Jogszerűen törölte-e a Facebook a Pesti Srácokat?

Ismét fellobbant a vita a magyar nyilvánosságban arról, vajon jogában áll-e a Facebooknak, hogy felhasználói fiókokat töröljön a saját felületéről. A kérdés felvetése most különösen is indokolt, mivel a legnagyobb közösségi médiaplatform egy sajtótermék, a pestisracok.hu fiókját függesztette fel a közösségi szabályok megsértése miatt, ami mégiscsak minősített esete a társadalmi kommunikáció befolyásolásának. Másrészt az is növeli az ügy jelentőségét, hogy ez az első nagy nyilvánosságot érdemlő szolgáltatói beavatkozás azt követően, hogy alkalmazandóvá vált az online platformok tevékenységét, többek között moderálási gyakorlatát szabályozó európai uniós rendelet (rövidített nevén: DSA).

Jogszerűen törölte-e a Facebook a Pesti Srácokat?

A DSA néhány nagyon fontos kérdést eldöntött az uniós jogalkotás szintjén. Az egyik ilyen kérdés az, hogy a platformoknak egyértelmű és konkrét indokolást kell adniuk tartalommoderálási intézkedéseikről az érintett számára. Bármely érintettnek joga van erre, de egyértelmű, hogy egy sajtótermék fiókjának (akár végleges) felfüggesztése olyan súlyú lépés, amelynél ezt a kötelezettséget különösen is komolyan kell vennünk.

Az eddig nyilvánosságra hozott információk alapján a Facebook nem tett eleget ennek a kötelezettségének. A Pesti Srácok közleménye szerint mindössze annyit lehet tudni, hogy a felfüggesztésre „veszélyes személyekre és szervezetekre vonatkozó szabályozás megsértése és kéretlen tartalom közzététele” miatt került sor.

Nem kétséges, hogy ez a nyúlfarknyi indokolás, amely csak egy elvont jogalapot jelöl meg, nem elégíti ki a DSA elvárásait, melyek alapján az ügy releváns tényeire és körülményeire kiterjedő magyarázattal kell szolgálni. A felfüggesztés tehát – a jelenleg ismert információk alapján – egyelőre biztosan jogszerűtlen.

Tegyük hozzá, hogy az indokolási kötelezettség ráadásul csak az előfeltétele annak, hogy rátérhessünk a lényegi kérdésre: jogszerű-e érdemben a Facebook szóban forgó döntése. A konkrét ügyben erről – éppen az indokolási kötelezettség megsértése miatt – most nem fogunk tudni biztosat állítani, de azt azért tisztázhatjuk, hogy a már hatályban lévő DSA világában melyek a jogi keretei egy ilyen döntésnek.

Az uniós rendelet által eldöntött legfontosabb érdemi kérdés, hogy a platformszolgáltatóknak a közösségi szabályaik (formálisan szólva: a szerződési feltételeik) érvényesítése során figyelemmel kell lenniük felhasználóik szólásszabadságára, és nem hozhatnak olyan intézkedést, amely azt aránytalanul korlátozná.

Ezen a blogon már évekkel ezelőtt foglalkoztunk azzal, hogy az európai alkotmányjogi gondolkodástól egyáltalán nem idegen, hogy – az állami hatóságok mellett – az alapjogok érvényesülésére meghatározó hatással lévő egyes magánszereplőkre is alkotmányjogi elvárásokat telepítsünk. Az alapjogok horizontális hatályának nevezett alkotmányjogi tézis szerint a demokratikus társadalmi vita és a véleménynyilvánítás terén kulcsszerephez jutó online platformokat – kiváltképp moderálási gyakorlatukban – kötelezik a szólásszabadság mércéi. Igen ám, de az alkalmazás során most már nem a szép elvi tézisnek, hanem annak a gyakorlati kérdésnek van jelentősége, hogy pontosan milyen mércékről is beszélünk.

Bár a Pesti Srácok ügyében a felfüggesztés jogalapja más volt, azt javaslom, a releváns jogi szempontok modellezéséhez forduljunk egy olyan esetkörhöz, amely rendszeresen a szólásszabadság figyelmének középpontjába kerül, így kiterjedt gyakorlata van: vegyük szemügyre a sértő, gyalázkodó beszéd példáját.

A szólásszabadságnak az államot kötelező mércéi az elmúlt évtizedekben kialakultak, és bár bizonyos hangsúlyok a társadalmi folyamatokkal együtt természetes mozgásban vannak a jogalkalmazásban, az alapok világosak: az állam csak kivételesen, jól meghatározott, konkrét sérelmek vagy tényleges veszélyek esetén korlátozhatja a véleménynyilvánítás kitüntetett fontosságú jogát.

Ebből következik például az, hogy míg a gyűlöletkeltést a magyar jog sem tűri meg, addig a közösségeket sértő, de a gyűlöletkeltés szintjét el nem érő gyalázkodás főszabály szerint nem szankcionálható. Senki ne gondolja azonban, hogy a szólásszabadság horizontális hatályának dilemmái azzal a könnyed mozdulattal kipipálhatók, hogy mostantól ezek a mércék az online platformokat is kötik majd.

Az alapjogi szempontok érvényesülése magánfelek között ugyanis nem követheti egy az egyben az államra vonatkozó alapjogi rezsimet, mivel itt a jogviszony kötelezetti oldalán is olyan magánfelet találunk, akinek jogait, adott esetben alapjogait és méltányolandó érdekeit szintúgy el kell ismernie a szabályozásnak. Jól láthatjuk ezt a horizontális hatály működésének már létező szemléletes gyakorlati példáin is.

Amíg a személyes adatok védelméhez való jog kizárólag az államokat kötelező alapjogként funkcionált (szinte már el is feledtük, de természetesen ez a jog is így kezdte), addig korlátozására csakis más alapjog vagy alkotmányos érték védelmében kerülhetett sor.

Aztán az adatvédelem megérkezett a magánfelek világába, és rögtön ott találtuk a GDPR-ban az adatkezelés lehetséges jogalapjai között az „adatkezelő jogos érdekét”, ami az alapjogi szempontokat, vagyis az adatvédelem korlátozását már magánfelek sajátos pozíciója közti érdekmérlegelés keretei közé tereli. Hasonlóképpen a munkáltató is a saját munkáltatói érdekei szerint, szélesebb körben korlátozhatja a munkavállalók szólásszabadságát, mint az állami hatóság.

Számot kell adnia jogos érdekeiről, igazolnia kell őket, és figyelemmel kell lennie a munkavállaló szólásszabadságára, de végül mégiscsak nagyobb tere nyílik a beavatkozásra, hiszen jogosan számíthat legitim munkáltatói céljainak, „céges érdekeinek” elismerésére.

Ebben a logikában kell működnie a szólásszabadság horizontális hatályának a DSA rendszerében is. A jogalkalmazói mérlegelés során egyszerre kell érvényre juttatni a szólásszabadság szempontjait és a platformok jogos érdekeit. De hogyan kell ezt elképzelni? Mi lehet „jogos érdeke” egy platformnak, és mi legyen a mérlegelés dinamikája a szólásszabadság szempontjaival szemben?

Ami a jogos érdeket illeti, az nagyban függ attól, milyen platformról beszélünk. A legnagyobb, e tekintetben „általános” kommunikációs platformok (Facebook, X/Twitter, Tik-Tok stb.) hivatkozhatnak a legkevésbé arra, hogy speciális szempontjaik, érdekeik lennének a felületükön zajló kommunikáció szabályozásában.

Az azonban még az ő esetükben is legitim érdekként fogalmazható meg, hogy bizonyos társasági normák és viselkedési szabályok betartása fontos a számukra a felhasználói és reklámozói bizalom megőrzése érdekében. Ennek alapján például a gyalázkodó, sértegető tartalmak – mint általános társadalmi viselkedési normákat sértő közlések – moderálása akkor is felmerülhet, ha azokkal szemben az állam még nem léphetne fel.

De minél nagyobb egy platform, vagyis minél inkább általános, mindenki számára nyitott fóruma a társadalmi párbeszédnek, annál kevésbé hivatkozhat sajátos közösségi szempontokra. Abban a hipotetikus esetben viszont, amikor egy kisebb platformnak speciális közösségszervező szempontjai, „identitása” lenne (pl. valamely vallás követői számára szervez fórumot), akkor ahhoz igazodva a korlátozás további jogos érdekei merülhetnek föl.

A közösségi médiaplatformok érdekei és a szólásszabadság szempontjai közti mérlegelés dinamikáját pedig mindenekelőtt a szólásszabadság lényeges tartalma határozza meg számunkra, amelynek – a horizontális hatály értelmében – mindenképp érvényesülnie kell. Ez abban fogalmazható meg röviden, hogy minél inkább egy legitim társadalmi vitában való részvételként értelmezendő egy adott véleménynyilvánítás, annál kevésbé hozhatók fel vele szemben jogosnak vélt platformüzemeltetői érdekek.

Az öncélú sértegetést, gyalázkodást tehát moderálással sújthatja a Facebook, de attól már nem óvhatja meg a felhasználóit, hogy nekik nem tetsző nézőponttal találkozzanak a felületén. A leghevesebb kultúrharcos témákban sem elég a beavatkozáshoz, hogy az egyik álláspont támogatói a versengő véleményeket önmagukban véve is sértőnek, kirekesztőnek tartják (amire egyre több példát látni a nyilvánosságban).

Sőt, az sem kifogásolható, ha egyesek ezeket a versengő véleményeket vehemensen, érzelmi fűtöttséggel, akár túlzásokkal képviselik a nyilvánosságban. A társadalmi kérdések megvitatása körében egészen addig nem kerekedhet felül a platform állított érdeke a felhasználóinak és reklámozóinak biztosítani szándékozott „safe space” fenntartására, amíg adott véleménynyilvánítás át nem lép a kifogásolható, személyeket és közösségeket célzó gyalázkodások körébe.

Egészen biztosan lenne mit tisztázni és ütköztetni a „veszélyes személyekre és szervezetekre vonatkozó szabályozás megsértése és kéretlen tartalom közzététele” esetében is. A Pesti Srácok fiókjának törlésénél azonban az indokolás jogsértő elmaradása miatt még csak rá sem tudunk fordulni azoknak a kérdéseknek a tárgyalására, amelyek a szólásszabadság érvényesüléséről szólnának.

Romlott a fogyasztói bizalom februárban az Egyesült Államokban

Három egymást követő havi emelkedés után februárban a várt további javulás helyett romlott a Conference Board gazdaságkutató intézet Egyesült Államokra vonatkozó fogyasztói hangulatindexe.
2024. 02. 28. 17:00
Megosztás:

Jelentős változás az OTP-nél

Átalakul az OTP-pénztárak vezetése, keddtől egy ügyvezető irányítja az egészségpénztárt és a nyugdíjpénztárt - közölte a társaság kedden az MTI-vel.
2024. 02. 28. 16:30
Megosztás:

Bajban a román költségvetés - mi lesz ennek a vége?

Nyolcvan százalékkal haladta meg a román GDP-arányos költségvetési hiány az egy évvel korábbit januárban - írta az Agerpres kedden.
2024. 02. 28. 16:00
Megosztás:

Európa megsegíti Kelet-Afrikát, 171 millió euró jut rá

Az EU 171 millió eurós humanitárius segélyt mozgósít az Afrika szarván élő emberek számára, akik egyre jobban szükséget szenvednek, mivel a régiót több konfliktus, szélsőséges éghajlati jelenségek és gazdasági sokkok sújtják - jelentette be az Európai Bizottság kedden.
2024. 02. 28. 15:30
Megosztás:

Jelentős elbocsátás a Sony-nál - mi a baj a céggel?

A Sony mintegy 900 alkalmazottját bocsátja el PlayStation részlegétől, a globális létszám úgy 8 százalékát - jelentette kedden a The Verge szakmai hírportál.
2024. 02. 28. 15:00
Megosztás:

Tovább mélyülhet a magyar-dél-koreai kapcsolat

A Gazdasági Innovációs Partnerségi Program (Economic Innovation Partnership Program, EIPP) rendezvényén Dél-Korea és Magyarország szakemberei a magyar-dél-koreai technológiai és tudástranszferben rejlő lehetőségekről egyeztettek kedden Budapesten - közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) kedden az MTI-vel.
2024. 02. 28. 14:30
Megosztás:

Az MNB változtatott az alapkamaton - miért történik ez?

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsa 100 bázisponttal 9,00 százalékra csökkentette az alapkamatot keddi kamatdöntő ülésén.
2024. 02. 28. 14:00
Megosztás:

Komoly fejlesztésbe kezdett a Ganz

Forgógép üzletágában 4,65 milliárd forint értékű technológia fejlesztést indított a Ganz Transzformátor- és Villamos Forgógépgyártó Kft. - közölte a cég kedden az MTI-vel.
2024. 02. 28. 13:30
Megosztás:

Mozgalmas évet tudhat maga mögött a VGP

Eredményes évet zárt a VGP, a cég nettó bérleti díjbevétele 159,1 millió euróra emelkedett tavaly, nyeresége pedig 87,3 millió euróra nőtt - közölte a logisztikai és könnyűipari ingatlanok európai szolgáltatója kedden az MTI-vel.
2024. 02. 28. 13:00
Megosztás:

Spórolni kell a gázzal! - az Unió ezt kéri mindenkitől

Az Európai Bizottság azt ajánlja, hogy az uniós tagállamok az ellátás biztosítása és a piacok stabilizálása érdekében továbbra is takarékoskodjanak a gázzal - olvasható a brüsszeli testület keddi sajtóközleményében.
2024. 02. 28. 12:30
Megosztás:

Ápolni kell az élővilágot

Az Európai Parlament strasbourgi plenáris ülésén rendeletjavaslatot fogadott el, amely szerint a tagállamoknak egyre több, 2030-ra legalább 30, 2040-re legalább 60, 2050-re pedig legalább 90 százaléknyi leromlott ökológiai állapotú élőhelyet kell helyreállítaniuk - tájékoztatott az uniós parlament kedden.
2024. 02. 28. 12:00
Megosztás:

Ausztriában kínálkozó karrierlehetőségek feltérképezése: Teljes körű útmutató magyarok számára

Ausztriában való munkavállalás sok magyar számára vonzó lehetőséget jelent, hiszen nemcsak a közelség, hanem a magasabb bérszintek és a jobb életminőség is csábító tényező. Azonban mielőtt az ember belevágna, érdemes alaposan tájékozódni a lehetőségekről, a munkavállalás feltételeiről, és felkészülni a kihívásokra.
2024. 02. 28. 11:35
Megosztás:

Katar komoly pénzt ígért Párizsnak - Macron üdvözli a projektet

Tamim bin Hamad asz-Száni sejk, katari emír franciaországi állami látogatásának első napján aláírt egy megállapodást, amelyben kötelezettséget vállal hazája nevében beruházásokra a francia gazdaságban 2030-ig, 10 milliárd euró értékben.
2024. 02. 28. 11:30
Megosztás:

Egyre több fogyatékossággal élő ember vállal munkát: Bécsben díjazták a 30 éves Salva Vita Alapítványt

Amikor 1993-ban Dávid Andrea megálmodta a fogyatékkal élő emberek esélyegyenlőségéért küzdő Salva Vita Alapítványt, a megváltozott munkaképességű emberek töredéke állt foglalkoztatásban. Azóta ez az arány sokat javult, és ebben kulcsszerepet játszott a civil szféra is. A Salva Vita tevékenységét most külföldön is elismerték: az alapítvány munkatársai Bécsben egyedüli magyar szervezetként vehették át a Zero Project Award 2024 elismerést a 18–29 éves fiatalok integrációját segítő programjukért.
2024. 02. 28. 11:15
Megosztás:

Traktorral vonultak fel Brüsszelben

Hétfőn Brüsszelben, az uniós intézményeknek otthont adó európai negyedben csaknem ezer traktorral vonultak fel ismét az európai gazdák tüntetni, mivel úgy vélik, az Európai Bizottság a hónap eleji tiltakozó akcióik ellenére sem hozott megfelelő intézkedéseket aggályaik eloszlatására.
2024. 02. 28. 11:00
Megosztás:

Tiszta stressz vagy? Akár örülhetsz is neki!

A szervezet nem csak a negatív stresszre reagál: a stressz és a feszültség a mindennapjaink része, ami nyomot hagy a testünkön és a lelkünkön egyaránt. A pozitív stresszt ugyan jól kezeli a szervezetünk, a negatív stressz esetében azonban nem elég csak a testi tünetek enyhítésére koncentrálni.
2024. 02. 28. 10:30
Megosztás:

Vegyes mozgás nyitáskor a vezető európai tőzsdéken

Vegyesen nyitották a napot a főbb európai tőkepiacok szerdán.
2024. 02. 28. 10:20
Megosztás:

Iránykereséssel indulhat ma a tőzsde

Iránykereséssel nyithat szerdán a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) az Equilor Befektetési Zrt. senior elemzője szerint.
2024. 02. 28. 10:00
Megosztás:

A kriptó GameFi játékosok, mint a The Sandbox (SAND), az Immutable X, és a KangaMoon újradefiniálják a Meme Coin piacot

Az elmúlt években a kriptovaluta piac hatalmas mértékben nőtt, és olyan új szakterületek, mint a web 3 játékok és a metaversum nagyobb hangsúlyt kaptak, mint valaha. Kiemelendő, hogy a decentralizált játékplatformok mint a The Sandbox (SAND) és az Immutable X (IMX) kriptovaluták lehetővé tették a játékrajongók számára, hogy játékélményeiket monetizálják, kihasználva a játék közbeni pénzkeresés (Play-To-Earn, P2E) és az NFT-k előnyeit. Ugyanebbe a ligába lépve a KangaMoon (KANG) tovább akarja vinni ezt az innovációt, és egyesített ökoszisztémában kívánja integrálni a Social-Fi-t és a P2E-t, amely kifejezetten a játékrajongóknak szól.
2024. 02. 28. 09:40
Megosztás:

Javarészt gyengültek az ázsiai indexek

A vezető ázsiai tőzsdék többsége gyengült szerdán.
2024. 02. 28. 09:30
Megosztás: