Jogszerűen törölte-e a Facebook a Pesti Srácokat?

Ismét fellobbant a vita a magyar nyilvánosságban arról, vajon jogában áll-e a Facebooknak, hogy felhasználói fiókokat töröljön a saját felületéről. A kérdés felvetése most különösen is indokolt, mivel a legnagyobb közösségi médiaplatform egy sajtótermék, a pestisracok.hu fiókját függesztette fel a közösségi szabályok megsértése miatt, ami mégiscsak minősített esete a társadalmi kommunikáció befolyásolásának. Másrészt az is növeli az ügy jelentőségét, hogy ez az első nagy nyilvánosságot érdemlő szolgáltatói beavatkozás azt követően, hogy alkalmazandóvá vált az online platformok tevékenységét, többek között moderálási gyakorlatát szabályozó európai uniós rendelet (rövidített nevén: DSA).

Jogszerűen törölte-e a Facebook a Pesti Srácokat?

A DSA néhány nagyon fontos kérdést eldöntött az uniós jogalkotás szintjén. Az egyik ilyen kérdés az, hogy a platformoknak egyértelmű és konkrét indokolást kell adniuk tartalommoderálási intézkedéseikről az érintett számára. Bármely érintettnek joga van erre, de egyértelmű, hogy egy sajtótermék fiókjának (akár végleges) felfüggesztése olyan súlyú lépés, amelynél ezt a kötelezettséget különösen is komolyan kell vennünk.

Az eddig nyilvánosságra hozott információk alapján a Facebook nem tett eleget ennek a kötelezettségének. A Pesti Srácok közleménye szerint mindössze annyit lehet tudni, hogy a felfüggesztésre „veszélyes személyekre és szervezetekre vonatkozó szabályozás megsértése és kéretlen tartalom közzététele” miatt került sor.

Nem kétséges, hogy ez a nyúlfarknyi indokolás, amely csak egy elvont jogalapot jelöl meg, nem elégíti ki a DSA elvárásait, melyek alapján az ügy releváns tényeire és körülményeire kiterjedő magyarázattal kell szolgálni. A felfüggesztés tehát – a jelenleg ismert információk alapján – egyelőre biztosan jogszerűtlen.

Tegyük hozzá, hogy az indokolási kötelezettség ráadásul csak az előfeltétele annak, hogy rátérhessünk a lényegi kérdésre: jogszerű-e érdemben a Facebook szóban forgó döntése. A konkrét ügyben erről – éppen az indokolási kötelezettség megsértése miatt – most nem fogunk tudni biztosat állítani, de azt azért tisztázhatjuk, hogy a már hatályban lévő DSA világában melyek a jogi keretei egy ilyen döntésnek.

Az uniós rendelet által eldöntött legfontosabb érdemi kérdés, hogy a platformszolgáltatóknak a közösségi szabályaik (formálisan szólva: a szerződési feltételeik) érvényesítése során figyelemmel kell lenniük felhasználóik szólásszabadságára, és nem hozhatnak olyan intézkedést, amely azt aránytalanul korlátozná.

Ezen a blogon már évekkel ezelőtt foglalkoztunk azzal, hogy az európai alkotmányjogi gondolkodástól egyáltalán nem idegen, hogy – az állami hatóságok mellett – az alapjogok érvényesülésére meghatározó hatással lévő egyes magánszereplőkre is alkotmányjogi elvárásokat telepítsünk. Az alapjogok horizontális hatályának nevezett alkotmányjogi tézis szerint a demokratikus társadalmi vita és a véleménynyilvánítás terén kulcsszerephez jutó online platformokat – kiváltképp moderálási gyakorlatukban – kötelezik a szólásszabadság mércéi. Igen ám, de az alkalmazás során most már nem a szép elvi tézisnek, hanem annak a gyakorlati kérdésnek van jelentősége, hogy pontosan milyen mércékről is beszélünk.

Bár a Pesti Srácok ügyében a felfüggesztés jogalapja más volt, azt javaslom, a releváns jogi szempontok modellezéséhez forduljunk egy olyan esetkörhöz, amely rendszeresen a szólásszabadság figyelmének középpontjába kerül, így kiterjedt gyakorlata van: vegyük szemügyre a sértő, gyalázkodó beszéd példáját.

A szólásszabadságnak az államot kötelező mércéi az elmúlt évtizedekben kialakultak, és bár bizonyos hangsúlyok a társadalmi folyamatokkal együtt természetes mozgásban vannak a jogalkalmazásban, az alapok világosak: az állam csak kivételesen, jól meghatározott, konkrét sérelmek vagy tényleges veszélyek esetén korlátozhatja a véleménynyilvánítás kitüntetett fontosságú jogát.

Ebből következik például az, hogy míg a gyűlöletkeltést a magyar jog sem tűri meg, addig a közösségeket sértő, de a gyűlöletkeltés szintjét el nem érő gyalázkodás főszabály szerint nem szankcionálható. Senki ne gondolja azonban, hogy a szólásszabadság horizontális hatályának dilemmái azzal a könnyed mozdulattal kipipálhatók, hogy mostantól ezek a mércék az online platformokat is kötik majd.

Az alapjogi szempontok érvényesülése magánfelek között ugyanis nem követheti egy az egyben az államra vonatkozó alapjogi rezsimet, mivel itt a jogviszony kötelezetti oldalán is olyan magánfelet találunk, akinek jogait, adott esetben alapjogait és méltányolandó érdekeit szintúgy el kell ismernie a szabályozásnak. Jól láthatjuk ezt a horizontális hatály működésének már létező szemléletes gyakorlati példáin is.

Amíg a személyes adatok védelméhez való jog kizárólag az államokat kötelező alapjogként funkcionált (szinte már el is feledtük, de természetesen ez a jog is így kezdte), addig korlátozására csakis más alapjog vagy alkotmányos érték védelmében kerülhetett sor.

Aztán az adatvédelem megérkezett a magánfelek világába, és rögtön ott találtuk a GDPR-ban az adatkezelés lehetséges jogalapjai között az „adatkezelő jogos érdekét”, ami az alapjogi szempontokat, vagyis az adatvédelem korlátozását már magánfelek sajátos pozíciója közti érdekmérlegelés keretei közé tereli. Hasonlóképpen a munkáltató is a saját munkáltatói érdekei szerint, szélesebb körben korlátozhatja a munkavállalók szólásszabadságát, mint az állami hatóság.

Számot kell adnia jogos érdekeiről, igazolnia kell őket, és figyelemmel kell lennie a munkavállaló szólásszabadságára, de végül mégiscsak nagyobb tere nyílik a beavatkozásra, hiszen jogosan számíthat legitim munkáltatói céljainak, „céges érdekeinek” elismerésére.

Ebben a logikában kell működnie a szólásszabadság horizontális hatályának a DSA rendszerében is. A jogalkalmazói mérlegelés során egyszerre kell érvényre juttatni a szólásszabadság szempontjait és a platformok jogos érdekeit. De hogyan kell ezt elképzelni? Mi lehet „jogos érdeke” egy platformnak, és mi legyen a mérlegelés dinamikája a szólásszabadság szempontjaival szemben?

Ami a jogos érdeket illeti, az nagyban függ attól, milyen platformról beszélünk. A legnagyobb, e tekintetben „általános” kommunikációs platformok (Facebook, X/Twitter, Tik-Tok stb.) hivatkozhatnak a legkevésbé arra, hogy speciális szempontjaik, érdekeik lennének a felületükön zajló kommunikáció szabályozásában.

Az azonban még az ő esetükben is legitim érdekként fogalmazható meg, hogy bizonyos társasági normák és viselkedési szabályok betartása fontos a számukra a felhasználói és reklámozói bizalom megőrzése érdekében. Ennek alapján például a gyalázkodó, sértegető tartalmak – mint általános társadalmi viselkedési normákat sértő közlések – moderálása akkor is felmerülhet, ha azokkal szemben az állam még nem léphetne fel.

De minél nagyobb egy platform, vagyis minél inkább általános, mindenki számára nyitott fóruma a társadalmi párbeszédnek, annál kevésbé hivatkozhat sajátos közösségi szempontokra. Abban a hipotetikus esetben viszont, amikor egy kisebb platformnak speciális közösségszervező szempontjai, „identitása” lenne (pl. valamely vallás követői számára szervez fórumot), akkor ahhoz igazodva a korlátozás további jogos érdekei merülhetnek föl.

A közösségi médiaplatformok érdekei és a szólásszabadság szempontjai közti mérlegelés dinamikáját pedig mindenekelőtt a szólásszabadság lényeges tartalma határozza meg számunkra, amelynek – a horizontális hatály értelmében – mindenképp érvényesülnie kell. Ez abban fogalmazható meg röviden, hogy minél inkább egy legitim társadalmi vitában való részvételként értelmezendő egy adott véleménynyilvánítás, annál kevésbé hozhatók fel vele szemben jogosnak vélt platformüzemeltetői érdekek.

Az öncélú sértegetést, gyalázkodást tehát moderálással sújthatja a Facebook, de attól már nem óvhatja meg a felhasználóit, hogy nekik nem tetsző nézőponttal találkozzanak a felületén. A leghevesebb kultúrharcos témákban sem elég a beavatkozáshoz, hogy az egyik álláspont támogatói a versengő véleményeket önmagukban véve is sértőnek, kirekesztőnek tartják (amire egyre több példát látni a nyilvánosságban).

Sőt, az sem kifogásolható, ha egyesek ezeket a versengő véleményeket vehemensen, érzelmi fűtöttséggel, akár túlzásokkal képviselik a nyilvánosságban. A társadalmi kérdések megvitatása körében egészen addig nem kerekedhet felül a platform állított érdeke a felhasználóinak és reklámozóinak biztosítani szándékozott „safe space” fenntartására, amíg adott véleménynyilvánítás át nem lép a kifogásolható, személyeket és közösségeket célzó gyalázkodások körébe.

Egészen biztosan lenne mit tisztázni és ütköztetni a „veszélyes személyekre és szervezetekre vonatkozó szabályozás megsértése és kéretlen tartalom közzététele” esetében is. A Pesti Srácok fiókjának törlésénél azonban az indokolás jogsértő elmaradása miatt még csak rá sem tudunk fordulni azoknak a kérdéseknek a tárgyalására, amelyek a szólásszabadság érvényesüléséről szólnának.

Ezekkel a számokkal nyerhettél az ötös lottón!

A Szerencsejáték Zrt. tájékoztatása szerint a 32. héten megtartott ötös lottó és Joker számsorsoláson a következő számokat húzták ki:
2025. 08. 09. 22:00
Megosztás:

Tényleg ingyenes? – A mobilappok rejtett kockázataira figyelmeztet a GVH

A mai modern, digitális világban a mobilalkalmazások nélkülözhetetlenek a legtöbb ember életében. Egy mobilapplikáció letöltése előtt azonban érdemes több szempontot is figyelembe venni (biztonság, megbízhatóság, hasznosság). A GVH most tájékoztató anyagokkal segíti a fogyasztókat, hogy megismerjék a mobilapplikációk láthatatlan veszélyeit.
2025. 08. 09. 21:00
Megosztás:

Otthon Start: tízszeresére ugrott a lakáshitelek iránti kereslet

Az Otthon Start Program 3%-os támogatott hitelének bejelentését követően, egyetlen hónap alatt megtízszereződött a lakáshitelek iránti kereslet – derül ki Magyarország legnagyobb független banki közvetítőjének, a Bankmonitornak az adataiból. A keresletrobbanás történelmi mértékű, lényegesen meghaladja a CSOK Plusz bejelentését követő érdeklődésváltozást.
2025. 08. 09. 20:00
Megosztás:

Ez a rejtett probléma űzi el a Z generációt a munkahelyekről

A digitális korban szocializálódott Z generáció belépése a munkaerőpiacra alapjaiban formálja át a vállalati elvárásrendszereket. Számukra a technológiai rugalmasság és az önkifejezés szabadsága nem csupán előny, hanem alapkövetelmény. Azonban a WHC Csoport kutatása szerint a legmeghatározóbb változás, hogy a mentális egészség megőrzése a fizetéssel azonos súlyú tényezővé vált számukra a munkahelyválasztás során.
2025. 08. 09. 19:00
Megosztás:

Temesváron épít gyárat az Elma svájci elektronika nagyvállalat

Temesváron épít gyárat az Elma svájci elektronika nagyvállalat - írja az economedia.ro a cég közleménye alapján.
2025. 08. 09. 18:00
Megosztás:

Infláció: kisebb kellemetlen meglepetés júliusban

A júliusi inflációs adatokat tette ma reggel közzé a KSH. A fogyasztói árak havi szinten 0,4 százalékkal emelkedtek, az éves inflációs mutató így csak 4,3 százalékra lassult a júniusi 4,6 százalékról. A tényadat kicsit magasabb lett az általunk várt 4,1 százaléknál. Kedvező fejlemény a maginfláció további lassulása, 4,0 százalékra a hatodik havi 4,4 százalékról.
2025. 08. 09. 17:00
Megosztás:

Autóvásárlás: a személyi kölcsön vagy a lízing éri meg jobban?

Az elmúlt években az autók ára sokat kúszott felfelé, önerőből egyre nehezebb saját gépjárművet venni, ha olyat szeretnénk választani, ami fiatalabb az átlagnál és évekkel később is gond nélkül szolgál majd bennünket. A finanszírozáshoz több lehetőség közül is választhatunk, a szabad felhasználású személyi kölcsön mellett az autólízing is jó, olcsóbb megoldás lehet, akár magánszemélyeknek is - írja közleményében a Bank360.
2025. 08. 09. 16:00
Megosztás:

Az Otthon Start Program lakbércsökkenést is hozhat

Az Otthon Start Program indulása nemcsak a lakástulajdonhoz jutásban, hanem az albérletpiacon is fordulatot hoz. A Duna House szerint a támogatási lehetőség kettős hatást gyakorolhat: csökkenhet a bérlői kereslet, miközben nőhet a kiadó lakások kínálata, Ezek együttesen árkorrekciós folyamatokat indíthatnak el főként Budapesten és az egyetemi városokban.
2025. 08. 09. 15:00
Megosztás:

Tovább erősít a Visa a kiberbiztonság területén

A Visa, a világ egyik vezető digitális fizetési szolgáltatója újabb lépést tett annak érdekében, hogy ügyfelei még jobban kihasználhassák a vállalat mélyreható kiberbiztonsági szakértelmét értéknövelt szolgáltatásain és kockázatkezelési megoldásain keresztül. A vállalat bejelentette a globális Visa kiberbiztonsági tanácsadási terület (Visa Cybersecurity Advisory Practice) elindítását, amely célzott támogatást nyújt a kockázatok feltérképezésében, valamint gyakorlati megoldásokat kínál az újonnan megjelenő fenyegetések felismerésére, értékelésére és elhárítására. A Visa emellett kinevezte új globális kibertermék-vezetőjét, a területen nagy tapasztalattal rendelkező Jeremiah Deweyt.
2025. 08. 09. 14:00
Megosztás:

Siófok, Budapest és Eger népszerűsége a nyáron is töretlen a magyar vendégek körében

Siófok továbbra is a legvonzóbb nyári úti cél a magyarok körében a Szallas.hu adatai szerint. 10-ből 8 nyári belföldi foglalás legfeljebb 170 ezer forint értékű. A többség apartmant választ. A régiós összesítésben a Balaton stabilan viszi a portál nyári foglalásainak harmadát, második helyen Észak-Magyarország, a dobogó harmadik helyén pedig Dél-Alföld áll. Eddig nyáron az online fizetések összértékének több mint 27 százalékát fizették SZÉP-kártyával a Szallas.hu oldalán.
2025. 08. 09. 14:00
Megosztás:

A magyar csemegekukorica továbbra is Európa élvonalában

A magyar csemegekukorica-szektor továbbra is Európa éllovasa 2025-ben, megelőzve Franciaországot. Az EU csemegekukorica-ellátásának egyik legfontosabb szereplőjeként hazánk évek óta meghatározó szerepet játszik a speciális zöldségféle termesztésében annak ellenére, hogy az időjárás komoly kihívások elé állítja a magyar gazdákat.
2025. 08. 09. 13:00
Megosztás:

A Kyndryl a Microsofttal együttműködésben elindítja a Kyndryl Microsoft Acceleration Hubot az ügyféligényekre szabott innováció és digitális transzformáció előmozdítására

A Kyndryl (NYSE: KD), a vállalati szintű, üzletkritikus technológiai szolgáltatások vezető globális szolgáltatója bejelentette a Kyndryl Microsoft Acceleration Hub elindítását, amelynek célja a mesterséges intelligencia (MI) elterjedésének támogatása és a digitális transzformáció felgyorsítása a nagyvállalati ügyfelek körében.
2025. 08. 09. 12:00
Megosztás:

Lendületben a lakossági- és a kkv-hitelezés az Ersténél

Tovább tart a lakossági hitelezés lendülete az Ersténél, miközben növekedésnek indult a kis- és középvállalati (kkv) hitelezés is. Az első félévben az újonnan kihelyezett lakossági hitelek volumene 42 százalékkal haladta meg az előző évit, a kkv-k esetében a növekedés 133 százalékos volt. Mindeközben a magyarországi Erste-csoport által kezelt lakossági ügyfélvagyon – befektetés és betét – további 11 százalékkal nőtt június végére.
2025. 08. 09. 11:00
Megosztás:

Több mint 80 ezer tisztán elektromos személyautó kapott már zöld rendszámot Magyarországon

Több mint 80 ezer tisztán elektromos személyautó kapott már zöld rendszámot Magyarországon - közölte Facebook-oldalán az Energiaügyi Minisztérium pénteken.
2025. 08. 09. 10:00
Megosztás:

Ethereum (ETH) árfolyam elemzés – ETH kriptovaluta ár előrejelzés és befektetési javaslat

Az Ethereum (ETH) a világ egyik legfontosabb blokklánc-platformja, amely nemcsak digitális pénznemként funkcionál, hanem okosszerződések (smart contracts) és decentralizált alkalmazások (DApps) alapját is képezi.
2025. 08. 09. 09:00
Megosztás:

Már az Otthon Start bejelentése előtt látszott a lakásépítések éledezése

Felemásra sikerült az idei első fél év a magyar lakásépítési piacon, hiszen a használatbevételi engedélyek száma 15%-kal esett vissza, ugyanakkor a 12.830 kiadott építési engedély 43%-kal haladta meg 2024 hasonló időszakának adatát. Ha negyedévekre bontjuk a statisztikát, akkor még jobban kidomborodik ez a kétarcúság, hiszen miközben az első negyedévben még minimális, 3%-os csökkenés volt az átadott lakások számában, a második negyedév 25%-os esése visszatérítette a piacot a 2024 eleje óta tartó meredek lejtmenetbe. Ezzel szemben az építési engedélyek száma az év első három hónapjában még 25%-kal emelkedett, majd április és július között ez 61%-ra gyorsult.
2025. 08. 09. 08:00
Megosztás:

Kriptovaluta hírek Stellar - mi mozgatja most az XLM árfolyamát?

Az XLM árfolyama hónapok óta látványos hullámzást mutat, de mi áll a háttérben? Ebben az elemzésben végigvesszük a legfontosabb eseményeket, bejelentéseket, technikai frissítéseket és makrogazdasági hatásokat, amelyek alakítják a Stellar jövőjét. Ha szeretnél mélyebb rálátást nyerni a kriptovaluta mozgatórugóira, ez az anyag neked szól.
2025. 08. 09. 07:00
Megosztás:

Javult a magyar agrárium helyzetértékelése

Kismértékben javult a magyar agrárium helyzetértékelése 2025 második negyedévének végére az év első három hónapjához képest. A júniussal zárult időszakban meghatározóak voltak a ragadós száj- és körömfájás járvány, az egyéb állategészségügyi problémák és az időjárási szélsőségek hatásai, amelyek a piaci környezetet meghatározó tényezőkkel együtt továbbra is óvatosságra sarkallják az ágazatot, befolyásolva ezzel a hosszabb távú kilátásokat is. Emellett azonban voltak kedvező fejlemények is: a szántóföldi növénytermesztésben búzából kiemelkedő minőségű lett a termés, jövedelmező az árpa, az állati termékpályákon pedig a folyamatosan bővülő csirke- és tojástermelés kompenzálta a járványok miatt egyes alágazatokban átmenetileg és lokálisan visszaeső teljesítményt – derül ki az MBH Bank Agrár- és Élelmiszeripari Üzletágának negyedévente közzétett elemzéséből.
2025. 08. 09. 06:00
Megosztás:

A SEC jóváhagyása felrobbantotta az ETH árfolyamát – új lendületet kapott a likvid staking és a layer-2 ökoszisztéma

Az amerikai Értékpapír- és Tőzsdefelügyelet (SEC) friss állásfoglalása a likvid staking jogi hátteréről új korszakot nyithat az Ethereum ökoszisztémájában. Az ETH áttörte a 4 000 dolláros szintet, a staking tokenek és a layer-2 megoldások pedig szárnyalni kezdtek. A szabályozási bizonytalanságok eloszlatása most nemcsak az árfolyamokat pörgeti fel, hanem akár az intézményi tőkebeáramlás előtt is megnyithatja az utat.
2025. 08. 09. 05:00
Megosztás:

Megtévesztheti a magyarokat az Airbnb, a GVH nem hagyja annyiban

Nem megfelelően tájékoztatja és ezzel megtévesztheti a magyar felhasználókat az Airbnb – ezt gyanítja a Gazdasági Versenyhivatal (GVH). A GVH ezért versenyfelügyeleti eljárást indított az online szállásfoglalási platformot üzemeltető, Írországban bejegyzett céggel szemben. A nemzeti versenyhatóság az elmúlt években kiemelt figyelmet fordít az online szálláshelyközvetítési piacra, és az Airbnb sem először kerül a GVH látókörébe.
2025. 08. 09. 04:00
Megosztás: