Jogszerűen törölte-e a Facebook a Pesti Srácokat?

Ismét fellobbant a vita a magyar nyilvánosságban arról, vajon jogában áll-e a Facebooknak, hogy felhasználói fiókokat töröljön a saját felületéről. A kérdés felvetése most különösen is indokolt, mivel a legnagyobb közösségi médiaplatform egy sajtótermék, a pestisracok.hu fiókját függesztette fel a közösségi szabályok megsértése miatt, ami mégiscsak minősített esete a társadalmi kommunikáció befolyásolásának. Másrészt az is növeli az ügy jelentőségét, hogy ez az első nagy nyilvánosságot érdemlő szolgáltatói beavatkozás azt követően, hogy alkalmazandóvá vált az online platformok tevékenységét, többek között moderálási gyakorlatát szabályozó európai uniós rendelet (rövidített nevén: DSA).

Jogszerűen törölte-e a Facebook a Pesti Srácokat?

A DSA néhány nagyon fontos kérdést eldöntött az uniós jogalkotás szintjén. Az egyik ilyen kérdés az, hogy a platformoknak egyértelmű és konkrét indokolást kell adniuk tartalommoderálási intézkedéseikről az érintett számára. Bármely érintettnek joga van erre, de egyértelmű, hogy egy sajtótermék fiókjának (akár végleges) felfüggesztése olyan súlyú lépés, amelynél ezt a kötelezettséget különösen is komolyan kell vennünk.

Az eddig nyilvánosságra hozott információk alapján a Facebook nem tett eleget ennek a kötelezettségének. A Pesti Srácok közleménye szerint mindössze annyit lehet tudni, hogy a felfüggesztésre „veszélyes személyekre és szervezetekre vonatkozó szabályozás megsértése és kéretlen tartalom közzététele” miatt került sor.

Nem kétséges, hogy ez a nyúlfarknyi indokolás, amely csak egy elvont jogalapot jelöl meg, nem elégíti ki a DSA elvárásait, melyek alapján az ügy releváns tényeire és körülményeire kiterjedő magyarázattal kell szolgálni. A felfüggesztés tehát – a jelenleg ismert információk alapján – egyelőre biztosan jogszerűtlen.

Tegyük hozzá, hogy az indokolási kötelezettség ráadásul csak az előfeltétele annak, hogy rátérhessünk a lényegi kérdésre: jogszerű-e érdemben a Facebook szóban forgó döntése. A konkrét ügyben erről – éppen az indokolási kötelezettség megsértése miatt – most nem fogunk tudni biztosat állítani, de azt azért tisztázhatjuk, hogy a már hatályban lévő DSA világában melyek a jogi keretei egy ilyen döntésnek.

Az uniós rendelet által eldöntött legfontosabb érdemi kérdés, hogy a platformszolgáltatóknak a közösségi szabályaik (formálisan szólva: a szerződési feltételeik) érvényesítése során figyelemmel kell lenniük felhasználóik szólásszabadságára, és nem hozhatnak olyan intézkedést, amely azt aránytalanul korlátozná.

Ezen a blogon már évekkel ezelőtt foglalkoztunk azzal, hogy az európai alkotmányjogi gondolkodástól egyáltalán nem idegen, hogy – az állami hatóságok mellett – az alapjogok érvényesülésére meghatározó hatással lévő egyes magánszereplőkre is alkotmányjogi elvárásokat telepítsünk. Az alapjogok horizontális hatályának nevezett alkotmányjogi tézis szerint a demokratikus társadalmi vita és a véleménynyilvánítás terén kulcsszerephez jutó online platformokat – kiváltképp moderálási gyakorlatukban – kötelezik a szólásszabadság mércéi. Igen ám, de az alkalmazás során most már nem a szép elvi tézisnek, hanem annak a gyakorlati kérdésnek van jelentősége, hogy pontosan milyen mércékről is beszélünk.

Bár a Pesti Srácok ügyében a felfüggesztés jogalapja más volt, azt javaslom, a releváns jogi szempontok modellezéséhez forduljunk egy olyan esetkörhöz, amely rendszeresen a szólásszabadság figyelmének középpontjába kerül, így kiterjedt gyakorlata van: vegyük szemügyre a sértő, gyalázkodó beszéd példáját.

A szólásszabadságnak az államot kötelező mércéi az elmúlt évtizedekben kialakultak, és bár bizonyos hangsúlyok a társadalmi folyamatokkal együtt természetes mozgásban vannak a jogalkalmazásban, az alapok világosak: az állam csak kivételesen, jól meghatározott, konkrét sérelmek vagy tényleges veszélyek esetén korlátozhatja a véleménynyilvánítás kitüntetett fontosságú jogát.

Ebből következik például az, hogy míg a gyűlöletkeltést a magyar jog sem tűri meg, addig a közösségeket sértő, de a gyűlöletkeltés szintjét el nem érő gyalázkodás főszabály szerint nem szankcionálható. Senki ne gondolja azonban, hogy a szólásszabadság horizontális hatályának dilemmái azzal a könnyed mozdulattal kipipálhatók, hogy mostantól ezek a mércék az online platformokat is kötik majd.

Az alapjogi szempontok érvényesülése magánfelek között ugyanis nem követheti egy az egyben az államra vonatkozó alapjogi rezsimet, mivel itt a jogviszony kötelezetti oldalán is olyan magánfelet találunk, akinek jogait, adott esetben alapjogait és méltányolandó érdekeit szintúgy el kell ismernie a szabályozásnak. Jól láthatjuk ezt a horizontális hatály működésének már létező szemléletes gyakorlati példáin is.

Amíg a személyes adatok védelméhez való jog kizárólag az államokat kötelező alapjogként funkcionált (szinte már el is feledtük, de természetesen ez a jog is így kezdte), addig korlátozására csakis más alapjog vagy alkotmányos érték védelmében kerülhetett sor.

Aztán az adatvédelem megérkezett a magánfelek világába, és rögtön ott találtuk a GDPR-ban az adatkezelés lehetséges jogalapjai között az „adatkezelő jogos érdekét”, ami az alapjogi szempontokat, vagyis az adatvédelem korlátozását már magánfelek sajátos pozíciója közti érdekmérlegelés keretei közé tereli. Hasonlóképpen a munkáltató is a saját munkáltatói érdekei szerint, szélesebb körben korlátozhatja a munkavállalók szólásszabadságát, mint az állami hatóság.

Számot kell adnia jogos érdekeiről, igazolnia kell őket, és figyelemmel kell lennie a munkavállaló szólásszabadságára, de végül mégiscsak nagyobb tere nyílik a beavatkozásra, hiszen jogosan számíthat legitim munkáltatói céljainak, „céges érdekeinek” elismerésére.

Ebben a logikában kell működnie a szólásszabadság horizontális hatályának a DSA rendszerében is. A jogalkalmazói mérlegelés során egyszerre kell érvényre juttatni a szólásszabadság szempontjait és a platformok jogos érdekeit. De hogyan kell ezt elképzelni? Mi lehet „jogos érdeke” egy platformnak, és mi legyen a mérlegelés dinamikája a szólásszabadság szempontjaival szemben?

Ami a jogos érdeket illeti, az nagyban függ attól, milyen platformról beszélünk. A legnagyobb, e tekintetben „általános” kommunikációs platformok (Facebook, X/Twitter, Tik-Tok stb.) hivatkozhatnak a legkevésbé arra, hogy speciális szempontjaik, érdekeik lennének a felületükön zajló kommunikáció szabályozásában.

Az azonban még az ő esetükben is legitim érdekként fogalmazható meg, hogy bizonyos társasági normák és viselkedési szabályok betartása fontos a számukra a felhasználói és reklámozói bizalom megőrzése érdekében. Ennek alapján például a gyalázkodó, sértegető tartalmak – mint általános társadalmi viselkedési normákat sértő közlések – moderálása akkor is felmerülhet, ha azokkal szemben az állam még nem léphetne fel.

De minél nagyobb egy platform, vagyis minél inkább általános, mindenki számára nyitott fóruma a társadalmi párbeszédnek, annál kevésbé hivatkozhat sajátos közösségi szempontokra. Abban a hipotetikus esetben viszont, amikor egy kisebb platformnak speciális közösségszervező szempontjai, „identitása” lenne (pl. valamely vallás követői számára szervez fórumot), akkor ahhoz igazodva a korlátozás további jogos érdekei merülhetnek föl.

A közösségi médiaplatformok érdekei és a szólásszabadság szempontjai közti mérlegelés dinamikáját pedig mindenekelőtt a szólásszabadság lényeges tartalma határozza meg számunkra, amelynek – a horizontális hatály értelmében – mindenképp érvényesülnie kell. Ez abban fogalmazható meg röviden, hogy minél inkább egy legitim társadalmi vitában való részvételként értelmezendő egy adott véleménynyilvánítás, annál kevésbé hozhatók fel vele szemben jogosnak vélt platformüzemeltetői érdekek.

Az öncélú sértegetést, gyalázkodást tehát moderálással sújthatja a Facebook, de attól már nem óvhatja meg a felhasználóit, hogy nekik nem tetsző nézőponttal találkozzanak a felületén. A leghevesebb kultúrharcos témákban sem elég a beavatkozáshoz, hogy az egyik álláspont támogatói a versengő véleményeket önmagukban véve is sértőnek, kirekesztőnek tartják (amire egyre több példát látni a nyilvánosságban).

Sőt, az sem kifogásolható, ha egyesek ezeket a versengő véleményeket vehemensen, érzelmi fűtöttséggel, akár túlzásokkal képviselik a nyilvánosságban. A társadalmi kérdések megvitatása körében egészen addig nem kerekedhet felül a platform állított érdeke a felhasználóinak és reklámozóinak biztosítani szándékozott „safe space” fenntartására, amíg adott véleménynyilvánítás át nem lép a kifogásolható, személyeket és közösségeket célzó gyalázkodások körébe.

Egészen biztosan lenne mit tisztázni és ütköztetni a „veszélyes személyekre és szervezetekre vonatkozó szabályozás megsértése és kéretlen tartalom közzététele” esetében is. A Pesti Srácok fiókjának törlésénél azonban az indokolás jogsértő elmaradása miatt még csak rá sem tudunk fordulni azoknak a kérdéseknek a tárgyalására, amelyek a szólásszabadság érvényesüléséről szólnának.

A magyar fejlesztésű csökkentett deutériumtartalmú termékek sikere Kínában

A HYD Rákkutató és Gyógyszerfejlesztő Kft. Preventa csökkentett deutériumtartalmú ivóvíz termékcsaládja nagy sikerrel mutatkozott be Kína legjelentősebb egészségügyi és táplálkozási fórumán, a Healthplex Expo 2025, Natural & Nutraceutical Products China (HNC) kiállításon, Sanghajban.
2025. 07. 06. 23:00
Megosztás:

600-tól 5000 slukkig: Mennyire erősek a modern eldobható vákpodok?

Az eldobható e-cigaretták – úgynevezett disposable-ök – kezdetben kompakt készülékek voltak, körülbelül 600 slukkal és 2 ml folyadékkal – olyan ismerős formátumban, mint például az Elfbar 600, a Lost Mary BM600 vagy a Vozol Star 600. Azóta azonban megjelent egy új generáció: eszközök, amelyek ezerszeres slukkmennyiséget kínálnak, külső utántöltő flakonnal és újratölthető akkumulátorral. Egy jól ismert példa erre az Elfbar AF 5000, amely legálisan akár 5000 slukkot is lehetővé tesz – ez nyolcszorosa a hagyományos disposables-ök teljesítményének.
2025. 07. 06. 21:00
Megosztás:

Magyar szoftver zöldíti a céges buszjáratokat

A dolgozói szállítás költségeit és környezetterhelését is csökkenti a magyar fejlesztésű MyBusDirect rendszer, amely flottamenedzsmentet, telematikát és pontos adatszolgáltatást kínál vállalatok számára.
2025. 07. 06. 20:00
Megosztás:

Ezekkel a számokkal nyerhettél a hatos lottón!

A Szerencsejáték Zrt. tájékoztatása szerint a 27. héten megtartott hatos lottó számsorsoláson a következő számokat húzták ki:
2025. 07. 06. 18:00
Megosztás:

Délutáni sziesztát és késő éjjeli nyitvatartást vezetnek be a gyulai várban és a kastélyban

Teszt jelleggel hat csütörtöki napon délutáni sziesztát és késő éjjeli nyitvatartást vezetnek be a gyulai Almásy-kastélyban és a várban a nyáron – tájékoztatta a múzeumot működtető Erkel Ferenc Nonprofit Kft. kiállítóhelyekért felelős ügyvezető igazgatója az MTI-t.
2025. 07. 06. 17:00
Megosztás:

Három nap alatt 10 Celsius-fokkal eshet vissza a hőmérséklet

Három nap alatt az ország döntő részén 10 Celsius-foknál többel eshet vissza a hőmérséklet - hívta fel a figyelmet a HungaroMet Zrt. vasárnap a Facebook-oldalán.
2025. 07. 06. 16:00
Megosztás:

Az ellenzéki ANO a legnépszerűbb párt Csehországban

Három hónappal a csehországi képviselőházi választások előtt a pártok és mozgalmak népszerűségi listáját továbbra is az ellenzéki Elégedetlen Polgárok Akciója (ANO) vezeti.
2025. 07. 06. 15:10
Megosztás:

MÁV: hővédő fehér sínfestéket tesztel a vasúttársaság

Kísérleti jelleggel hővédő fehér sínfestékkel próbálja csökkenteni a sínek hőmérsékletét a MÁV - jelentette be a MÁV-csoport vezérigazgatója a Facebook-oldalára vasárnap feltöltött videóban.
2025. 07. 06. 14:00
Megosztás:

A szlovének több mint fele Horvátországban nyaralna az idén

A szlovének 71 százaléka tervez nyaralást az idén, és a válaszadók több mint fele Horvátországban üdülne - derült ki a Mediana közvélemény-kutató felmérésének vasárnap nyilvánosságra hozott eredményéből.
2025. 07. 06. 13:00
Megosztás:

Ethereum a válaszúton: a Solana három fronton támadja a vezető okosszerződés-platformot

Bár az Ethereum továbbra is a legnépszerűbb okosszerződés-platform a kriptopiacon, egyre több jel utal arra, hogy a Solana komoly kihívóvá lépett elő.
2025. 07. 06. 11:00
Megosztás:

Kriptobálnák, spekuláció és technikai jelek: új lendületben a Bitcoin Cash (BCH)

A Bitcoin Cash (BCH) ismét a reflektorfénybe került, miután nyolc hónapos árfolyamcsúcsot ért el, és a kereskedési aktivitás hirtelen megugrott. Bár a blokklánc-használat stagnál, a technikai jelek és a nagybefektetők mozgásai további emelkedés lehetőségét vetítik előre. Vajon valódi fellendülésről van szó, vagy csupán a spekuláció játszik szerepet?
2025. 07. 06. 10:00
Megosztás:

Ethereum: Az új vállalati arany? A SharpLink 198 000 ETH-val nyit új fejezetet a kriptogazdaságban

Egyre több vállalat fordul a kriptovaluták felé, de a SharpLink Gaming döntése valódi mérföldkő: az online sportfogadási és iGaming piacon tevékenykedő cég mostantól az Ethereumot tekinti elsődleges vállalati tartalékeszközének. A lépés nemcsak merész, hanem egy újfajta pénzügyi gondolkodást is jelez, amely összeköti a decentralizált pénzügyeket (DeFi) a hagyományos vállalati működéssel.
2025. 07. 06. 09:00
Megosztás:

Ukrán elnök: Ukrajna közösen gyárt fegyvereket az Egyesült Államokkal és Dániával

Ukrajna megállapodást kötött a héten egy amerikai céggel közös dróngyártásról, valamint Dániával közös fegyvergyártásról, utóbbi az első olyan egyezmény, amely szerint Ukrajnán kívül gyártanak közösen fegyvert az országnak - jelentette be szombaton a Telegramon Volodimir Zelenszkij ukrán elnök.
2025. 07. 06. 07:05
Megosztás:

Nagyváradon épít gyárat a bányaipari berendezéseket gyártó finn Metso

Nagyváradon épít gyárat a bányaipari berendezéseket gyártó finn Metso - írja az economica.net a vállalat közleménye alapján.
2025. 07. 06. 05:00
Megosztás:

A V4 agrárkamarái határozott lépéseket kérnek az Európai Bizottságtól az uniós termelők és fogyasztók érdekében

A Visegrádi Csoport (V4) agrárkamarái közös nyilatkozatukban határozott lépéseket kérnek az Európai Bizottságtól az uniós termelők és fogyasztók érdekében, illetve felszólítják a bizottságot a Közös Agrárpolitika (KAP) erős és független költségvetésének fenntartására, valamint az európai termelők és élelmiszer-előállítók versenyképességének védelmére - közölte a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) a honlapján pénteken.
2025. 07. 06. 04:00
Megosztás:

Július 5-től változik néhány adószabály

Július 5-től változik az alkalmazottjukat be nem jelentők és a hiánypótlási felhívást semmibe vevő cégekre vonatkozó néhány adószabály - tudatta a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) szombaton az MTI-vel.
2025. 07. 06. 03:00
Megosztás:

A WC papír gurigák eltűnnek - de akkor mi lesz helyette?

Környezetbarát meglepetés az otthonokban: eltűnnek a WC-papír gurigák! Az új, mag nélküli tekercsek nemcsak csökkentik a hulladék mennyiségét, hanem a használatukkal időt is spórolhatunk. De rendben van, ez mind szép és jó – csakhogy hogyan kell ezeket helyesen használni?
2025. 07. 06. 02:00
Megosztás:

Ha 1953-1983 között születtél, akkor komoly bajban vagy!

Jelen írásunk egy olyan veszélyforrásra szeretné felhívni a Kedves Olvasóink figyelmét, mely kizárólag a férfiakra leselkedik. De mivel tudjuk, hogy a legtöbb férfi mellett ott van egy szerető hölgy, aki aggódik párjáért így a hölgyekhez is szólunk: vigyázzanak párjukra, mert a prosztata rák előfordulása nagyon megsokasodott az elmúlt években! Ami legijesztőbb, hogy a prosztataráknak kezdeti stádiumában nincsenek tünetei és kizárólag szűrővizsgálattal lehet kimutatni.
2025. 07. 06. 01:00
Megosztás:

Rejtett nyugdíj korhatár emelés? Nők 40 nyugdíj helyett jöhet a Nők 41, Nők 42 nyugdíjak?

Simovits András közgazdász és egyetemi tanár javaslata szerint érdemes lenne bevezetni egy rugalmas korhatárt a hazai nyugdíjrendszerben. Azt állítja, hogy a korhatártól lefelé történő elmozdulás esetén büntetés járna, míg felfelé történő elmozdulás esetén jutalmazás lenne a cél. Erről az elképzelésről a HVG 31. számában olvashattunk részletesebben. Emellett Simovits azt is javasolja, hogy a Nők 40 korkedvezményes nyugdíját is át kellene alakítani, így jönne a Nők 41, Nők 42 vagy a Nők 43 nyugdíja. Mit kell erről tudnunk? Cikkünkben összefoglaljuk a fontosabb tudnivalókat.
2025. 07. 06. 00:02
Megosztás:

Hankó Balázs: a Semmelweis Egyetem a világ 100 legjobb egyetemének egyike lehet

A Semmelweis Egyetem (SE) a magyar felsőoktatás megújulásának eredményeképpen ma a világ egyetemeinek felső egy százalékában, a legjobb 100 között lehet - jelentette ki a kulturális és innovációs miniszter szombaton Budapesten.
2025. 07. 05. 23:00
Megosztás: