Jogszerűen törölte-e a Facebook a Pesti Srácokat?

Ismét fellobbant a vita a magyar nyilvánosságban arról, vajon jogában áll-e a Facebooknak, hogy felhasználói fiókokat töröljön a saját felületéről. A kérdés felvetése most különösen is indokolt, mivel a legnagyobb közösségi médiaplatform egy sajtótermék, a pestisracok.hu fiókját függesztette fel a közösségi szabályok megsértése miatt, ami mégiscsak minősített esete a társadalmi kommunikáció befolyásolásának. Másrészt az is növeli az ügy jelentőségét, hogy ez az első nagy nyilvánosságot érdemlő szolgáltatói beavatkozás azt követően, hogy alkalmazandóvá vált az online platformok tevékenységét, többek között moderálási gyakorlatát szabályozó európai uniós rendelet (rövidített nevén: DSA).

Jogszerűen törölte-e a Facebook a Pesti Srácokat?

A DSA néhány nagyon fontos kérdést eldöntött az uniós jogalkotás szintjén. Az egyik ilyen kérdés az, hogy a platformoknak egyértelmű és konkrét indokolást kell adniuk tartalommoderálási intézkedéseikről az érintett számára. Bármely érintettnek joga van erre, de egyértelmű, hogy egy sajtótermék fiókjának (akár végleges) felfüggesztése olyan súlyú lépés, amelynél ezt a kötelezettséget különösen is komolyan kell vennünk.

Az eddig nyilvánosságra hozott információk alapján a Facebook nem tett eleget ennek a kötelezettségének. A Pesti Srácok közleménye szerint mindössze annyit lehet tudni, hogy a felfüggesztésre „veszélyes személyekre és szervezetekre vonatkozó szabályozás megsértése és kéretlen tartalom közzététele” miatt került sor.

Nem kétséges, hogy ez a nyúlfarknyi indokolás, amely csak egy elvont jogalapot jelöl meg, nem elégíti ki a DSA elvárásait, melyek alapján az ügy releváns tényeire és körülményeire kiterjedő magyarázattal kell szolgálni. A felfüggesztés tehát – a jelenleg ismert információk alapján – egyelőre biztosan jogszerűtlen.

Tegyük hozzá, hogy az indokolási kötelezettség ráadásul csak az előfeltétele annak, hogy rátérhessünk a lényegi kérdésre: jogszerű-e érdemben a Facebook szóban forgó döntése. A konkrét ügyben erről – éppen az indokolási kötelezettség megsértése miatt – most nem fogunk tudni biztosat állítani, de azt azért tisztázhatjuk, hogy a már hatályban lévő DSA világában melyek a jogi keretei egy ilyen döntésnek.

Az uniós rendelet által eldöntött legfontosabb érdemi kérdés, hogy a platformszolgáltatóknak a közösségi szabályaik (formálisan szólva: a szerződési feltételeik) érvényesítése során figyelemmel kell lenniük felhasználóik szólásszabadságára, és nem hozhatnak olyan intézkedést, amely azt aránytalanul korlátozná.

Ezen a blogon már évekkel ezelőtt foglalkoztunk azzal, hogy az európai alkotmányjogi gondolkodástól egyáltalán nem idegen, hogy – az állami hatóságok mellett – az alapjogok érvényesülésére meghatározó hatással lévő egyes magánszereplőkre is alkotmányjogi elvárásokat telepítsünk. Az alapjogok horizontális hatályának nevezett alkotmányjogi tézis szerint a demokratikus társadalmi vita és a véleménynyilvánítás terén kulcsszerephez jutó online platformokat – kiváltképp moderálási gyakorlatukban – kötelezik a szólásszabadság mércéi. Igen ám, de az alkalmazás során most már nem a szép elvi tézisnek, hanem annak a gyakorlati kérdésnek van jelentősége, hogy pontosan milyen mércékről is beszélünk.

Bár a Pesti Srácok ügyében a felfüggesztés jogalapja más volt, azt javaslom, a releváns jogi szempontok modellezéséhez forduljunk egy olyan esetkörhöz, amely rendszeresen a szólásszabadság figyelmének középpontjába kerül, így kiterjedt gyakorlata van: vegyük szemügyre a sértő, gyalázkodó beszéd példáját.

A szólásszabadságnak az államot kötelező mércéi az elmúlt évtizedekben kialakultak, és bár bizonyos hangsúlyok a társadalmi folyamatokkal együtt természetes mozgásban vannak a jogalkalmazásban, az alapok világosak: az állam csak kivételesen, jól meghatározott, konkrét sérelmek vagy tényleges veszélyek esetén korlátozhatja a véleménynyilvánítás kitüntetett fontosságú jogát.

Ebből következik például az, hogy míg a gyűlöletkeltést a magyar jog sem tűri meg, addig a közösségeket sértő, de a gyűlöletkeltés szintjét el nem érő gyalázkodás főszabály szerint nem szankcionálható. Senki ne gondolja azonban, hogy a szólásszabadság horizontális hatályának dilemmái azzal a könnyed mozdulattal kipipálhatók, hogy mostantól ezek a mércék az online platformokat is kötik majd.

Az alapjogi szempontok érvényesülése magánfelek között ugyanis nem követheti egy az egyben az államra vonatkozó alapjogi rezsimet, mivel itt a jogviszony kötelezetti oldalán is olyan magánfelet találunk, akinek jogait, adott esetben alapjogait és méltányolandó érdekeit szintúgy el kell ismernie a szabályozásnak. Jól láthatjuk ezt a horizontális hatály működésének már létező szemléletes gyakorlati példáin is.

Amíg a személyes adatok védelméhez való jog kizárólag az államokat kötelező alapjogként funkcionált (szinte már el is feledtük, de természetesen ez a jog is így kezdte), addig korlátozására csakis más alapjog vagy alkotmányos érték védelmében kerülhetett sor.

Aztán az adatvédelem megérkezett a magánfelek világába, és rögtön ott találtuk a GDPR-ban az adatkezelés lehetséges jogalapjai között az „adatkezelő jogos érdekét”, ami az alapjogi szempontokat, vagyis az adatvédelem korlátozását már magánfelek sajátos pozíciója közti érdekmérlegelés keretei közé tereli. Hasonlóképpen a munkáltató is a saját munkáltatói érdekei szerint, szélesebb körben korlátozhatja a munkavállalók szólásszabadságát, mint az állami hatóság.

Számot kell adnia jogos érdekeiről, igazolnia kell őket, és figyelemmel kell lennie a munkavállaló szólásszabadságára, de végül mégiscsak nagyobb tere nyílik a beavatkozásra, hiszen jogosan számíthat legitim munkáltatói céljainak, „céges érdekeinek” elismerésére.

Ebben a logikában kell működnie a szólásszabadság horizontális hatályának a DSA rendszerében is. A jogalkalmazói mérlegelés során egyszerre kell érvényre juttatni a szólásszabadság szempontjait és a platformok jogos érdekeit. De hogyan kell ezt elképzelni? Mi lehet „jogos érdeke” egy platformnak, és mi legyen a mérlegelés dinamikája a szólásszabadság szempontjaival szemben?

Ami a jogos érdeket illeti, az nagyban függ attól, milyen platformról beszélünk. A legnagyobb, e tekintetben „általános” kommunikációs platformok (Facebook, X/Twitter, Tik-Tok stb.) hivatkozhatnak a legkevésbé arra, hogy speciális szempontjaik, érdekeik lennének a felületükön zajló kommunikáció szabályozásában.

Az azonban még az ő esetükben is legitim érdekként fogalmazható meg, hogy bizonyos társasági normák és viselkedési szabályok betartása fontos a számukra a felhasználói és reklámozói bizalom megőrzése érdekében. Ennek alapján például a gyalázkodó, sértegető tartalmak – mint általános társadalmi viselkedési normákat sértő közlések – moderálása akkor is felmerülhet, ha azokkal szemben az állam még nem léphetne fel.

De minél nagyobb egy platform, vagyis minél inkább általános, mindenki számára nyitott fóruma a társadalmi párbeszédnek, annál kevésbé hivatkozhat sajátos közösségi szempontokra. Abban a hipotetikus esetben viszont, amikor egy kisebb platformnak speciális közösségszervező szempontjai, „identitása” lenne (pl. valamely vallás követői számára szervez fórumot), akkor ahhoz igazodva a korlátozás további jogos érdekei merülhetnek föl.

A közösségi médiaplatformok érdekei és a szólásszabadság szempontjai közti mérlegelés dinamikáját pedig mindenekelőtt a szólásszabadság lényeges tartalma határozza meg számunkra, amelynek – a horizontális hatály értelmében – mindenképp érvényesülnie kell. Ez abban fogalmazható meg röviden, hogy minél inkább egy legitim társadalmi vitában való részvételként értelmezendő egy adott véleménynyilvánítás, annál kevésbé hozhatók fel vele szemben jogosnak vélt platformüzemeltetői érdekek.

Az öncélú sértegetést, gyalázkodást tehát moderálással sújthatja a Facebook, de attól már nem óvhatja meg a felhasználóit, hogy nekik nem tetsző nézőponttal találkozzanak a felületén. A leghevesebb kultúrharcos témákban sem elég a beavatkozáshoz, hogy az egyik álláspont támogatói a versengő véleményeket önmagukban véve is sértőnek, kirekesztőnek tartják (amire egyre több példát látni a nyilvánosságban).

Sőt, az sem kifogásolható, ha egyesek ezeket a versengő véleményeket vehemensen, érzelmi fűtöttséggel, akár túlzásokkal képviselik a nyilvánosságban. A társadalmi kérdések megvitatása körében egészen addig nem kerekedhet felül a platform állított érdeke a felhasználóinak és reklámozóinak biztosítani szándékozott „safe space” fenntartására, amíg adott véleménynyilvánítás át nem lép a kifogásolható, személyeket és közösségeket célzó gyalázkodások körébe.

Egészen biztosan lenne mit tisztázni és ütköztetni a „veszélyes személyekre és szervezetekre vonatkozó szabályozás megsértése és kéretlen tartalom közzététele” esetében is. A Pesti Srácok fiókjának törlésénél azonban az indokolás jogsértő elmaradása miatt még csak rá sem tudunk fordulni azoknak a kérdéseknek a tárgyalására, amelyek a szólásszabadság érvényesüléséről szólnának.


Életbe léptek az új árfeltüntetési szabályok Horvátországban, tiltakoznak a vállalkozók

Életbe léptek kedden Horvátországban az új árfeltüntetési szabályok, amelyek szerint a kereskedőknek és a szolgáltatóknak az aktuális árak mellett a korábban érvényes árakat is fel kell tüntetniük. A kormány a fogyasztók védelmével és az árak átláthatóságának növelésével indokolja az intézkedést, a vállalkozói érdekképviseletek azonban a többletköltségek és a szabályozás előkészítése miatt tiltakoznak - írta kedden a Vecernji List című horvát napilap.
2026. 11. 17. 15:00
Megosztás:

A japán mérnöki ötletek nyomában

A motorkerékpárok történetét nem csupán a nagyobb teljesítmény alakítja. A kezelhetőség, a tartósság és az eltérő használati helyzetekhez igazodó műszaki megoldások legalább ilyen fontosak. A Honda több olyan fejlesztést mutatott be, amely a nyolcvanas években új irányt jelölt ki a motorépítésben.
2026. 11. 17. 14:30
Megosztás:

Megkezdődik a másodfokú eljárás a Quaestor-ügyben

Ma kezdődik a másodfokú tárgyalása a több mint tíz évvel ezelőtt kirobbant Quaestor-ügynek a Fővárosi Ítélőtáblán. A cégcsoport vezetői, elsősorban fiktív kötvények értékesítésével, több 77 milliárd forinttal károsítottak meg mintegy 32 ezer ügyfelet.
2026. 11. 17. 14:00
Megosztás:

Szorosabb együttműködésre törekszik Kína és Kanada

A kétoldalú kapcsolatok és a gazdasági együttműködés erősítését szorgalmazta Hszi Csin-ping kínai elnök és Mark Carney kanadai miniszterelnök kedden a dél-kínai Sencsenben, az Ázsiai és Csendes-óceáni Gazdasági Együttműködés (APEC) vezetői csúcstalálkozója előtti napon folytatott tárgyalásán.
2026. 11. 17. 13:30
Megosztás:

A magyarok egyharmadának van egymillió forint feletti megtakarítása

Új személyi jövedelemadó szabályok, az év végi költekezések időszaka, továbbra is sok bizonytalanságot rejtő geopolitikai helyzet, de a tavalyihoz képest erősebb forint – ilyen környezetben kell most a lakosságnak a jövőt terveznie. Nem mindegy persze, kinek milyen lehetőségei vannak. Tízből három embernek ugyanis egyáltalán nincs félretett pénze, a fennmaradók közt pedig fele-fele arányban vannak azok, akiknek egymillió forint alatti, illetve ezen összeg feletti a megtakarítása, de ők sem feltétlenül bánnak ezzel tudatosan. Akik alaposabbak, és pénzügyi tanácsot kérnek, ma már a mesterséges intelligenciát is segítségül hívják, de a döntést nem bízzák csak rá. Pozitív fejlemény, hogy a lakosság több mint kétharmada úgy látja, tud majd félretenni a következő években – derült ki a Groupama Biztosító országos reprezentatív kutatásából.
2026. 11. 17. 13:00
Megosztás:

Szemes kávé akció: így válasszunk tudatosan

A kávé otthoni elkészítésénél az íz mellett a frissesség, a gépünk és a fogyasztási szokásaink is számítanak. A szemes változatot közvetlenül főzés előtt őrölhetjük meg, így mi állíthatjuk be a szemcseméretet az italhoz. Akció idején könnyű a csomag árát nézni, de a jó vételhez azt is mérlegeljük, mennyi fogy majd el belőle, és milyen ízvilágot keresünk.
2026. 11. 17. 12:30
Megosztás:

A dollár erősödött az inflációs és kamatvárakozások hatására; az olajárak jelentősen csökkentek

Az amerikai állampapírpiacon enyhe hozamcsökkenés volt megfigyelhető hétfőn. A 2 éves amerikai államkötvény hozama 4 bázisponttal 4,83%-ra, a 10 éves referenciahozam 3 bázisponttal 5,12%-ra csökkent. A piac továbbra is teljes bizonyossággal árazza a decemberi 25 bázispontos Fed-kamatemelést, miközben a januári ülésen is 70% feletti valószínűséggel számít újabb szigorításra. A mai kereskedés során több Fed-döntéshozó megszólalása is iránymutatást adhat a kamatpályával kapcsolatban. Európában a 2 éves német államkötvény hozama 2 bázisponttal 3,14%-ra emelkedett.
2026. 11. 17. 11:30
Megosztás:

Rengeteg ezüstkincset találtak a föld alá elásva

Több mint kétezer éves ezüstkincs, egy római kori kutya lábnyomát őrző téglatöredék, különleges ékszerek és őskori eszközök is előkerültek az E.ON új szombathelyi alállomásának építéséhez kapcsolódó régészeti feltárások során a közelmúltban.
2026. 11. 17. 11:00
Megosztás:

A technológiai részvények húzták le a Wall Streetet; az Nvidia gyorsjelentésére figyel a piac

Negatív hangulat uralkodott az amerikai részvénypiacokon, elsősorban az AI- és félvezetőszektor körüli bizonytalanság miatt.
2026. 11. 17. 10:45
Megosztás:

Banki kézbe kerülhet a stabilcoinok kibocsátása Tajvanon

Tajvan a bankokra bízná stabilcoinpiacának kiépítését: az új szabályozási tervezet szerint kezdetben bankok és banki többségi tulajdonban álló vállalkozások kaphatnának kibocsátási engedélyt. A javaslat teljes tartalékfedezetet, szigorú ügyfél-azonosítást és rendszeres pénzügyi ellenőrzést írna elő, miközben a nem bankként működő kibocsátóknak legalább 300 millió tajvani dollár befizetett tőkével kellene rendelkezniük.
2026. 11. 17. 10:30
Megosztás:

Felébredtek az altcoinok: az ICP vezeti a rohamot, de a ZRO és LIT is nagyot megy

Tizenegy százalék egyetlen nap alatt: az Internet Computer látványos emelkedése mellett a LayerZero, a Lighter, az Injective és a Pieverse is felkerült a megadott kriptopiaci nyerteslistára. Az öt token összesített napi kereskedési forgalma megközelítette a félmilliárd dollárt.
2026. 11. 17. 10:00
Megosztás:

Korrekció érkezett a rekordzárások után az európai piacokon

Az európai részvénypiacok gyengüléssel zárták a hét első kereskedési napját, miután a múlt heti emelkedést követően profitrealizálás indult a piacokon, miközben a mesterséges intelligenciához kapcsolódó részvények kilátásaival kapcsolatos bizonytalanság is rontotta a befektetői hangulatot. A STOXX600 index 0,3%-kal csökkent, miután pénteken történelmi csúcson zárt, míg a technológiai és alapanyagipari papírok alulteljesítettek. Az alapanyag-szektor 2,5%-ot esett a fémárak többhavi mélypontra történő visszaesésével párhuzamosan, míg az egészségügyi szektor 0,8%-kal emelkedett.
2026. 11. 17. 09:30
Megosztás:

Csökkenéssel indulhat a kereskedés a tőzsdén az elemző szerint

Csökkenéssel indulhat a kereskedés a Budapesti Értéktőzsdén (BÉT) kedden az Equilor Befektetési Zrt. szenior elemzője szerint. A BÉT részvényindexe, a BUX 751,86 pontos, 0,51 százalékos emelkedéssel, 146 907,54 ponton zárt hétfőn.
2026. 11. 17. 09:00
Megosztás:

Erősödött a forint kedd reggelre

Emelkedett a forint jegyzése kedd reggel a főbb devizákkal szemben a hétfő estihez képest a nemzetközi devizakereskedelemben.
2026. 11. 17. 08:30
Megosztás:

A brit miniszterelnök szerint Nagy-Britannia a Brexittel felégette a hidakat, amelyek összekötötték barátaival

Andy Burnham brit miniszterelnök szerint a brit EU-tagság megszűnésével (Brexit) Nagy-Britannia felégette azokat a hidakat, amelyek régi barátaival és szomszédaival kötötték össze, de London hamarosan tárgyalásokat kezd az Európai Unióval a kétoldalú kapcsolatok hosszú távú jövőjéről.
2026. 11. 17. 08:00
Megosztás:

Folytatódik a 2027-es költségvetés vitája

Folytatódik a 2027-es költségvetési törvényjavaslat általános vitája kedden az Országgyűlés rendkívüli ülésén.
2026. 11. 17. 07:30
Megosztás:

Középtávon a GDP 3 százalékával növekedhet a költségvetés mozgástere az új gazdaságpolitikával

A gazdaságpolitikai rendszerváltás három fő pillére, az új növekedési modell, a felelős költségvetési gazdálkodás és az euró bevezetése egyenként a bruttó hazai termék (GDP) egy-egy százalékával megegyező mértékben növeli a büdzsé mozgástérét középtávon, a felszabaduló forrásokat infrastrukturális beruházásokra, és az állami szolgálatások javítására lehet majd fordítani - mondta Barabás Gyula, a Pénzügyminisztérium államháztartásért felelős államtitkára egy hétfői szakmai konferencián, Budapesten.
2026. 11. 17. 07:00
Megosztás:

89 milliárd forint jut a magyar turizmusra jövőre

A kormány jövőre 89 milliárd forintot tervez turisztikai feladatokra a 2027-es költségvetési tervezet értelmében, továbbá új, igazságosabb támogatási rendszert vezetnek be, ahol nem a kapcsolatok, hanem a valódi eredmények számítanak - jelentette be Kapitány István gazdasági és energetikai miniszter hétfői Facebook-videójában.
2026. 11. 17. 06:30
Megosztás:

Budapest belvárosán kívül is egyre többen használják a rugalmas irodákat

Az International Workplace Group (IWG) legfrissebb irodahasználati adatai szerint Budapesten és a fővároson kívül is nő a vállalat rugalmas irodáinak igénybevétele. A helyi irodaközpontok támogatják a vállalkozások működését, és lehetőséget kínálnak az otthonhoz közelebbi munkavégzésre. Ezt két eltérő adottságú helyszín, Szeged és Szentendre példája is szemlélteti.
2026. 11. 17. 06:00
Megosztás:

Az egymilliomodik vendégéjszakát ünnepelték Hajdúszoboszlón

A hajdúszoboszlói szállásadók az idén november közepéig már egymillió vendégéjszakát regisztráltak, év végére ez a szám várhatóan még százezerrel emelkedik - mondta a fürdőváros polgármestere hétfőn, a Hungarospa Aqua-Palace-ban rendezett ünnepségen.
2026. 11. 17. 05:30
Megosztás: