Jogszerűen törölte-e a Facebook a Pesti Srácokat?

Ismét fellobbant a vita a magyar nyilvánosságban arról, vajon jogában áll-e a Facebooknak, hogy felhasználói fiókokat töröljön a saját felületéről. A kérdés felvetése most különösen is indokolt, mivel a legnagyobb közösségi médiaplatform egy sajtótermék, a pestisracok.hu fiókját függesztette fel a közösségi szabályok megsértése miatt, ami mégiscsak minősített esete a társadalmi kommunikáció befolyásolásának. Másrészt az is növeli az ügy jelentőségét, hogy ez az első nagy nyilvánosságot érdemlő szolgáltatói beavatkozás azt követően, hogy alkalmazandóvá vált az online platformok tevékenységét, többek között moderálási gyakorlatát szabályozó európai uniós rendelet (rövidített nevén: DSA).

Jogszerűen törölte-e a Facebook a Pesti Srácokat?

A DSA néhány nagyon fontos kérdést eldöntött az uniós jogalkotás szintjén. Az egyik ilyen kérdés az, hogy a platformoknak egyértelmű és konkrét indokolást kell adniuk tartalommoderálási intézkedéseikről az érintett számára. Bármely érintettnek joga van erre, de egyértelmű, hogy egy sajtótermék fiókjának (akár végleges) felfüggesztése olyan súlyú lépés, amelynél ezt a kötelezettséget különösen is komolyan kell vennünk.

Az eddig nyilvánosságra hozott információk alapján a Facebook nem tett eleget ennek a kötelezettségének. A Pesti Srácok közleménye szerint mindössze annyit lehet tudni, hogy a felfüggesztésre „veszélyes személyekre és szervezetekre vonatkozó szabályozás megsértése és kéretlen tartalom közzététele” miatt került sor.

Nem kétséges, hogy ez a nyúlfarknyi indokolás, amely csak egy elvont jogalapot jelöl meg, nem elégíti ki a DSA elvárásait, melyek alapján az ügy releváns tényeire és körülményeire kiterjedő magyarázattal kell szolgálni. A felfüggesztés tehát – a jelenleg ismert információk alapján – egyelőre biztosan jogszerűtlen.

Tegyük hozzá, hogy az indokolási kötelezettség ráadásul csak az előfeltétele annak, hogy rátérhessünk a lényegi kérdésre: jogszerű-e érdemben a Facebook szóban forgó döntése. A konkrét ügyben erről – éppen az indokolási kötelezettség megsértése miatt – most nem fogunk tudni biztosat állítani, de azt azért tisztázhatjuk, hogy a már hatályban lévő DSA világában melyek a jogi keretei egy ilyen döntésnek.

Az uniós rendelet által eldöntött legfontosabb érdemi kérdés, hogy a platformszolgáltatóknak a közösségi szabályaik (formálisan szólva: a szerződési feltételeik) érvényesítése során figyelemmel kell lenniük felhasználóik szólásszabadságára, és nem hozhatnak olyan intézkedést, amely azt aránytalanul korlátozná.

Ezen a blogon már évekkel ezelőtt foglalkoztunk azzal, hogy az európai alkotmányjogi gondolkodástól egyáltalán nem idegen, hogy – az állami hatóságok mellett – az alapjogok érvényesülésére meghatározó hatással lévő egyes magánszereplőkre is alkotmányjogi elvárásokat telepítsünk. Az alapjogok horizontális hatályának nevezett alkotmányjogi tézis szerint a demokratikus társadalmi vita és a véleménynyilvánítás terén kulcsszerephez jutó online platformokat – kiváltképp moderálási gyakorlatukban – kötelezik a szólásszabadság mércéi. Igen ám, de az alkalmazás során most már nem a szép elvi tézisnek, hanem annak a gyakorlati kérdésnek van jelentősége, hogy pontosan milyen mércékről is beszélünk.

Bár a Pesti Srácok ügyében a felfüggesztés jogalapja más volt, azt javaslom, a releváns jogi szempontok modellezéséhez forduljunk egy olyan esetkörhöz, amely rendszeresen a szólásszabadság figyelmének középpontjába kerül, így kiterjedt gyakorlata van: vegyük szemügyre a sértő, gyalázkodó beszéd példáját.

A szólásszabadságnak az államot kötelező mércéi az elmúlt évtizedekben kialakultak, és bár bizonyos hangsúlyok a társadalmi folyamatokkal együtt természetes mozgásban vannak a jogalkalmazásban, az alapok világosak: az állam csak kivételesen, jól meghatározott, konkrét sérelmek vagy tényleges veszélyek esetén korlátozhatja a véleménynyilvánítás kitüntetett fontosságú jogát.

Ebből következik például az, hogy míg a gyűlöletkeltést a magyar jog sem tűri meg, addig a közösségeket sértő, de a gyűlöletkeltés szintjét el nem érő gyalázkodás főszabály szerint nem szankcionálható. Senki ne gondolja azonban, hogy a szólásszabadság horizontális hatályának dilemmái azzal a könnyed mozdulattal kipipálhatók, hogy mostantól ezek a mércék az online platformokat is kötik majd.

Az alapjogi szempontok érvényesülése magánfelek között ugyanis nem követheti egy az egyben az államra vonatkozó alapjogi rezsimet, mivel itt a jogviszony kötelezetti oldalán is olyan magánfelet találunk, akinek jogait, adott esetben alapjogait és méltányolandó érdekeit szintúgy el kell ismernie a szabályozásnak. Jól láthatjuk ezt a horizontális hatály működésének már létező szemléletes gyakorlati példáin is.

Amíg a személyes adatok védelméhez való jog kizárólag az államokat kötelező alapjogként funkcionált (szinte már el is feledtük, de természetesen ez a jog is így kezdte), addig korlátozására csakis más alapjog vagy alkotmányos érték védelmében kerülhetett sor.

Aztán az adatvédelem megérkezett a magánfelek világába, és rögtön ott találtuk a GDPR-ban az adatkezelés lehetséges jogalapjai között az „adatkezelő jogos érdekét”, ami az alapjogi szempontokat, vagyis az adatvédelem korlátozását már magánfelek sajátos pozíciója közti érdekmérlegelés keretei közé tereli. Hasonlóképpen a munkáltató is a saját munkáltatói érdekei szerint, szélesebb körben korlátozhatja a munkavállalók szólásszabadságát, mint az állami hatóság.

Számot kell adnia jogos érdekeiről, igazolnia kell őket, és figyelemmel kell lennie a munkavállaló szólásszabadságára, de végül mégiscsak nagyobb tere nyílik a beavatkozásra, hiszen jogosan számíthat legitim munkáltatói céljainak, „céges érdekeinek” elismerésére.

Ebben a logikában kell működnie a szólásszabadság horizontális hatályának a DSA rendszerében is. A jogalkalmazói mérlegelés során egyszerre kell érvényre juttatni a szólásszabadság szempontjait és a platformok jogos érdekeit. De hogyan kell ezt elképzelni? Mi lehet „jogos érdeke” egy platformnak, és mi legyen a mérlegelés dinamikája a szólásszabadság szempontjaival szemben?

Ami a jogos érdeket illeti, az nagyban függ attól, milyen platformról beszélünk. A legnagyobb, e tekintetben „általános” kommunikációs platformok (Facebook, X/Twitter, Tik-Tok stb.) hivatkozhatnak a legkevésbé arra, hogy speciális szempontjaik, érdekeik lennének a felületükön zajló kommunikáció szabályozásában.

Az azonban még az ő esetükben is legitim érdekként fogalmazható meg, hogy bizonyos társasági normák és viselkedési szabályok betartása fontos a számukra a felhasználói és reklámozói bizalom megőrzése érdekében. Ennek alapján például a gyalázkodó, sértegető tartalmak – mint általános társadalmi viselkedési normákat sértő közlések – moderálása akkor is felmerülhet, ha azokkal szemben az állam még nem léphetne fel.

De minél nagyobb egy platform, vagyis minél inkább általános, mindenki számára nyitott fóruma a társadalmi párbeszédnek, annál kevésbé hivatkozhat sajátos közösségi szempontokra. Abban a hipotetikus esetben viszont, amikor egy kisebb platformnak speciális közösségszervező szempontjai, „identitása” lenne (pl. valamely vallás követői számára szervez fórumot), akkor ahhoz igazodva a korlátozás további jogos érdekei merülhetnek föl.

A közösségi médiaplatformok érdekei és a szólásszabadság szempontjai közti mérlegelés dinamikáját pedig mindenekelőtt a szólásszabadság lényeges tartalma határozza meg számunkra, amelynek – a horizontális hatály értelmében – mindenképp érvényesülnie kell. Ez abban fogalmazható meg röviden, hogy minél inkább egy legitim társadalmi vitában való részvételként értelmezendő egy adott véleménynyilvánítás, annál kevésbé hozhatók fel vele szemben jogosnak vélt platformüzemeltetői érdekek.

Az öncélú sértegetést, gyalázkodást tehát moderálással sújthatja a Facebook, de attól már nem óvhatja meg a felhasználóit, hogy nekik nem tetsző nézőponttal találkozzanak a felületén. A leghevesebb kultúrharcos témákban sem elég a beavatkozáshoz, hogy az egyik álláspont támogatói a versengő véleményeket önmagukban véve is sértőnek, kirekesztőnek tartják (amire egyre több példát látni a nyilvánosságban).

Sőt, az sem kifogásolható, ha egyesek ezeket a versengő véleményeket vehemensen, érzelmi fűtöttséggel, akár túlzásokkal képviselik a nyilvánosságban. A társadalmi kérdések megvitatása körében egészen addig nem kerekedhet felül a platform állított érdeke a felhasználóinak és reklámozóinak biztosítani szándékozott „safe space” fenntartására, amíg adott véleménynyilvánítás át nem lép a kifogásolható, személyeket és közösségeket célzó gyalázkodások körébe.

Egészen biztosan lenne mit tisztázni és ütköztetni a „veszélyes személyekre és szervezetekre vonatkozó szabályozás megsértése és kéretlen tartalom közzététele” esetében is. A Pesti Srácok fiókjának törlésénél azonban az indokolás jogsértő elmaradása miatt még csak rá sem tudunk fordulni azoknak a kérdéseknek a tárgyalására, amelyek a szólásszabadság érvényesüléséről szólnának.


Törvény született! A gázzal fűtők így fizetnek majd

A fűtési szezon kezdetén ismét fontos kérdés, mennyi gáz fér bele a kedvezményes keretbe, és hogyan ellenőrizhető a korábban járó rezsistop jóváírása.
2026. 11. 17. 02:00
Megosztás:

Nem jön pénz! 2,4 millió nyugdíjas várta hiába novemberre idén

Nyugdíjasok és családtagjaik hetek óta várják, hogy kiderüljön: számíthatnak-e idén ősszel rendkívüli kifizetésre. Mostanra megszületett a válasz.
2026. 11. 17. 01:00
Megosztás:

Az MKIF sztrádakezelő 27 ezer tonna sóval készül a télre

Magyar Koncessziós Infrastruktúra Fejlesztő (MKIF) Zrt. 27 ezer tonna sóval, 215 ezer kilogramm kalcium-klorid granulátummal és 863 ezer liter speciális kalcium-klorid oldattal készül a kezelésében lévő több mint 1300 kilométernyi gyorsforgalmi úthálózat és az ahhoz tartozó csomóponti és pihenőhelyi leágazások téli síkosságmentesítésére - tájékoztatta az MKIF hétfőn az MTI-t.
2026. 11. 17. 00:30
Megosztás:

Megkezdődött az új BMW iX3 sorozatgyártása Kínában

Megkezdődött az új generációs BMW iX3 elektromos autó sorozatgyártása a német autógyártó északkelet-kínai Senjangban működő üzemében. A modell az első olyan, a Neue Klasse platformra épülő elektromos BMW, amelyet helyben állítanak elő - jelentette a kínai állami média hétfőn.
2026. 11. 17. 00:05
Megosztás:

Érdemi béremelésért demonstráltak a kulturális ágazat dolgozói Zalaegerszegen

Azonnali és érdemi béremelésért demonstráltak a Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezetének (KKDSZ) szervezésében hétfőn Zalaegerszegen a helyi könyvtári, levéltári és múzeumi dolgozók, illetve vezetőik.
2026. 11. 16. 23:30
Megosztás:

Tovább csökkennek az üzemanyagárak Szlovéniában

Kedden ismét csökkennek a szabályozott üzemanyagárak Szlovéniában: a 95-ös oktánszámú benzin 6,2 centtel, a dízel és a fűtőolaj egyaránt 5 centtel lesz olcsóbb.
2026. 11. 16. 23:30
Megosztás:

Újabb négy egészségügyi dolgozót vettek

Újabb négy egészségügyi dolgozót vettek őrizetbe hétfőn Horvátországban a zágrábi pszichiátriai intézetben meghalt volt válogatott atléta ügyében. A 32 éves Kristian Josip Peris halála miatt korábban már négy ápolót letartóztattak emberölés gyanújával - jelentette a horvát sajtó.
2026. 11. 16. 23:00
Megosztás:

Unger Anna: a megtalált pénz korrupciós cselekményt bizonyíthat

Az a nagy mennyiségű pénz, amelyet a november 12-én és 13-án végzett összehangolt nyomozási akciók során találtak meg a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal (NVVH) munkatársai, korrupciós cselekményt bizonyíthat, ennek megfelelően kezelték, illetve kezelik - mondta a hivatal elnöke a Kossuth rádió Felkelő című műsorában hétfőn.
2026. 11. 16. 22:30
Megosztás:

Hegedűs Zsolt: egészségügyi fejlesztéseket, anyagi biztonságot és kiszámíthatóbb életpályát kíván biztosítani a kormány

Egészségügyi fejlesztéseket, megfelelő munkakörülményeket, anyagi biztonságot és kiszámíthatóbb életpályát ígért az egészségügyben dolgozóknak az egészségügyi miniszter a Batthyány-Strattmann László születésnapja alkalmából adományozott díjak átadásán hétfőn, Budapesten.
2026. 11. 16. 22:00
Megosztás:

Költségkövető díjemelést sürgetnek a fuvarozók

A fuvarozási díjak leszorítása magyar vállalkozásokat lehetetleníthet el és veszélyeztetheti az ellátásbiztonságot is, ezért a költségek növekedésével arányosan kell a díjakat emelni jövőre - közölte a Magánvállalkozók Nemzeti Fuvarozó Ipartestülete - NiT Hungary az MTI-vel hétfőn
2026. 11. 16. 21:30
Megosztás:

10 éve a tőzsdén a DH Group

A DH Group jubileumi csengetéssel ünnepelte tőzsdei jelenlétének tizedik évfordulóját a Budapesti Értéktőzsdén (BÉT). A 2016 óta a BÉT Prémium kategóriájában jegyzett társaság az elmúlt évtizedben jelentős fejlődésen ment keresztül: hazai ingatlanközvetítő vállalkozásból mára több európai országban jelen lévő, lakossági pénzügyi termékek közvetítésével és ingatlanközvetítéssel foglalkozó nemzetközi cégcsoporttá vált.
2026. 11. 16. 21:00
Megosztás:

Bővítette Haitival szembeni szankciós listáját az EU

Globális emberi jogi szankciórendszere keretében négy haiti szervezetet vett fel gyermekek ellen elkövetett "súlyos emberi jogi jogsértések miatt" szankciós listájára az Európai Unió hétfőn.
2026. 11. 16. 20:30
Megosztás:

Vegyesen mozgott a forint árfolyama hétfőn

Vegyesen alakult a forint jegyzése a főbb devizákkal szemben hétfőn kora estére a bankközi devizapiacon reggelhez képest.
2026. 11. 16. 20:00
Megosztás:

Uniós biztos: Ukrajna uniós integrációja jelentősen erősítené Európa biztonságát

Ukrajna európai uniós integrációja, különösen a védelmi együttműködés területén jelentősen hozzájárulna Európa biztonságának megerősítéséhez, mivel az ukrán hadsereg harctéri tapasztalatai és az ország fejlett hadiipara komoly hozzáadott értéket jelentenének az EU számára - jelentette ki hétfőn Brüsszelben Andrius Kubilius védelemért felelős uniós biztos.
2026. 11. 16. 19:30
Megosztás:

KSH: a vártnál nagyobb ütemben bővült a globális árukereskedelem tavaly

A vártnál nagyobb ütemben bővült a globális árukereskedelem tavaly a Központi Statisztikai hivatal (KSH) hétfőn közzétett jelentése szerint.
2026. 11. 16. 19:00
Megosztás:

Kamatkedvezménnyel kínálja a Wekerle Plusz hitelt az MBH Bank

Az MBH Bank kedvezményes kamattal tette elérhetővé 2026. november 16-tól a Wekerle Plusz Vásárlási és Építési Hitelt: a konstrukció 5 százalékos, illetve 3 százalékos kamata helyett havi legalább 700 ezer forint rendszeres jóváírás vállalása mellett használt lakás vásárlása esetén 4,95 százalékos, új lakás vásárlására vagy építésére pedig 2,95 százalékos kamatot kínál ügyfeleinek.
2026. 11. 16. 18:30
Megosztás:

Önkéntes pénztárak: rekordévet zárhat a pénztárszektor

Az idei harmadik negyedévben sem vesztett lendületéből az önkéntes nyugdíj- és egészségpénztárakba történő tagi befizetések növekedése, sem a taglétszám gyarapodása, így az év egészében új rekordokra van kilátás - közölte az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetsége (ÖPOSZ) hétfőn az MTI-vel, legújabb szektorelemzése alapján.
2026. 11. 16. 18:00
Megosztás:

Brit miniszterelnök: nem teljesültek a Brexit szószólóinak ígéretei

Andy Burnham brit miniszterelnök szerint tíz évvel a brit EU-tagság megszűnéséről (Brexit) döntő népszavazás után egyértelműen megállapítható, hogy nem teljesültek a kilépés szószólóinak ígéretei.
2026. 11. 16. 17:30
Megosztás:

Mennyit spórol aki most vált gépjármű kötelező biztosítást?

Félidejénél tart a november 2-án megkezdődött év végi kgfb-kampány. Az Insura.hu biztosításközvetítő adatai szerint az első két hét során az online kötések átlagdíja mindössze 29 500 forint volt, ami jelentősen elmarad a tavaly ilyenkor mért 35 ezer forint körüli értéktől. Jórészt ennek is köszönhető, hogy az érintett autósok érdeklődése élénkebb a tavalyinál: a kampányidőszak első felében másfélszer annyian váltottak biztosítót, mint egy évvel korábban.
2026. 11. 16. 17:00
Megosztás:

Tovább csökkennek az üzemanyagárak Horvátországban

Öt centtel csökken a benzin, három centtel a dízel legmagasabb kiskereskedelmi ára keddtől Horvátországban, és olcsóbb lesz a mezőgazdaságban használt kék dízel, valamint a cseppfolyós gáz is.
2026. 11. 16. 16:30
Megosztás: