Jogszerűen törölte-e a Facebook a Pesti Srácokat?

Ismét fellobbant a vita a magyar nyilvánosságban arról, vajon jogában áll-e a Facebooknak, hogy felhasználói fiókokat töröljön a saját felületéről. A kérdés felvetése most különösen is indokolt, mivel a legnagyobb közösségi médiaplatform egy sajtótermék, a pestisracok.hu fiókját függesztette fel a közösségi szabályok megsértése miatt, ami mégiscsak minősített esete a társadalmi kommunikáció befolyásolásának. Másrészt az is növeli az ügy jelentőségét, hogy ez az első nagy nyilvánosságot érdemlő szolgáltatói beavatkozás azt követően, hogy alkalmazandóvá vált az online platformok tevékenységét, többek között moderálási gyakorlatát szabályozó európai uniós rendelet (rövidített nevén: DSA).

Jogszerűen törölte-e a Facebook a Pesti Srácokat?

A DSA néhány nagyon fontos kérdést eldöntött az uniós jogalkotás szintjén. Az egyik ilyen kérdés az, hogy a platformoknak egyértelmű és konkrét indokolást kell adniuk tartalommoderálási intézkedéseikről az érintett számára. Bármely érintettnek joga van erre, de egyértelmű, hogy egy sajtótermék fiókjának (akár végleges) felfüggesztése olyan súlyú lépés, amelynél ezt a kötelezettséget különösen is komolyan kell vennünk.

Az eddig nyilvánosságra hozott információk alapján a Facebook nem tett eleget ennek a kötelezettségének. A Pesti Srácok közleménye szerint mindössze annyit lehet tudni, hogy a felfüggesztésre „veszélyes személyekre és szervezetekre vonatkozó szabályozás megsértése és kéretlen tartalom közzététele” miatt került sor.

Nem kétséges, hogy ez a nyúlfarknyi indokolás, amely csak egy elvont jogalapot jelöl meg, nem elégíti ki a DSA elvárásait, melyek alapján az ügy releváns tényeire és körülményeire kiterjedő magyarázattal kell szolgálni. A felfüggesztés tehát – a jelenleg ismert információk alapján – egyelőre biztosan jogszerűtlen.

Tegyük hozzá, hogy az indokolási kötelezettség ráadásul csak az előfeltétele annak, hogy rátérhessünk a lényegi kérdésre: jogszerű-e érdemben a Facebook szóban forgó döntése. A konkrét ügyben erről – éppen az indokolási kötelezettség megsértése miatt – most nem fogunk tudni biztosat állítani, de azt azért tisztázhatjuk, hogy a már hatályban lévő DSA világában melyek a jogi keretei egy ilyen döntésnek.

Az uniós rendelet által eldöntött legfontosabb érdemi kérdés, hogy a platformszolgáltatóknak a közösségi szabályaik (formálisan szólva: a szerződési feltételeik) érvényesítése során figyelemmel kell lenniük felhasználóik szólásszabadságára, és nem hozhatnak olyan intézkedést, amely azt aránytalanul korlátozná.

Ezen a blogon már évekkel ezelőtt foglalkoztunk azzal, hogy az európai alkotmányjogi gondolkodástól egyáltalán nem idegen, hogy – az állami hatóságok mellett – az alapjogok érvényesülésére meghatározó hatással lévő egyes magánszereplőkre is alkotmányjogi elvárásokat telepítsünk. Az alapjogok horizontális hatályának nevezett alkotmányjogi tézis szerint a demokratikus társadalmi vita és a véleménynyilvánítás terén kulcsszerephez jutó online platformokat – kiváltképp moderálási gyakorlatukban – kötelezik a szólásszabadság mércéi. Igen ám, de az alkalmazás során most már nem a szép elvi tézisnek, hanem annak a gyakorlati kérdésnek van jelentősége, hogy pontosan milyen mércékről is beszélünk.

Bár a Pesti Srácok ügyében a felfüggesztés jogalapja más volt, azt javaslom, a releváns jogi szempontok modellezéséhez forduljunk egy olyan esetkörhöz, amely rendszeresen a szólásszabadság figyelmének középpontjába kerül, így kiterjedt gyakorlata van: vegyük szemügyre a sértő, gyalázkodó beszéd példáját.

A szólásszabadságnak az államot kötelező mércéi az elmúlt évtizedekben kialakultak, és bár bizonyos hangsúlyok a társadalmi folyamatokkal együtt természetes mozgásban vannak a jogalkalmazásban, az alapok világosak: az állam csak kivételesen, jól meghatározott, konkrét sérelmek vagy tényleges veszélyek esetén korlátozhatja a véleménynyilvánítás kitüntetett fontosságú jogát.

Ebből következik például az, hogy míg a gyűlöletkeltést a magyar jog sem tűri meg, addig a közösségeket sértő, de a gyűlöletkeltés szintjét el nem érő gyalázkodás főszabály szerint nem szankcionálható. Senki ne gondolja azonban, hogy a szólásszabadság horizontális hatályának dilemmái azzal a könnyed mozdulattal kipipálhatók, hogy mostantól ezek a mércék az online platformokat is kötik majd.

Az alapjogi szempontok érvényesülése magánfelek között ugyanis nem követheti egy az egyben az államra vonatkozó alapjogi rezsimet, mivel itt a jogviszony kötelezetti oldalán is olyan magánfelet találunk, akinek jogait, adott esetben alapjogait és méltányolandó érdekeit szintúgy el kell ismernie a szabályozásnak. Jól láthatjuk ezt a horizontális hatály működésének már létező szemléletes gyakorlati példáin is.

Amíg a személyes adatok védelméhez való jog kizárólag az államokat kötelező alapjogként funkcionált (szinte már el is feledtük, de természetesen ez a jog is így kezdte), addig korlátozására csakis más alapjog vagy alkotmányos érték védelmében kerülhetett sor.

Aztán az adatvédelem megérkezett a magánfelek világába, és rögtön ott találtuk a GDPR-ban az adatkezelés lehetséges jogalapjai között az „adatkezelő jogos érdekét”, ami az alapjogi szempontokat, vagyis az adatvédelem korlátozását már magánfelek sajátos pozíciója közti érdekmérlegelés keretei közé tereli. Hasonlóképpen a munkáltató is a saját munkáltatói érdekei szerint, szélesebb körben korlátozhatja a munkavállalók szólásszabadságát, mint az állami hatóság.

Számot kell adnia jogos érdekeiről, igazolnia kell őket, és figyelemmel kell lennie a munkavállaló szólásszabadságára, de végül mégiscsak nagyobb tere nyílik a beavatkozásra, hiszen jogosan számíthat legitim munkáltatói céljainak, „céges érdekeinek” elismerésére.

Ebben a logikában kell működnie a szólásszabadság horizontális hatályának a DSA rendszerében is. A jogalkalmazói mérlegelés során egyszerre kell érvényre juttatni a szólásszabadság szempontjait és a platformok jogos érdekeit. De hogyan kell ezt elképzelni? Mi lehet „jogos érdeke” egy platformnak, és mi legyen a mérlegelés dinamikája a szólásszabadság szempontjaival szemben?

Ami a jogos érdeket illeti, az nagyban függ attól, milyen platformról beszélünk. A legnagyobb, e tekintetben „általános” kommunikációs platformok (Facebook, X/Twitter, Tik-Tok stb.) hivatkozhatnak a legkevésbé arra, hogy speciális szempontjaik, érdekeik lennének a felületükön zajló kommunikáció szabályozásában.

Az azonban még az ő esetükben is legitim érdekként fogalmazható meg, hogy bizonyos társasági normák és viselkedési szabályok betartása fontos a számukra a felhasználói és reklámozói bizalom megőrzése érdekében. Ennek alapján például a gyalázkodó, sértegető tartalmak – mint általános társadalmi viselkedési normákat sértő közlések – moderálása akkor is felmerülhet, ha azokkal szemben az állam még nem léphetne fel.

De minél nagyobb egy platform, vagyis minél inkább általános, mindenki számára nyitott fóruma a társadalmi párbeszédnek, annál kevésbé hivatkozhat sajátos közösségi szempontokra. Abban a hipotetikus esetben viszont, amikor egy kisebb platformnak speciális közösségszervező szempontjai, „identitása” lenne (pl. valamely vallás követői számára szervez fórumot), akkor ahhoz igazodva a korlátozás további jogos érdekei merülhetnek föl.

A közösségi médiaplatformok érdekei és a szólásszabadság szempontjai közti mérlegelés dinamikáját pedig mindenekelőtt a szólásszabadság lényeges tartalma határozza meg számunkra, amelynek – a horizontális hatály értelmében – mindenképp érvényesülnie kell. Ez abban fogalmazható meg röviden, hogy minél inkább egy legitim társadalmi vitában való részvételként értelmezendő egy adott véleménynyilvánítás, annál kevésbé hozhatók fel vele szemben jogosnak vélt platformüzemeltetői érdekek.

Az öncélú sértegetést, gyalázkodást tehát moderálással sújthatja a Facebook, de attól már nem óvhatja meg a felhasználóit, hogy nekik nem tetsző nézőponttal találkozzanak a felületén. A leghevesebb kultúrharcos témákban sem elég a beavatkozáshoz, hogy az egyik álláspont támogatói a versengő véleményeket önmagukban véve is sértőnek, kirekesztőnek tartják (amire egyre több példát látni a nyilvánosságban).

Sőt, az sem kifogásolható, ha egyesek ezeket a versengő véleményeket vehemensen, érzelmi fűtöttséggel, akár túlzásokkal képviselik a nyilvánosságban. A társadalmi kérdések megvitatása körében egészen addig nem kerekedhet felül a platform állított érdeke a felhasználóinak és reklámozóinak biztosítani szándékozott „safe space” fenntartására, amíg adott véleménynyilvánítás át nem lép a kifogásolható, személyeket és közösségeket célzó gyalázkodások körébe.

Egészen biztosan lenne mit tisztázni és ütköztetni a „veszélyes személyekre és szervezetekre vonatkozó szabályozás megsértése és kéretlen tartalom közzététele” esetében is. A Pesti Srácok fiókjának törlésénél azonban az indokolás jogsértő elmaradása miatt még csak rá sem tudunk fordulni azoknak a kérdéseknek a tárgyalására, amelyek a szólásszabadság érvényesüléséről szólnának.


Néhány év alatt elfogyhat a vagyonadó bevételi előnye

Kaliforniában a választók elutasították a milliárdosok egyszeri vagyonadóját, Európa több országa pedig már korábban felhagyott az éves vagyonadóval. A Blochamps Capital szerint Magyarországon is az lehet a döntő kérdés, hogy a kezdetben remélt bevételből mennyi marad három-négy év múlva, amikor az adózói alkalmazkodás már érezteti hatását, az ellenőrzések és jogviták költségei viszont növekednek. Karagich István szerint a vagyonkezelésben érintett csúcsgazdagok többsége az elmúlt években sem használt ásót, hanem tudatosan építette fel vagyonelemeinek összetételét, így viszont a vagyonadó szabályai inkább a 3-20 milliárd közötti vagyonosokat sújthatják majd – de őket is csak időlegesen.
2026. 11. 18. 03:30
Megosztás:

Családi költségvetéstől a saját vállalkozásig: márciusban jön a pénzügyi és vállalkozói témahét

A mai napon hat szervezet írta alá azt az együttműködési megállapodást, amelyben vállalják a diákok pénzügyi és vállalkozói ismereteinek fejlesztését a 2026/2027-es tanévben megvalósuló PÉNZ7 témahét keretében.
2026. 11. 18. 03:00
Megosztás:

Megalakult az új szerb parlament

Megalakult kedden Belgrádban az új összetételű szerb parlament, miután az október 25-i előrehozott választásokon mandátumot szerzett képviselők igazolták megbízatásukat, majd letették az esküt.
2026. 11. 18. 02:30
Megosztás:

Új áramtarifa jön 2027-től: érdemes lesz váltani?

2027. január 1-jétől új lehetőség nyílik a háztartások villanyszámlájának csökkentésére: a dinamikus D áramtarifa a kedvezményes fogyasztási sáv felett a villamosenergia-piaci árakhoz igazítja az elszámolást. A megtakarítás azonban nem automatikus.
2026. 11. 18. 02:00
Megosztás:

Törvényi döntés! Nők 40 nyugdíj: megvan a negyven év, mégsem jár?

Évtizedek munkája, gyermeknevelés, beteg családtag ápolása – egy élet története, amelynek minden éve számít. A nyugdíjszabályok azonban nem minden időszakot vesznek figyelembe ugyanúgy (cikkünk végén oktatóvideót is talál a NŐK40 témában).
2026. 11. 18. 01:00
Megosztás:

Egyre több filmben és sorozatban kap szerepet a klímaváltozás

Nőtt a klímaváltozás okainak és hatásának megjelenítése a fősodorbeli filmekben és sorozatokban a USC Norman Lear Center kutatása szerint - számolt be róla kedden a Variety.com.
2026. 11. 18. 00:30
Megosztás:

Balogh Leventét nevezték ki a Kincsem Park élére

Balogh Leventét a Kincsem Park ügyvezető igazgatójának nevezték ki, feladata a park teljes működésének megújítása és irányítása - közölte Agrár- és Élelmiszergazdaságért Felelős Minisztérium a Facebook-oldalán.
2026. 11. 18. 00:05
Megosztás:

Tíz év a tőzsdén, közel tízszeres EBITDA – jubilált a DH Group

A DH Group november 16-án jubileumi csengetéssel ünnepelte tízéves tőzsdei jelenlétét a Budapesti Értéktőzsdén. A 2016 óta a BÉT Prémium kategóriájában jegyzett társaság az elmúlt évtizedben jelentős fejlődésen ment keresztül: hazai ingatlanközvetítő vállalkozásból mára több európai országban jelen lévő, lakossági pénzügyi termékek közvetítésével és ingatlanközvetítéssel foglalkozó nemzetközi cégcsoporttá vált.
2026. 11. 17. 23:30
Megosztás:

Nyilvános vagyonnyilatkozatok az önkormányzatoknál – tájékoztató aloldalt indított az Integritás Hatóság

A hatályos jogszabályok szerint a polgármesterek, az alpolgármesterek és a helyi önkormányzati képviselők vagyonnyilatkozatát az önkormányzat honlapján bárki számára elérhetővé kell tenni. Jelenleg az érintettek mintegy 90 százalékának nyilatkozata található meg az önkormányzati honlapokon – a jogkövetés elősegítése érdekében, a felmerülő kérdésekre reagálva az Integritás Hatóság új tájékoztató aloldalt indított a honlapján, amely közérthető információkkal és útmutatókkal segíti a vagyonnyilatkozatok kitöltését, közzétételét, ellenőrzését és javítását.
2026. 11. 17. 23:00
Megosztás:

EU-prognózis: folytatódik a gazdasági növekedés, de magasabb infláció mellett

Az EU gazdasága 2026 első három negyedévében a vártnál jobban teljesített és várhatóan tovább bővül, annak ellenére, hogy erősebb és tartósabb inflációs nyomással, valamint szigorúbb finanszírozási feltételekkel kell szembenéznie - közölte az Európai Bizottság a kedden közzétett őszi gazdasági előrejelzésében.
2026. 11. 17. 22:30
Megosztás:

Közzétette a 2026-os pénzügyi év eredményeit az Ingka Csoport, és továbbra is jelentős összegeket fordít az árak csökkentésére

Az Ingka Csoport három üzletága – az IKEA Retail, az Ingka Investments és az Ingka Centres – összesen 41,4 milliárd eurós árbevételt ért el a 2026-os pénzügyi évben¹, szemben az előző pénzügyi év 41,5 milliárd eurós eredményével.
2026. 11. 17. 22:00
Megosztás:

Partnerségi megállapodást kötött az SAP Hungary és a KPMG

Az SAP Hungary partnerségi megállapodást írt alá a magyarországi KPMG-vel, amely újabb mérföldkő az SAP Hungary viszonteladói hálózatának bővítésében. Az SAP ökoszisztémájában globálisan is meghatározó szerepet betöltő KPMG és az SAP Hungary együttműködése új alapot teremt a hazai vállalatok – különösen a gyógyszer- és élettudományi, az autóipari és gyártóipari, az élelmiszer-ipari, a pénzügyi, a kiskereskedelmi, a logisztikai és közlekedési, valamint a telekommunikációs szektorban működő cégek – AI-vezérelt digitális átalakulásának közös támogatásához.
2026. 11. 17. 21:30
Megosztás:

A Magyar Telekom 2027-ben nem hajt végre inflációkövető díjkorrekciót

A Magyar Telekom 2027-ben nem hajt végre inflációkövető díjkorrekciót - ezt a távközlési szolgáltató a Budapesti Értéktőzsde honlapján jelentette be kedden.
2026. 11. 17. 21:00
Megosztás:

Egyszer használatos vagy újrahasználható? A laboratóriumi eszközök valódi költsége

Egy laboratórium vezetője vagy beszerzője gyakran szembesül a kérdéssel: üvegeszközöket vásároljon, amelyek évekig használhatók, vagy egyszer használatos műanyag eszközöket, amelyeket minden alkalommal újra kell venni? Első ránézésre az üveg tűnik olcsóbbnak. Ha azonban a teljes költséget vesszük figyelembe, sokszor más jön ki.
2026. 11. 17. 20:51
Megosztás:

A Magyar Posta felkészült a karácsonyi megnövekedett csomagforgalomra

A Magyar Posta felkészült a karácsonyi megnövekedett csomagforgalomra, és arra kéri az ügyfeleket, hogy a küldemények feladását ne hagyják az utolsó napokra - közölte a társaság kedden az MTI-vel.
2026. 11. 17. 20:30
Megosztás:

Gyengült szerdán a forint estére

Gyengült szerdán a forint a főbb devizákkal szemben a kora reggeli jegyzéséhez képest a bankközi piacon.
2026. 11. 17. 20:00
Megosztás:

A nemzetközi trendekkel összhangban csökkent a BÉT

A nemzetközi trendekkel összhangban esett kedden a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) az Equilor Befektetési Zrt. vezető elemzője szerint. A BÉT részvényindexe, a BUX 1820,45 pontos, 1,24 százalékos csökkenéssel, 145 087,09 ponton zárt kedden.
2026. 11. 17. 19:30
Megosztás:

Már több mint ezren dolgoznak a Wizz Airnél

Újabb jelentős mérföldkőhöz érkezett a Wizz Air: Európa egyik legnagyobb diszkont légitársaságának munkavállalói létszáma meghaladta a 10 ezer főt. Az eredmény a magyar alapítású légitársaság folyamatos növekedését és a működését biztosító nemzetközi csapat méretét is jól mutatja.
2026. 11. 17. 19:00
Megosztás:

Szlovákia további 120 napig vásárolhat orosz olajat amerikai szankciók nélkül

Az amerikai kormányzat az eredeti novemberi időponthoz képest 120 nappal meghosszabbította Szlovákiának azt a lehetőségét, hogy továbbra is vásároljon és fizessen az orosz kőolajért az amerikai szankciók kockázata nélkül - tudatta a szlovák gazdasági miniszter kedden a közösségi médiában, amiről a TASR szlovák hírügynökség jelentett.
2026. 11. 17. 18:30
Megosztás:

Karácsony előtt ötszörös forgalomra készül a REGIO Játék

Ötször akkora napi forgalomra számít az idei karácsonyi szezonban a REGIO Játék, mint amekkora az év első tíz hónapjában átlagosan jellemző volt - közölte a játékkereskedő cég az MTI-vel kedden.
2026. 11. 17. 18:00
Megosztás: