Jogszerűen törölte-e a Facebook a Pesti Srácokat?

Ismét fellobbant a vita a magyar nyilvánosságban arról, vajon jogában áll-e a Facebooknak, hogy felhasználói fiókokat töröljön a saját felületéről. A kérdés felvetése most különösen is indokolt, mivel a legnagyobb közösségi médiaplatform egy sajtótermék, a pestisracok.hu fiókját függesztette fel a közösségi szabályok megsértése miatt, ami mégiscsak minősített esete a társadalmi kommunikáció befolyásolásának. Másrészt az is növeli az ügy jelentőségét, hogy ez az első nagy nyilvánosságot érdemlő szolgáltatói beavatkozás azt követően, hogy alkalmazandóvá vált az online platformok tevékenységét, többek között moderálási gyakorlatát szabályozó európai uniós rendelet (rövidített nevén: DSA).

Jogszerűen törölte-e a Facebook a Pesti Srácokat?

A DSA néhány nagyon fontos kérdést eldöntött az uniós jogalkotás szintjén. Az egyik ilyen kérdés az, hogy a platformoknak egyértelmű és konkrét indokolást kell adniuk tartalommoderálási intézkedéseikről az érintett számára. Bármely érintettnek joga van erre, de egyértelmű, hogy egy sajtótermék fiókjának (akár végleges) felfüggesztése olyan súlyú lépés, amelynél ezt a kötelezettséget különösen is komolyan kell vennünk.

Az eddig nyilvánosságra hozott információk alapján a Facebook nem tett eleget ennek a kötelezettségének. A Pesti Srácok közleménye szerint mindössze annyit lehet tudni, hogy a felfüggesztésre „veszélyes személyekre és szervezetekre vonatkozó szabályozás megsértése és kéretlen tartalom közzététele” miatt került sor.

Nem kétséges, hogy ez a nyúlfarknyi indokolás, amely csak egy elvont jogalapot jelöl meg, nem elégíti ki a DSA elvárásait, melyek alapján az ügy releváns tényeire és körülményeire kiterjedő magyarázattal kell szolgálni. A felfüggesztés tehát – a jelenleg ismert információk alapján – egyelőre biztosan jogszerűtlen.

Tegyük hozzá, hogy az indokolási kötelezettség ráadásul csak az előfeltétele annak, hogy rátérhessünk a lényegi kérdésre: jogszerű-e érdemben a Facebook szóban forgó döntése. A konkrét ügyben erről – éppen az indokolási kötelezettség megsértése miatt – most nem fogunk tudni biztosat állítani, de azt azért tisztázhatjuk, hogy a már hatályban lévő DSA világában melyek a jogi keretei egy ilyen döntésnek.

Az uniós rendelet által eldöntött legfontosabb érdemi kérdés, hogy a platformszolgáltatóknak a közösségi szabályaik (formálisan szólva: a szerződési feltételeik) érvényesítése során figyelemmel kell lenniük felhasználóik szólásszabadságára, és nem hozhatnak olyan intézkedést, amely azt aránytalanul korlátozná.

Ezen a blogon már évekkel ezelőtt foglalkoztunk azzal, hogy az európai alkotmányjogi gondolkodástól egyáltalán nem idegen, hogy – az állami hatóságok mellett – az alapjogok érvényesülésére meghatározó hatással lévő egyes magánszereplőkre is alkotmányjogi elvárásokat telepítsünk. Az alapjogok horizontális hatályának nevezett alkotmányjogi tézis szerint a demokratikus társadalmi vita és a véleménynyilvánítás terén kulcsszerephez jutó online platformokat – kiváltképp moderálási gyakorlatukban – kötelezik a szólásszabadság mércéi. Igen ám, de az alkalmazás során most már nem a szép elvi tézisnek, hanem annak a gyakorlati kérdésnek van jelentősége, hogy pontosan milyen mércékről is beszélünk.

Bár a Pesti Srácok ügyében a felfüggesztés jogalapja más volt, azt javaslom, a releváns jogi szempontok modellezéséhez forduljunk egy olyan esetkörhöz, amely rendszeresen a szólásszabadság figyelmének középpontjába kerül, így kiterjedt gyakorlata van: vegyük szemügyre a sértő, gyalázkodó beszéd példáját.

A szólásszabadságnak az államot kötelező mércéi az elmúlt évtizedekben kialakultak, és bár bizonyos hangsúlyok a társadalmi folyamatokkal együtt természetes mozgásban vannak a jogalkalmazásban, az alapok világosak: az állam csak kivételesen, jól meghatározott, konkrét sérelmek vagy tényleges veszélyek esetén korlátozhatja a véleménynyilvánítás kitüntetett fontosságú jogát.

Ebből következik például az, hogy míg a gyűlöletkeltést a magyar jog sem tűri meg, addig a közösségeket sértő, de a gyűlöletkeltés szintjét el nem érő gyalázkodás főszabály szerint nem szankcionálható. Senki ne gondolja azonban, hogy a szólásszabadság horizontális hatályának dilemmái azzal a könnyed mozdulattal kipipálhatók, hogy mostantól ezek a mércék az online platformokat is kötik majd.

Az alapjogi szempontok érvényesülése magánfelek között ugyanis nem követheti egy az egyben az államra vonatkozó alapjogi rezsimet, mivel itt a jogviszony kötelezetti oldalán is olyan magánfelet találunk, akinek jogait, adott esetben alapjogait és méltányolandó érdekeit szintúgy el kell ismernie a szabályozásnak. Jól láthatjuk ezt a horizontális hatály működésének már létező szemléletes gyakorlati példáin is.

Amíg a személyes adatok védelméhez való jog kizárólag az államokat kötelező alapjogként funkcionált (szinte már el is feledtük, de természetesen ez a jog is így kezdte), addig korlátozására csakis más alapjog vagy alkotmányos érték védelmében kerülhetett sor.

Aztán az adatvédelem megérkezett a magánfelek világába, és rögtön ott találtuk a GDPR-ban az adatkezelés lehetséges jogalapjai között az „adatkezelő jogos érdekét”, ami az alapjogi szempontokat, vagyis az adatvédelem korlátozását már magánfelek sajátos pozíciója közti érdekmérlegelés keretei közé tereli. Hasonlóképpen a munkáltató is a saját munkáltatói érdekei szerint, szélesebb körben korlátozhatja a munkavállalók szólásszabadságát, mint az állami hatóság.

Számot kell adnia jogos érdekeiről, igazolnia kell őket, és figyelemmel kell lennie a munkavállaló szólásszabadságára, de végül mégiscsak nagyobb tere nyílik a beavatkozásra, hiszen jogosan számíthat legitim munkáltatói céljainak, „céges érdekeinek” elismerésére.

Ebben a logikában kell működnie a szólásszabadság horizontális hatályának a DSA rendszerében is. A jogalkalmazói mérlegelés során egyszerre kell érvényre juttatni a szólásszabadság szempontjait és a platformok jogos érdekeit. De hogyan kell ezt elképzelni? Mi lehet „jogos érdeke” egy platformnak, és mi legyen a mérlegelés dinamikája a szólásszabadság szempontjaival szemben?

Ami a jogos érdeket illeti, az nagyban függ attól, milyen platformról beszélünk. A legnagyobb, e tekintetben „általános” kommunikációs platformok (Facebook, X/Twitter, Tik-Tok stb.) hivatkozhatnak a legkevésbé arra, hogy speciális szempontjaik, érdekeik lennének a felületükön zajló kommunikáció szabályozásában.

Az azonban még az ő esetükben is legitim érdekként fogalmazható meg, hogy bizonyos társasági normák és viselkedési szabályok betartása fontos a számukra a felhasználói és reklámozói bizalom megőrzése érdekében. Ennek alapján például a gyalázkodó, sértegető tartalmak – mint általános társadalmi viselkedési normákat sértő közlések – moderálása akkor is felmerülhet, ha azokkal szemben az állam még nem léphetne fel.

De minél nagyobb egy platform, vagyis minél inkább általános, mindenki számára nyitott fóruma a társadalmi párbeszédnek, annál kevésbé hivatkozhat sajátos közösségi szempontokra. Abban a hipotetikus esetben viszont, amikor egy kisebb platformnak speciális közösségszervező szempontjai, „identitása” lenne (pl. valamely vallás követői számára szervez fórumot), akkor ahhoz igazodva a korlátozás további jogos érdekei merülhetnek föl.

A közösségi médiaplatformok érdekei és a szólásszabadság szempontjai közti mérlegelés dinamikáját pedig mindenekelőtt a szólásszabadság lényeges tartalma határozza meg számunkra, amelynek – a horizontális hatály értelmében – mindenképp érvényesülnie kell. Ez abban fogalmazható meg röviden, hogy minél inkább egy legitim társadalmi vitában való részvételként értelmezendő egy adott véleménynyilvánítás, annál kevésbé hozhatók fel vele szemben jogosnak vélt platformüzemeltetői érdekek.

Az öncélú sértegetést, gyalázkodást tehát moderálással sújthatja a Facebook, de attól már nem óvhatja meg a felhasználóit, hogy nekik nem tetsző nézőponttal találkozzanak a felületén. A leghevesebb kultúrharcos témákban sem elég a beavatkozáshoz, hogy az egyik álláspont támogatói a versengő véleményeket önmagukban véve is sértőnek, kirekesztőnek tartják (amire egyre több példát látni a nyilvánosságban).

Sőt, az sem kifogásolható, ha egyesek ezeket a versengő véleményeket vehemensen, érzelmi fűtöttséggel, akár túlzásokkal képviselik a nyilvánosságban. A társadalmi kérdések megvitatása körében egészen addig nem kerekedhet felül a platform állított érdeke a felhasználóinak és reklámozóinak biztosítani szándékozott „safe space” fenntartására, amíg adott véleménynyilvánítás át nem lép a kifogásolható, személyeket és közösségeket célzó gyalázkodások körébe.

Egészen biztosan lenne mit tisztázni és ütköztetni a „veszélyes személyekre és szervezetekre vonatkozó szabályozás megsértése és kéretlen tartalom közzététele” esetében is. A Pesti Srácok fiókjának törlésénél azonban az indokolás jogsértő elmaradása miatt még csak rá sem tudunk fordulni azoknak a kérdéseknek a tárgyalására, amelyek a szólásszabadság érvényesüléséről szólnának.


Kihirdették a Virágos Magyarország verseny 2026-os nyerteseit

Kihirdették a Virágos Magyarország verseny idei nyerteseit: város kategóriában Tatabánya és Hatvan, község kategóriában Alsóörs és Kisbodak érdemelte ki a fődíjat a Magyar Turisztikai Ügynökségtől (MTÜ) és a Visit Hungarytől, Budapest Főváros Fődíját pedig a VIII. kerület kapta.
2026. 11. 21. 00:05
Megosztás:

Szigorúbb ellenőrzések a közbeszerzéseknél: több száz szervezet került nyilvántartásba

A Közbeszerzési Hatóság fokozott ellenőrzéseinek eredményeként 2025. szeptember és 2026. november között mintegy 640 szervezet, elsősorban állami és önkormányzati tulajdonú gazdasági társaság regisztrált az ajánlatkérői nyilvántartásba, vagyis került be a közbeszerzési törvény hatálya alá, míg egy évvel korábban ez a szám 291 volt. A Hatóság a takarékosabb, átláthatóbb és fenntarthatóbb közpénzfelhasználás érdekében további fejlesztéseket is javasol.
2026. 11. 20. 23:00
Megosztás:

Elemzők szerint jövőre 5,5-7 százalékkal nőhetnek a bruttó átlagbérek

Jövőre 5,5-7 százalékkal emelkedhetnek a bruttó átlagbérek az elfogadott bérmegállapodás alapján az MTI által megkérdezett elemzők szerint. A kormány, a munkaadók és a munkavállalók képviselői csütörtökön állapodtak meg a jövő évi béremelésről a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumán (VKF).
2026. 11. 20. 22:00
Megosztás:

MNB: a harmadik negyedévben is jelentősen bővült a vállalati és a lakossági hitelállomány

A harmadik negyedévben is jelentősen bővült a vállalati és a lakossági hitelállomány: előbbi 11,3 százalékkal, utóbbi 21,8 százalékkal, mindkettő meghaladta a visegrádi régió és az EU átlagát is - közölte a Magyar Nemzeti Bank (MNB) pénteken az MTI-vel.
2026. 11. 20. 21:00
Megosztás:

Újraindult a kőolajszállítás a megsérült horvátországi Janaf-vezetéken

Újraindult pénteken a kőolajszállítás az Adria-kőolajvezeték (Janaf) Sziszek (Sisak) és Szlavonbród (Slavonski Brod) közötti szakaszán, miután helyreállították a két héttel ezelőtt munkagéppel megrongált vezetéket. A balesetben több mint félmillió liter kőolaj ömlött ki - közölte a vezetéket üzemeltető vállalat.
2026. 11. 20. 20:00
Megosztás:

A BYD toborzóirodát nyitott Szegeden

Megnyitotta toborzóirodáját a BYD pénteken Szegeden, az autóipari cég jelenlegi kilencszáz magyar állampolgárságú alkalmazottja mellé hatszáz újabb dolgozót szeretne fölvenni a közeljövőben.
2026. 11. 20. 19:30
Megosztás:

Innováció, együttműködés, hozzáférés – így lehet jövőbiztos a magyar egészségügy

Miért telik egyre több időbe, mire a szívbeteg eljut a megfelelő ellátásig? Miért nem lesz a kórházi kutatásokból több innováció, és miért maradnak sokszor elszigetelt sikerek a jól működő fejlesztések? A 4. Svájci–Magyar Egészségügyi Fórum résztvevői szerint a magyar egészségügy jövője nemcsak a forrásokon, hanem az együttműködésen, a kiszámítható szabályozáson és a betegek ellátáshoz való tényleges hozzáférésén is múlik.
2026. 11. 20. 19:00
Megosztás:

A vállalatok többsége magasabb adóterhelésre számít 2027-ben

Növekvő adóterhelésre, gyakoribb ellenőrzésekre és egyre összetettebb megfelelési feladatokra készülnek a hazai nagyvállalatok. A transzferárazás jelenti számukra a legnagyobb adókockázatot, miközben a bizonytalan gazdasági környezet ellenére sokan továbbra is beruházásokkal és fejlesztésekkel terveznek. Ez derül ki az EY Magyarország közel 60 nagyvállalati adó- és pénzügyi vezető körében végzett friss felméréséből.
2026. 11. 20. 18:30
Megosztás:

Ericsson magyarországi igazgató: felgyorsítják a helyben fejlesztett innovációk elterjedését

Erősítik az együttműködést az Ericsson budapesti fejlesztőközpontja, valamint a magyarországi szolgáltatók és vállalatok között, és felgyorsítják a helyben fejlesztett innovációk elterjedését - mondta Jan Jaďuď, az Ericsson magyarországi igazgatója az MTI-nek csütörtökön, az Ericsson Imagine Hungary innovációs rendezvényén Budapesten.
2026. 11. 20. 18:00
Megosztás:

Az első részvényvétel előtt: árfolyam, költség és kockázat közérthetően

Egy részvény megvásárlása néhány kattintás lehet. A döntés azonban jóval korábban kezdődik: annál, hogy mire kell a pénz, mekkora veszteség fér bele, és pontosan mit mutat a kereskedési felület. Az első megbízás előtt ezeket a kérdéseket érdemes végigvenni.
2026. 11. 20. 17:30
Megosztás:

Egy töltő, amely az akkumulátorok állapotát is méri

A többfunkciós akkumulátortöltő a töltésen túl arról is képet adhat, mennyi energiát képes leadni egy cella, és milyen állapotban van. Ez különösen hasznos, ha több akkumulátort használ felváltva: a gyengülő darabok könnyebben kiszűrhetők, a használhatókat pedig nem kell idő előtt lecserélni.
2026. 11. 20. 17:00
Megosztás:

Mikor elég a homlokzat mosása, és mikor kell más megoldás?

A foltos homlokzat láttán sokan rögtön magasnyomású mosóért nyúlnak. A vízsugár azonban nem minden szennyeződést távolít el ugyanúgy, és a vakolat állapota is meghatározza, milyen eljárás biztonságos. A mosás előtt ezért azt kell kideríteni, mi okozza az elszíneződést, és mennyire ép a fal felülete.
2026. 11. 20. 16:30
Megosztás:

A Boehringer Ingelheim a 6. helyre lépett előre az Access to Medicine Index rangsorában

A Boehringer Ingelheim a 6. helyre lépett előre a 2026-os Access to Medicine Index (ATMI) rangsorában. A vállalat 2022-ben még a 13., 2024-ben pedig a 8. helyen állt. Az eredmény a vállalat azon törekvéseit ismeri el, amelyek az alacsony és közepes jövedelmű országokban a gyógyszerekhez való hozzáférés javítása mellett az egészségügyi rendszerek és a helyi szakmai kapacitások fejlesztésére, valamint a kutatási együttműködésekre is kiterjednek.
2026. 11. 20. 16:00
Megosztás:

Rekordot döntött a szélenergia-termelés Romániában

Minden eddiginél nagyobb teljesítményt értek el a romániai szélturbinák pénteken, helyi idő szerint reggel 7 óra körül 3242 megawattal működtek - írja az economedia.ro.
2026. 11. 20. 15:30
Megosztás:

A médiatanács nem támogatja a reklámadó visszavezetését

A médiatanács nem támogatja a reklámadó jövő év januárjától tervezett visszavezetését, mert az lassítaná a magyar reklám- és médiapiac talpra állását - mondta Polyák Gábor, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) elnöke pénteken, a Kossuth rádió Felkelő című műsorában.
2026. 11. 20. 15:00
Megosztás:

Koronavírus: A fertőzöttek számának emelkedése várható

Országos szinten enyhén emelkedett az elmúlt héten a koronavírus örökítőanyagának koncentrációja a szennyvízben; a szennyvízminták alapján a fertőzöttek számának emelkedése várható a következő időszakban.
2026. 11. 20. 14:30
Megosztás:

Eurostat: rekord számú külföldi diák tanult az EU-ban 2024-ben

Két éve, 2024-ben 1,65 millió külföldi diák tanult a felsőoktatásban az Európai Unióban, ami az összes hallgató 8,7 százaléka - áll az Eurostat honlapján.
2026. 11. 20. 14:00
Megosztás:

Heves vihar, özönvíz pusztított a Nyugat-Balkánon

Heves széllel és özönvízszerű esőzéssel kísért viharok söpörtek végig csütörtök este és péntekre virradóra a Nyugat-Balkánon.
2026. 11. 20. 13:30
Megosztás:

A kínai jegybank nem módosított az éves és az ötéves kamaton

A kínai központi bank az elemzői várakozásoknak megfelelően 18. hónapja nem változtatott az éves és az ötéves kamat rátáján pénteken, idei tizenegyedik kamatdöntő ülésén, így a kamatok rekordalacsony szinten maradtak.
2026. 11. 20. 13:00
Megosztás:

Már tízezer milliárd forint felé robognak a magyarok TBSZ-en adómentessé tett befektetései

Egyetlen év alatt több mint a negyedével emelkedett a bankoknál és befektetési szolgáltatóknál vezetett tartós befektetési számlák (TBSZ) száma, és az azokon tartott értékpapírok értéke is – számolta ki a BiztosDöntés.hu. Az adómentes hozamot lehetővé tevő TBSZ-ek nyitása és feltöltése különösen az év végéhez közeledve ugrik meg, mert ilyenkor egy-két hónap alatt egy évet nyerhetnek az ügyfelek, akiket kedvezményesővel csalogatnak a bankok és a befektetési cégek.
2026. 11. 20. 12:30
Megosztás: