tudott tető alá hozni új kereskedelmi megállapodást, úgy tűnik, hogy a pénteki mínuszok után megnyugvást hozott Scott Bessent hétvégi nyilatkozata, miszerint augusztus 1-től lépnek életbe a korábban bejelentett vámok azokkal a partnerekkel szemben, akikkel nem sikerül addig megállapodni.
2025. 07. 08. 08:30
Megosztás:

Fókuszban a vidéki kkv-beruházások – már több mint 1300 vállalkozás kapott pozitív támogatói döntést a Demján Sándor 1+1 Program keretében

A magyar kormány tovább dolgozik a hazai kkv-k termelékenységének növelésén, méretugrásuk elősegítésén és mindent megtesz beruházásaik támogatása érdekében. A 130 milliárd forintra emelt keretösszegű Demján Sándor 1+1 Program nyerteseinek listája jelentősen bővült, már több mint 1300 vállalkozás kapott pozitív támogatói döntést, összesen 104,3 milliárd forint értékben. A támogatások zöme a legkevésbé fejlett térségekbe kerül, a beruházások többsége az ipari, építőipari és logisztikai szektorokat érinti.
2025. 07. 08. 07:00
Megosztás:

Májusban 2,5 százalékkal nőtt a kiskereskedelmi forgalom Romániában

A nyers adatok szerint májusban 2,5 százalékkal nőtt a kiskereskedelmi forgalom Romániában éves összevetésben - közölte hétfőn az Országos Statisztikai Intézet (INS).
2025. 07. 08. 06:30
Megosztás:

Újabb állomáshoz érkezett az MBH Bank Fenntartható Jövő Bankja programja

Az MBH Bank Fenntartható Jövő Bankja programjának keretében a hitelintézet a hazai nemzeti park igazgatóságokkal együttműködve olyan rendszerszintű kezdeményezéseket valósít meg, amelyek valódi gazdasági és társadalmi értéket teremtenek. Az átfogó biodiverzitás program újabb fontos állomása a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatósággal közösen elindított, hosszútávú székicsérvédelmi projekt, amely már az első évben kiemelkedő eredményeket hozott a faj megóvása területén. A 2024-ben indult ötéves projekt célja a veszélyeztetett madárfaj állományának növelése, költőhelyeinek védelme, valamint a faj életmódjára vonatkozó tudományos adatok gyűjtése. A projekt szorosan illeszkedik a hitelintézet agrárüzletágának törekvéseihez is, hogy ösztönözze a fenntartható mezőgazdasági gyakorlatok alkalmazását, és elősegítse a hazai agrárium fenntartható, zöld átmenetét.
2025. 07. 08. 06:00
Megosztás:

Csökkent a kiskereskedelem lendülete májusban

A húsvéti költések után lassult a kiskereskedelmi forgalom bővülése májusban: a teljes forgalom 2,1%-kal bővült éves szinten, havi alapon azonban 1,3%-os csökkenés történt. A 2021-es bázist 1,7%-kal haladja meg a kiskereskedelmi forgalom. Bár az ünnepi időszak után a vártnál nagyobbat fékezett a bővülés üteme, a kiskereskedelmi forgalom továbbra is növekvő pályán van, és várakozásaink szerint a növekvő trend kitart 2025-ben. Az első öt hónapot tekintve a bővülést a nem élelmiszer kategória hajtja, míg az élelmiszer kategória folyamatosan veszít lendületéből.
2025. 07. 08. 05:00
Megosztás:

Két gyorsított ágazati vizsgálatot is lezárt a Gazdasági Versenyhivatal

Lezárultak a tejtermékek, valamint az étkezési tyúktojás piacán végzett gyorsított ágazati vizsgálatok, az ezek alapján készült jelentéstervezeteket nyilvános társadalmi konzultációra bocsátotta a versenyhatóság, az észrevételeket augusztus 25-ig lehet írásban megtenni - közölte a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) hétfőn az MTI-vel.
2025. 07. 08. 04:30
Megosztás:

Már nem elég beszélni róla: hét kiemelt fenntarthatósági téma szerepel a magyar vállalatok napirendjén

A jelentéstétel nemcsak jogi kötelezettséggel, hanem stratégiai előnnyel is jár – derül ki az EY friss tanulmányából, amely több mint 200 – köztük 16 magyar – vállalat első, uniós irányelvek (CSRD) szerint készült fenntarthatósági beszámolóját elemezte. Az érintett cégek döntő többségének már van ESG felelőse és stratégiája. A társaságok átlagosan hét kritikus területet azonosítottak a működésük szempontjából.
2025. 07. 08. 04:00
Megosztás:

Koronavírus - Ejtették a vádakat a korábbi francia kormány tagjai ellen

Vádemelés nélkül lezárta a vizsgálatot a francia igazságszolgáltatás Édouard Philippe volt miniszterelnök (2017. május - 2020. július) és kormányának két egykori egészségügyi minisztere ellen a koronavírus-járvány franciaországi kezelése miatt folyó eljárás keretében, amelyet mások élete veszélyeztetésének gyanújával indítottak.
2025. 07. 08. 03:30
Megosztás:

Ezek a tényezők befolyásolták az árakat a tej- és a tojáspiacon

Két gyorsított ágazati vizsgálatot is lezárt a Gazdasági Versenyhivatal (GVH). Egyet a tejtermékek, egyet pedig az étkezési tyúktojás hazai piacán. A GVH vizsgálói számos tényezőt azonosítottak, amelyek hatással voltak az egyes értékláncok árképzésére, így a fogyasztói árak alakulására. A GVH megállapította, hogy a tejtermékek piacán több korábbi javaslata is hasznosult, a 2023 nyarán elindított online Árfigyelő rendszer, illetve a 2025 márciusától alkalmazott árréscsökkentés pedig mérsékelte a fogyasztói árakat. A 2024-2025-ben történt áremelkedéseket – amelyek növelték az élelmiszerinflációt – összetett hatások, jellemzően a takarmány- és energiaárak növekedése, a munkaerőhiány, az értékláncon belüli jövedelmi viszonyok átrendeződése, illetve egyes kiskereskedők beszerzési gyakorlata okozták.
2025. 07. 08. 03:00
Megosztás:

Újra mindkét futópályával üzemel a Liszt Ferenc-repülőtér

Újra mindkét futópályával üzemel a budapesti Liszt Ferenc-repülőtér, a légi forgalom folyamatosan áll helyre - közölte a Budapest Airport a honlapján hétfő este.
2025. 07. 08. 02:30
Megosztás:

Olcsóbb lehet a lakás hiteltörlesztője, mint a bérleti díja – az albérletpiacra is lecsaphat az Otthon Start

A magyar ingatlanpiacon új fejezetet nyithat a „venni vagy bérelni” dilemmájában az Otthon Start program, amelynek keretében legfeljebb 50 millió forintos, kedvezményes kamatozású lakáshitelt vehetnek fel az érintettel az első lakásuk megvásárlására, 10 százalékos önrésszel. A lakhatási költségek mérlegelésénél a vásárlás egyre vonzóbb alternatívává válhat az ingatlan.com elemzése szerint, amely egy-egy használt 50 négyzetméteres megvásárlásához felvett kedvezményes hitel törlesztőrészletét vetette össze a különböző fővárosi kerületek és a vármegyeszékhelyekre jellemző eladási árakkal és a bérleti díjakkal.
2025. 07. 08. 02:00
Megosztás:

Több vármegyében is áramszünetet okozott a vihar

Áramszünetet okozott az országon átvonuló vihar a többi között Baranya, Fejér, Pest, Somogy, Tolna, Vas, Veszprém és Zala vármegye több településén is - tudatta az E.ON a Facebook-oldalán hétfőn, az MVM pedig arról tájékoztatott, hogy eddig 150 ezer ügyfelük maradt áram nélkül.
2025. 07. 08. 01:30
Megosztás:

Trump már 14 országnak küldött kereskedelmi megállapodást sürgető levelet

Donald Trump elnök már hétfőn 14 országnak küldött kereskedelmi megállapodást sürgető levelet, miközben az új amerikai vámok bevezetésének határidejét hivatalosan augusztus 1-re módosította - közölte a Fehér Ház szóvivője hétfőn.
2025. 07. 08. 01:00
Megosztás:

A heves zivatarok elhagyták az országot

A heves zivatarok elhagyták az északkeleti határvidéket is, így a piros (harmadfokú), valamint a narancssárga (másodfokú) zivatarriasztás is lekerült a veszélyjelzési térképekről - közölte a Hungaromet Zrt. a Facebook-oldalán hétfő kora este.
2025. 07. 08. 00:30
Megosztás:

Szárnyal a FARTCOIN, belendült a TOKEN6900 előértékesítése

Bár a kriptovaluta piacot 2025-ben főként a bizonytalanság jellemezte, az utóbbi időben fellendülés tapasztalható. Erre több pozitív fejlemény van hatással, mint például Donald Trump kriptobarát politikája, az intézményi befektetők egyre nagyobb érdeklődése és a Bitcoin csúcsdöntései.
2025. 07. 08. 00:01
Megosztás:

Rekordot döntött a Duna House hitelkihelyezése a második negyedévben

A Duna House franchise ingatlanhálózata a második negyedévben 4,3 milliárd forint jutalékbevételt ért, ami 6,2 százalékkal marad el az első negyedévi rekordtól, miközben éves szinten 5,6 százalékkal nőtt; a társaság által közvetített hitelvolumen új történelmi csúcsra ugrott az április-június közötti időszakban - közölte az ingatlan- és pénzügyi közvetítő társaság hétfőn az MTI-vel.
2025. 07. 07. 23:00
Megosztás:

Ezeket a részvényeket keresik leginkább a magyar befektetők a nemzetközi piacokon

A magyar befektetők élénk érdeklődést mutatnak a technológiai szektor, a kriptovaluta-piac és a nemesfémek iránt, kiegészítve olyan ETF-ekkel, amelyek kriptovalutákra, széles piacra és defenzív kötvényekre fókuszálnak. A legnépszerűbb eszközök listája jól tükrözi az innováció (pl. mesterséges intelligencia, kripto) és a konzervatív eszközök (pl. arany, kötvények) iránti érdeklődés egyensúlyát. Ez a keverék illeszkedik Magyarország helyzetéhez: fejlett EU-tagállamként befektetési piaca még fejlődőben van. A következtetések a Freedom24 kereskedési platform elemzéséből származnak, amely közel 2900 magyar felhasználó elmúlt évi befektetési szokásait vizsgálta.
2025. 07. 07. 22:00
Megosztás:

Üzemeket zár be Németországban az amerikai Dow vegyipari konszern

A magas működési költségek és a csökkenő kereslet miatt üzemeket zár be Németországban az amerikai Dow Inc. vegyipari konszern.
2025. 07. 07. 21:30
Megosztás:

Együttműködési megállapodást kötött az MKIK és a NAV

Együttműködési megállapodást kötött hétfőn a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) és a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV), a megállapodás célja a vállalkozások működési feltételeinek javítása és az üzleti környezet átláthatóságának erősítése - közölte a NAV hétfőn az MTI-vel.
2025. 07. 07. 21:00
Megosztás: