Jogszerűen törölte-e a Facebook a Pesti Srácokat?

Ismét fellobbant a vita a magyar nyilvánosságban arról, vajon jogában áll-e a Facebooknak, hogy felhasználói fiókokat töröljön a saját felületéről. A kérdés felvetése most különösen is indokolt, mivel a legnagyobb közösségi médiaplatform egy sajtótermék, a pestisracok.hu fiókját függesztette fel a közösségi szabályok megsértése miatt, ami mégiscsak minősített esete a társadalmi kommunikáció befolyásolásának. Másrészt az is növeli az ügy jelentőségét, hogy ez az első nagy nyilvánosságot érdemlő szolgáltatói beavatkozás azt követően, hogy alkalmazandóvá vált az online platformok tevékenységét, többek között moderálási gyakorlatát szabályozó európai uniós rendelet (rövidített nevén: DSA).

Jogszerűen törölte-e a Facebook a Pesti Srácokat?

A DSA néhány nagyon fontos kérdést eldöntött az uniós jogalkotás szintjén. Az egyik ilyen kérdés az, hogy a platformoknak egyértelmű és konkrét indokolást kell adniuk tartalommoderálási intézkedéseikről az érintett számára. Bármely érintettnek joga van erre, de egyértelmű, hogy egy sajtótermék fiókjának (akár végleges) felfüggesztése olyan súlyú lépés, amelynél ezt a kötelezettséget különösen is komolyan kell vennünk.

Az eddig nyilvánosságra hozott információk alapján a Facebook nem tett eleget ennek a kötelezettségének. A Pesti Srácok közleménye szerint mindössze annyit lehet tudni, hogy a felfüggesztésre „veszélyes személyekre és szervezetekre vonatkozó szabályozás megsértése és kéretlen tartalom közzététele” miatt került sor.

Nem kétséges, hogy ez a nyúlfarknyi indokolás, amely csak egy elvont jogalapot jelöl meg, nem elégíti ki a DSA elvárásait, melyek alapján az ügy releváns tényeire és körülményeire kiterjedő magyarázattal kell szolgálni. A felfüggesztés tehát – a jelenleg ismert információk alapján – egyelőre biztosan jogszerűtlen.

Tegyük hozzá, hogy az indokolási kötelezettség ráadásul csak az előfeltétele annak, hogy rátérhessünk a lényegi kérdésre: jogszerű-e érdemben a Facebook szóban forgó döntése. A konkrét ügyben erről – éppen az indokolási kötelezettség megsértése miatt – most nem fogunk tudni biztosat állítani, de azt azért tisztázhatjuk, hogy a már hatályban lévő DSA világában melyek a jogi keretei egy ilyen döntésnek.

Az uniós rendelet által eldöntött legfontosabb érdemi kérdés, hogy a platformszolgáltatóknak a közösségi szabályaik (formálisan szólva: a szerződési feltételeik) érvényesítése során figyelemmel kell lenniük felhasználóik szólásszabadságára, és nem hozhatnak olyan intézkedést, amely azt aránytalanul korlátozná.

Ezen a blogon már évekkel ezelőtt foglalkoztunk azzal, hogy az európai alkotmányjogi gondolkodástól egyáltalán nem idegen, hogy – az állami hatóságok mellett – az alapjogok érvényesülésére meghatározó hatással lévő egyes magánszereplőkre is alkotmányjogi elvárásokat telepítsünk. Az alapjogok horizontális hatályának nevezett alkotmányjogi tézis szerint a demokratikus társadalmi vita és a véleménynyilvánítás terén kulcsszerephez jutó online platformokat – kiváltképp moderálási gyakorlatukban – kötelezik a szólásszabadság mércéi. Igen ám, de az alkalmazás során most már nem a szép elvi tézisnek, hanem annak a gyakorlati kérdésnek van jelentősége, hogy pontosan milyen mércékről is beszélünk.

Bár a Pesti Srácok ügyében a felfüggesztés jogalapja más volt, azt javaslom, a releváns jogi szempontok modellezéséhez forduljunk egy olyan esetkörhöz, amely rendszeresen a szólásszabadság figyelmének középpontjába kerül, így kiterjedt gyakorlata van: vegyük szemügyre a sértő, gyalázkodó beszéd példáját.

A szólásszabadságnak az államot kötelező mércéi az elmúlt évtizedekben kialakultak, és bár bizonyos hangsúlyok a társadalmi folyamatokkal együtt természetes mozgásban vannak a jogalkalmazásban, az alapok világosak: az állam csak kivételesen, jól meghatározott, konkrét sérelmek vagy tényleges veszélyek esetén korlátozhatja a véleménynyilvánítás kitüntetett fontosságú jogát.

Ebből következik például az, hogy míg a gyűlöletkeltést a magyar jog sem tűri meg, addig a közösségeket sértő, de a gyűlöletkeltés szintjét el nem érő gyalázkodás főszabály szerint nem szankcionálható. Senki ne gondolja azonban, hogy a szólásszabadság horizontális hatályának dilemmái azzal a könnyed mozdulattal kipipálhatók, hogy mostantól ezek a mércék az online platformokat is kötik majd.

Az alapjogi szempontok érvényesülése magánfelek között ugyanis nem követheti egy az egyben az államra vonatkozó alapjogi rezsimet, mivel itt a jogviszony kötelezetti oldalán is olyan magánfelet találunk, akinek jogait, adott esetben alapjogait és méltányolandó érdekeit szintúgy el kell ismernie a szabályozásnak. Jól láthatjuk ezt a horizontális hatály működésének már létező szemléletes gyakorlati példáin is.

Amíg a személyes adatok védelméhez való jog kizárólag az államokat kötelező alapjogként funkcionált (szinte már el is feledtük, de természetesen ez a jog is így kezdte), addig korlátozására csakis más alapjog vagy alkotmányos érték védelmében kerülhetett sor.

Aztán az adatvédelem megérkezett a magánfelek világába, és rögtön ott találtuk a GDPR-ban az adatkezelés lehetséges jogalapjai között az „adatkezelő jogos érdekét”, ami az alapjogi szempontokat, vagyis az adatvédelem korlátozását már magánfelek sajátos pozíciója közti érdekmérlegelés keretei közé tereli. Hasonlóképpen a munkáltató is a saját munkáltatói érdekei szerint, szélesebb körben korlátozhatja a munkavállalók szólásszabadságát, mint az állami hatóság.

Számot kell adnia jogos érdekeiről, igazolnia kell őket, és figyelemmel kell lennie a munkavállaló szólásszabadságára, de végül mégiscsak nagyobb tere nyílik a beavatkozásra, hiszen jogosan számíthat legitim munkáltatói céljainak, „céges érdekeinek” elismerésére.

Ebben a logikában kell működnie a szólásszabadság horizontális hatályának a DSA rendszerében is. A jogalkalmazói mérlegelés során egyszerre kell érvényre juttatni a szólásszabadság szempontjait és a platformok jogos érdekeit. De hogyan kell ezt elképzelni? Mi lehet „jogos érdeke” egy platformnak, és mi legyen a mérlegelés dinamikája a szólásszabadság szempontjaival szemben?

Ami a jogos érdeket illeti, az nagyban függ attól, milyen platformról beszélünk. A legnagyobb, e tekintetben „általános” kommunikációs platformok (Facebook, X/Twitter, Tik-Tok stb.) hivatkozhatnak a legkevésbé arra, hogy speciális szempontjaik, érdekeik lennének a felületükön zajló kommunikáció szabályozásában.

Az azonban még az ő esetükben is legitim érdekként fogalmazható meg, hogy bizonyos társasági normák és viselkedési szabályok betartása fontos a számukra a felhasználói és reklámozói bizalom megőrzése érdekében. Ennek alapján például a gyalázkodó, sértegető tartalmak – mint általános társadalmi viselkedési normákat sértő közlések – moderálása akkor is felmerülhet, ha azokkal szemben az állam még nem léphetne fel.

De minél nagyobb egy platform, vagyis minél inkább általános, mindenki számára nyitott fóruma a társadalmi párbeszédnek, annál kevésbé hivatkozhat sajátos közösségi szempontokra. Abban a hipotetikus esetben viszont, amikor egy kisebb platformnak speciális közösségszervező szempontjai, „identitása” lenne (pl. valamely vallás követői számára szervez fórumot), akkor ahhoz igazodva a korlátozás további jogos érdekei merülhetnek föl.

A közösségi médiaplatformok érdekei és a szólásszabadság szempontjai közti mérlegelés dinamikáját pedig mindenekelőtt a szólásszabadság lényeges tartalma határozza meg számunkra, amelynek – a horizontális hatály értelmében – mindenképp érvényesülnie kell. Ez abban fogalmazható meg röviden, hogy minél inkább egy legitim társadalmi vitában való részvételként értelmezendő egy adott véleménynyilvánítás, annál kevésbé hozhatók fel vele szemben jogosnak vélt platformüzemeltetői érdekek.

Az öncélú sértegetést, gyalázkodást tehát moderálással sújthatja a Facebook, de attól már nem óvhatja meg a felhasználóit, hogy nekik nem tetsző nézőponttal találkozzanak a felületén. A leghevesebb kultúrharcos témákban sem elég a beavatkozáshoz, hogy az egyik álláspont támogatói a versengő véleményeket önmagukban véve is sértőnek, kirekesztőnek tartják (amire egyre több példát látni a nyilvánosságban).

Sőt, az sem kifogásolható, ha egyesek ezeket a versengő véleményeket vehemensen, érzelmi fűtöttséggel, akár túlzásokkal képviselik a nyilvánosságban. A társadalmi kérdések megvitatása körében egészen addig nem kerekedhet felül a platform állított érdeke a felhasználóinak és reklámozóinak biztosítani szándékozott „safe space” fenntartására, amíg adott véleménynyilvánítás át nem lép a kifogásolható, személyeket és közösségeket célzó gyalázkodások körébe.

Egészen biztosan lenne mit tisztázni és ütköztetni a „veszélyes személyekre és szervezetekre vonatkozó szabályozás megsértése és kéretlen tartalom közzététele” esetében is. A Pesti Srácok fiókjának törlésénél azonban az indokolás jogsértő elmaradása miatt még csak rá sem tudunk fordulni azoknak a kérdéseknek a tárgyalására, amelyek a szólásszabadság érvényesüléséről szólnának.


Visszatértek a vevők: öt kriptovaluta került a nap élére

A Quant közel 8 százalékkal emelkedett, az XDC és a Canton is felzárkózott, miközben a Venice az AI-sztorit, az Aave pedig a decentralizált hitelezést hozta a napi nyertesek közé. A zöld számok mögött banki együttműködés, fizetési fejlesztés, szabályozói állásfoglalás és intézményi tokenvásárlás is kirajzolódik. De melyik valódi árfolyammozgató, és melyik csupán kedvező háttér egy visszapattanáshoz?
2026. 11. 16. 13:30
Megosztás:

Egyre nagyobb vagyon cserél gazdát ajándékozással Magyarországon

A több mint 150 ezer hazai családi vállalkozás sikeres átörökítése nemcsak a következő generáció megélhetését segíti, hanem a nemzetgazdaság számára is megkerülhetetlen, hiszen becslések szerint a bruttó hazai termék mintegy 45 százaléka származik tőlük.
2026. 11. 16. 13:00
Megosztás:

Beindult a kampány, tízből kilenc szerződéskötés a B10-es kategóriába tartozik

November első két hetében a december 31-én évfordulós kgfb-szerződéskötések száma majdnem 26 százalékkal nőtt az egy évvel korábbihoz képest, miközben az átlagdíj 2,9 százalékkal mérséklődött. A kampányban megkötött kötelezőkkel az autósok átlagosan 16 százalékot spóroltak a korábbi biztosításukhoz képest, a kampányban nem érintett új kötelezőknél pedig 24 százalékos megtakarítást értek el átlagosan. A kampányban új szerződést kötő autósok csaknem 89 százaléka a legkedvezőbb, B10-es bónuszbesorolással rendelkezik, autóik átlagéletkora pedig meghaladja a 23 évet.
2026. 11. 16. 12:30
Megosztás:

A héten felfelé tolódtak a kamatvárakozások, az amerikai 10 éves hozam 29 bázisponttal zárt magasabban

A múlt hét második felére ismét gyengültek a közel-keleti konfliktus rendezésével kapcsolatos várakozások.
2026. 11. 16. 12:00
Megosztás:

Hétfőtől beszállt két nagybank, beindultak a Wekerle Plusz hitelek

November 16-tól már az OTP-nél és az MBH-nál is igényelhető a Wekerle Plusz hitel, ezzel a bankok nagy többségénél elérhetővé vált az Otthon Startot felváltó támogatott újlakáskölcsön – derül ki a BiztosDöntés.hu összesítéséből. A pénzintézetek a Wekerle Pluszhoz is nyújtanak ugyan kedvezményeket, de egyelőre jóval szűkmarkúbban, mint a megszűnt elődjéhez. Az Otthon Startnál elterjedt, több százezer forintos jóváírást csak egy bank ad az új hitelért cserébe, és kamatkedvezményre is csak mutatóban van példa.
2026. 11. 16. 11:30
Megosztás:

Mire számíthatnak hétfőn a befektetők?

A záráshoz közeledve a Nikkei 2,4%-os, a KOSPI 3,7%-os esésben van, míg a SSEC 0,8%-kal csökken. Ezzel szemben a Hang Seng 0,7%-kal emelkedik.
2026. 11. 16. 11:00
Megosztás:

Elkezdődik a 2027-es költségvetés vitája

Elkezdődik a Magyarország 2027-es központi költségvetéséről szóló törvényjavaslat általános vitája hétfőn az Országgyűlés rendkívüli ülésén. A kormány által kezdeményezett rendkívüli ülés háromnapos lesz, a jövő évi büdzsét 30 órás időkeretben vitatják meg a képviselők.
2026. 11. 16. 10:30
Megosztás:

Heti relációban 2% fölött tudtak emelkedni a Wall Street-i indexek

Míg pénteken közel stagnált a Dow Jones, a Nasdaq Composite 0,9%-kal, az S&P 500 0,4%-kal csökkent. Heti relációban így is rendre 2,1%-kal, 2,3%-kal és 2,5%-kal tudott emelkedni a három Wall Street-i index.
2026. 11. 16. 10:00
Megosztás:

Novemberben és az ősz során is felülteljesítette a Stoxx 600 az amerikai részvényindexeket

Bár pénteken közel stagnált a Stoxx 600, 2,4%-os heti emelkedéssel történelmi csúcson zárt. Mind novemberben, mind az ősz egésze során a páneurópai index felülteljesítette az amerikai részvényindexeket, amiben a technológiai és az AI szektorban való kisebb érintettsége is szerepet játszik. A többnyire kedvező Q3-as vállalati eredményjelentések szintén támogatták az európai részvénypiacokat. A héten a kedvező jelentések hírére csaknem 10%-kal emelkedett a Siemens Energy, 15%-kal az Adecco, 5,4%-kal az UniCredit. A DAX 3,6%-kal, a CAC40 2,8%-kal emelkedett heti viszonylatban.
2026. 11. 16. 09:30
Megosztás:

Kína szorosabb együttműködésre törekszik az ASEAN országaival

Kína kész szorosabb gazdasági együttműködésre az ASEAN országaival, és közösen kíván tenni a térség békéjének és stabilitásának megőrzéséért - jelentette ki Li Csiang kínai miniszterelnök hétfőn a Délkelet-ázsiai Országok Szövetségének (ASEAN) manilai csúcstalálkozóján, a tagállamok vezetőivel tartott megbeszélésén.
2026. 11. 16. 09:00
Megosztás:

Gyengült hétfő reggelre a forint

Gyengült hétfő reggelre a forint a főbb devizákkal szemben a péntek esti jegyzéséhez képest a nemzetközi devizakereskedelemben.
2026. 11. 16. 08:30
Megosztás:

Legális pénz, tiltott út? Stabilcoinok miatt figyelmeztet a brazil jegybank

Bizonyos stabilcoinokra épülő nemzetközi pénzmozgások akkor is pénzmosási aggályokat vethetnek fel, ha az átutalt összeg eredetileg legális forrásból származik – erre figyelmeztetett a brazil jegybank egyik vezető tisztviselője. A hatóság különbséget tesz az egyes szolgáltatási modellek között, miközben a kriptovalutás devizaügyleteket kínáló fintechvállalatok újabb korlátozásokkal szembesülhetnek.
2026. 11. 16. 07:30
Megosztás:

Ma indul a jelentkezés a központi felvételire

November 16-án kezdődik a jelentkezés a 2027-es központi középiskolai írásbelire, a határidő pedig december 1-jén lejár. Sok családban most kerül előtérbe a továbbtanulás kérdése, pedig a végleges iskolaválasztással még februárig ráérnek.
2026. 11. 16. 07:30
Megosztás:

Magyar Péter: fontos hét következik

Fontos hét következik, hétfőn kivételesen reggel kilenckor kezd ülésezni a parlament, lesz miről beszélni. "Nézzünk bele együtt a széteső maffia szemébe" - fogalmazott a miniszterelnök vasárnap kora este, írországi látogatása végén a Facebook-oldalán.
2026. 11. 16. 07:00
Megosztás:

A Tisza vízszintemelkedésével stabilizálódik Szolnok és térsége ivóvízellátása

A Tisza vízszintemelkedésével stabilizálódik Szolnok és térsége ivóvízellátása - közölte a Közép-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság (Kötivizig) vasárnap a Facebook-oldalán.
2026. 11. 16. 06:00
Megosztás:

Bejgli-turizmus: téli gasztro-kirándulás vidékre!

Több száz kilométert is képesek utazni az édességrajongók egy igazán jó bejgliért: a Balaton hat meghatározó cukrásza szerint a bejgliturizmus ezreket mozgat meg az adventi időszakban. Van, ahol 12-féle bejglivel várják a vendégeket, máshol a kézműves szaloncukor, a zserbó és a teasütemények is nagy népszerűségnek örvendenek. Az idei karácsonyi kínálatot már az olasz sütemények, köztük a panettone is színesítik. A sütemények népszerűségét jelzi, hogy egyes vásárlók az ünnepek előtt többször is visszatérnek a balatoni cukrászdákba, miután az ünnepekre szánt édességek idő előtt elfogynak.
2026. 11. 16. 05:00
Megosztás:

Érdemes most Nvidia-részvényt vásárolni? Ezekre figyelhetnek a befektetők

Jensen Huang váratlan távozása alapjaiban változtatta meg az Nvidia megítélését, miközben a vállalat részvényei jelentős veszteségeket szenvedtek el. A mesterséges intelligencia piacának egyik legfontosabb szereplője előtt most komoly vezetési és stratégiai bizonytalanság áll, ami a befektetők számára is új kockázatokat jelent.
2026. 11. 16. 04:00
Megosztás:

Itt a bejelentés! Téli szünet az iskolákban

Tizenhat napra félretehetik az iskolatáskát a diákok 2026 végén, a családoknak azonban az ünnepi programokon túl a gyermekfelügyeletet és az étkezést is meg kell szervezniük.
2026. 11. 16. 01:00
Megosztás:

Új tőzsdei őrület Kínában: szárnyalnak a „birkás” nevű részvények

Különös befektetési láz söpört végig a kínai részvénypiacon: egyes vállalatok papírjai pusztán azért drágultak jelentősen, mert nevük kiejtése a juh kínai elnevezésére emlékeztet. A közelgő juh éve miatt kialakult spekuláció során több részvény árfolyama megduplázódott, miközben a cégek gazdasági teljesítménye nem indokolta az emelkedést.
2026. 11. 15. 23:00
Megosztás:

Seszták-ügy: A nyomozók tudták hova kell menni a pénzért

A nyomozók tudták hol kell keresni azt nagy mennyiségű pénzt, amelyet november 12-én és 13-án végzett összehangolt nyomozási akciók során találtak meg - mondta a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal (NVVH) elnöke az RTL Házon kívül című műsorában vasárnap.
2026. 11. 15. 22:00
Megosztás: