Jogszerűen törölte-e a Facebook a Pesti Srácokat?

Ismét fellobbant a vita a magyar nyilvánosságban arról, vajon jogában áll-e a Facebooknak, hogy felhasználói fiókokat töröljön a saját felületéről. A kérdés felvetése most különösen is indokolt, mivel a legnagyobb közösségi médiaplatform egy sajtótermék, a pestisracok.hu fiókját függesztette fel a közösségi szabályok megsértése miatt, ami mégiscsak minősített esete a társadalmi kommunikáció befolyásolásának. Másrészt az is növeli az ügy jelentőségét, hogy ez az első nagy nyilvánosságot érdemlő szolgáltatói beavatkozás azt követően, hogy alkalmazandóvá vált az online platformok tevékenységét, többek között moderálási gyakorlatát szabályozó európai uniós rendelet (rövidített nevén: DSA).

Jogszerűen törölte-e a Facebook a Pesti Srácokat?

A DSA néhány nagyon fontos kérdést eldöntött az uniós jogalkotás szintjén. Az egyik ilyen kérdés az, hogy a platformoknak egyértelmű és konkrét indokolást kell adniuk tartalommoderálási intézkedéseikről az érintett számára. Bármely érintettnek joga van erre, de egyértelmű, hogy egy sajtótermék fiókjának (akár végleges) felfüggesztése olyan súlyú lépés, amelynél ezt a kötelezettséget különösen is komolyan kell vennünk.

Az eddig nyilvánosságra hozott információk alapján a Facebook nem tett eleget ennek a kötelezettségének. A Pesti Srácok közleménye szerint mindössze annyit lehet tudni, hogy a felfüggesztésre „veszélyes személyekre és szervezetekre vonatkozó szabályozás megsértése és kéretlen tartalom közzététele” miatt került sor.

Nem kétséges, hogy ez a nyúlfarknyi indokolás, amely csak egy elvont jogalapot jelöl meg, nem elégíti ki a DSA elvárásait, melyek alapján az ügy releváns tényeire és körülményeire kiterjedő magyarázattal kell szolgálni. A felfüggesztés tehát – a jelenleg ismert információk alapján – egyelőre biztosan jogszerűtlen.

Tegyük hozzá, hogy az indokolási kötelezettség ráadásul csak az előfeltétele annak, hogy rátérhessünk a lényegi kérdésre: jogszerű-e érdemben a Facebook szóban forgó döntése. A konkrét ügyben erről – éppen az indokolási kötelezettség megsértése miatt – most nem fogunk tudni biztosat állítani, de azt azért tisztázhatjuk, hogy a már hatályban lévő DSA világában melyek a jogi keretei egy ilyen döntésnek.

Az uniós rendelet által eldöntött legfontosabb érdemi kérdés, hogy a platformszolgáltatóknak a közösségi szabályaik (formálisan szólva: a szerződési feltételeik) érvényesítése során figyelemmel kell lenniük felhasználóik szólásszabadságára, és nem hozhatnak olyan intézkedést, amely azt aránytalanul korlátozná.

Ezen a blogon már évekkel ezelőtt foglalkoztunk azzal, hogy az európai alkotmányjogi gondolkodástól egyáltalán nem idegen, hogy – az állami hatóságok mellett – az alapjogok érvényesülésére meghatározó hatással lévő egyes magánszereplőkre is alkotmányjogi elvárásokat telepítsünk. Az alapjogok horizontális hatályának nevezett alkotmányjogi tézis szerint a demokratikus társadalmi vita és a véleménynyilvánítás terén kulcsszerephez jutó online platformokat – kiváltképp moderálási gyakorlatukban – kötelezik a szólásszabadság mércéi. Igen ám, de az alkalmazás során most már nem a szép elvi tézisnek, hanem annak a gyakorlati kérdésnek van jelentősége, hogy pontosan milyen mércékről is beszélünk.

Bár a Pesti Srácok ügyében a felfüggesztés jogalapja más volt, azt javaslom, a releváns jogi szempontok modellezéséhez forduljunk egy olyan esetkörhöz, amely rendszeresen a szólásszabadság figyelmének középpontjába kerül, így kiterjedt gyakorlata van: vegyük szemügyre a sértő, gyalázkodó beszéd példáját.

A szólásszabadságnak az államot kötelező mércéi az elmúlt évtizedekben kialakultak, és bár bizonyos hangsúlyok a társadalmi folyamatokkal együtt természetes mozgásban vannak a jogalkalmazásban, az alapok világosak: az állam csak kivételesen, jól meghatározott, konkrét sérelmek vagy tényleges veszélyek esetén korlátozhatja a véleménynyilvánítás kitüntetett fontosságú jogát.

Ebből következik például az, hogy míg a gyűlöletkeltést a magyar jog sem tűri meg, addig a közösségeket sértő, de a gyűlöletkeltés szintjét el nem érő gyalázkodás főszabály szerint nem szankcionálható. Senki ne gondolja azonban, hogy a szólásszabadság horizontális hatályának dilemmái azzal a könnyed mozdulattal kipipálhatók, hogy mostantól ezek a mércék az online platformokat is kötik majd.

Az alapjogi szempontok érvényesülése magánfelek között ugyanis nem követheti egy az egyben az államra vonatkozó alapjogi rezsimet, mivel itt a jogviszony kötelezetti oldalán is olyan magánfelet találunk, akinek jogait, adott esetben alapjogait és méltányolandó érdekeit szintúgy el kell ismernie a szabályozásnak. Jól láthatjuk ezt a horizontális hatály működésének már létező szemléletes gyakorlati példáin is.

Amíg a személyes adatok védelméhez való jog kizárólag az államokat kötelező alapjogként funkcionált (szinte már el is feledtük, de természetesen ez a jog is így kezdte), addig korlátozására csakis más alapjog vagy alkotmányos érték védelmében kerülhetett sor.

Aztán az adatvédelem megérkezett a magánfelek világába, és rögtön ott találtuk a GDPR-ban az adatkezelés lehetséges jogalapjai között az „adatkezelő jogos érdekét”, ami az alapjogi szempontokat, vagyis az adatvédelem korlátozását már magánfelek sajátos pozíciója közti érdekmérlegelés keretei közé tereli. Hasonlóképpen a munkáltató is a saját munkáltatói érdekei szerint, szélesebb körben korlátozhatja a munkavállalók szólásszabadságát, mint az állami hatóság.

Számot kell adnia jogos érdekeiről, igazolnia kell őket, és figyelemmel kell lennie a munkavállaló szólásszabadságára, de végül mégiscsak nagyobb tere nyílik a beavatkozásra, hiszen jogosan számíthat legitim munkáltatói céljainak, „céges érdekeinek” elismerésére.

Ebben a logikában kell működnie a szólásszabadság horizontális hatályának a DSA rendszerében is. A jogalkalmazói mérlegelés során egyszerre kell érvényre juttatni a szólásszabadság szempontjait és a platformok jogos érdekeit. De hogyan kell ezt elképzelni? Mi lehet „jogos érdeke” egy platformnak, és mi legyen a mérlegelés dinamikája a szólásszabadság szempontjaival szemben?

Ami a jogos érdeket illeti, az nagyban függ attól, milyen platformról beszélünk. A legnagyobb, e tekintetben „általános” kommunikációs platformok (Facebook, X/Twitter, Tik-Tok stb.) hivatkozhatnak a legkevésbé arra, hogy speciális szempontjaik, érdekeik lennének a felületükön zajló kommunikáció szabályozásában.

Az azonban még az ő esetükben is legitim érdekként fogalmazható meg, hogy bizonyos társasági normák és viselkedési szabályok betartása fontos a számukra a felhasználói és reklámozói bizalom megőrzése érdekében. Ennek alapján például a gyalázkodó, sértegető tartalmak – mint általános társadalmi viselkedési normákat sértő közlések – moderálása akkor is felmerülhet, ha azokkal szemben az állam még nem léphetne fel.

De minél nagyobb egy platform, vagyis minél inkább általános, mindenki számára nyitott fóruma a társadalmi párbeszédnek, annál kevésbé hivatkozhat sajátos közösségi szempontokra. Abban a hipotetikus esetben viszont, amikor egy kisebb platformnak speciális közösségszervező szempontjai, „identitása” lenne (pl. valamely vallás követői számára szervez fórumot), akkor ahhoz igazodva a korlátozás további jogos érdekei merülhetnek föl.

A közösségi médiaplatformok érdekei és a szólásszabadság szempontjai közti mérlegelés dinamikáját pedig mindenekelőtt a szólásszabadság lényeges tartalma határozza meg számunkra, amelynek – a horizontális hatály értelmében – mindenképp érvényesülnie kell. Ez abban fogalmazható meg röviden, hogy minél inkább egy legitim társadalmi vitában való részvételként értelmezendő egy adott véleménynyilvánítás, annál kevésbé hozhatók fel vele szemben jogosnak vélt platformüzemeltetői érdekek.

Az öncélú sértegetést, gyalázkodást tehát moderálással sújthatja a Facebook, de attól már nem óvhatja meg a felhasználóit, hogy nekik nem tetsző nézőponttal találkozzanak a felületén. A leghevesebb kultúrharcos témákban sem elég a beavatkozáshoz, hogy az egyik álláspont támogatói a versengő véleményeket önmagukban véve is sértőnek, kirekesztőnek tartják (amire egyre több példát látni a nyilvánosságban).

Sőt, az sem kifogásolható, ha egyesek ezeket a versengő véleményeket vehemensen, érzelmi fűtöttséggel, akár túlzásokkal képviselik a nyilvánosságban. A társadalmi kérdések megvitatása körében egészen addig nem kerekedhet felül a platform állított érdeke a felhasználóinak és reklámozóinak biztosítani szándékozott „safe space” fenntartására, amíg adott véleménynyilvánítás át nem lép a kifogásolható, személyeket és közösségeket célzó gyalázkodások körébe.

Egészen biztosan lenne mit tisztázni és ütköztetni a „veszélyes személyekre és szervezetekre vonatkozó szabályozás megsértése és kéretlen tartalom közzététele” esetében is. A Pesti Srácok fiókjának törlésénél azonban az indokolás jogsértő elmaradása miatt még csak rá sem tudunk fordulni azoknak a kérdéseknek a tárgyalására, amelyek a szólásszabadság érvényesüléséről szólnának.


Az új kata tervezett szabályainak módosítását javasolják a kreatív ágazatban dolgozók

A kisadózó egyéni vállalkozók tételes adójára (kata) vonatkozó bevételi koncentrációs szabály módosítását javasolják a kreatív és kulturális ágazatokban dolgozók.
2026. 11. 20. 12:00
Megosztás:

Az idősebb, olcsóbb autók pörgetik csúcsra a belföldi használtautó-piacot

Minden idők második legforgalmasabb hónapján van túl a magyar használtautó-piac: a DataHouse ma közzétett előzetes adatai szerint októberben 85 100 személygépkocsi cserélt gazdát. Ez a szám 7,4 százalékkal magasabb az egy évvel ezelőtti szintnél. Az idei összforgalom már november végére megközelítheti a tavaly beállított 922 ezres éves rekordmennyiséget. A képet árnyalja, hogy a gazdát cserélő járművek 42 százaléka legalább 20 éves.
2026. 11. 20. 11:30
Megosztás:

Az Egyesült Államokban lefelé, Európában felfelé mozdultak a hosszú hozamok; gyengült a forint a vezető devizákkal szemben

Lefelé mozdultak az amerikai hosszú hozamok, amikor az új munkanélküli-segély kérelmek száma 203 ezerre emelkedett a várt 197 ezerrel szemben, enyhítve a kamatemelési várakozásokat azt követően, hogy szerdán még a piacok a Fed szigorítás irányába mutató jegyzőkönyvét és Christopher Waller Fed-kormányzó nyilatkozatát értékelték, miszerint akár 50 bázispontos kamatemelés is indokolt decemberben. A hosszú hozamok csütörtökön lefelé mozdultak, az amerikai 10 éves 5,05%-ig süllyedt. Európában a hosszú hozamok néhány bázisponttal feljebb kerültek, a német 10 éves 3,41%-ig emelkedett. Az EURUSD párharcot tegnap utóbbi nyerte.
2026. 11. 20. 10:30
Megosztás:

Az Anthropic tőzsdei debütálása sem tudta visszahozni az AI-sztori lendületébe vetett hitet

2% körüli mínuszokkal zárult a csütörtöki kereskedés a Wall Streeten, miután az Anthropic tőzsdei debütálása sem tudta érdemben javítani a mesterséges intelligenciához kapcsolódó részvények megítélését. A Dow 2,2%-kal, az S&P500 2,0%-kal, míg a technológiai túlsúlyos NASDAQ 2,3%-kal került lejjebb, utóbbi ezzel hatodik egymást követő napját zárta mínuszban. Az eladói nyomás kifejezetten széles körű volt, az S&P 500 komponenseinek több mint 90%-a mínuszban zárt. Az index ezzel hatodik egymást követő napján esett, ami 2024 óta a leghosszabb vesztes széria, és már 8,2%-kal marad el az októberben elért történelmi csúcsától. Heti összevetésben a vezető indexek 4,9–6,2%-os mínuszban jártak.
2026. 11. 20. 10:00
Megosztás:

Az AI-beruházások megtérülésével kapcsolatos bizonytalanság rontotta a befektetői kedvet a vezető európai tőzsdéken

Negyedik egymást követő kereskedési napon kerültek lejjebb a vezető európai részvényindexek csütörtökön, ahogy a befektetők egyre óvatosabbak a mesterséges intelligenciához kapcsolódó részvények kilátásait illetően. A páneurópai Stoxx600 0,9%-kal esett, ezzel október 23. óta nem látott záróértéken búcsúzott. A negatív hangulat hátterében elsősorban az AI-beruházások megtérülésével és a technológiai részvények magas értékeltségével kapcsolatos bizonytalanság állt, amelyet tovább erősített az Anthropic rekordnak számító tőzsdei bevezetése körüli várakozás. Az európai technológiai beszállítók közül az ASML 2,2%-os, az STMicroelectronics pedig 1,6%-kal emelkedett.
2026. 11. 20. 09:30
Megosztás:

Gyengült a forint péntek reggel

Gyengült a forint árfolyama a főbb devizákkal szemben péntek reggel a csütörtök esti jegyzésekhez képest a nemzetközi bankközi devizapiacon.
2026. 11. 20. 09:00
Megosztás:

Minimálbér-emelés 2027: évi több mint 400 ezer forinttal nőhet a nettó kereset

Ahogy az a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának tegnap esti ülésén elhangzott, 2027-től a minimálbér 7,5%-kal (347.000 Ft-ra), míg a legalább középfokú iskolai végzettséget vagy középfokú szakképzettséget igénylő munkakörben megállapítandó garantált bérminimum 6,1%-kal (396.000 Ft-ra) nő – jegyezte meg Bagdi Lajos, a Niveus partnere.
2026. 11. 20. 08:30
Megosztás:

Dunaújváros önkormányzata a fizetésképtelenség határára sodródott, Magyar Pétertől kértek segítséget

A fizetésképtelenség határára sodródott Dunaújváros önkormányzata - mondta el az MTI csütörtöki megkeresésére Medgyesi Miklós polgármesteri kabinetvezető azt követően, hogy Pintér Tamás (Rajta Újváros! Egyesület) Facebookra feltöltött videójában bejelentette: Magyar Péter miniszterelnök pozitívan fogadta a személyes egyeztetésre szóló meghívását, ami újabb fontos lépést jelenthet a város gazdasági helyzetének rendezése felé.
2026. 11. 20. 08:00
Megosztás:

Közös nyilatkozatot fogadott el a három nagyhatalom a nemzetközi biztonságról

Közös nyilatkozatban rögzítette a nemzetközi biztonság és a stratégiai stabilitás megőrzése iránti elkötelezettségét Kína, Oroszország és az Egyesült Államok a három ország vezetőinek csütörtöki sencseni találkozóján.
2026. 11. 20. 07:30
Megosztás:

Forráshiány fékezi a fenntartható városi mobilitás fejlesztését

A Budapestet is vizsgáló PwC CEE Smart Cities Mobility Sprint 2026 szerint a régiós városok 83%-a rendelkezik fenntartható mobilitási tervvel vagy intelligens mobilitási ütemtervvel, miközben mindössze 17%-uk biztosít külön költségvetést a megvalósításra. A városok közel háromnegyede továbbra is elsősorban uniós forrásokra építi mobilitási fejlesztéseit. Budapesten már láthatók a fenntarthatóbb közlekedés irányába tett lépések: a budapestiek mintegy 20-22%-a ül kerékpárra legalább hetente egyszer, és a kerékpározás részaránya becslések szerint körülbelül 2%-ról 5%-ra emelkedett az utóbbi időszakban.
2026. 11. 20. 07:00
Megosztás:

Újabb két csatlakozási tárgyalási fejezetet zárt le az EU Montenegróval

Ideiglenesen lezárt két újabb csatlakozási tárgyalási fejezetet az Európai Unió Montenegróval, így már 25 fejezetben sikerült megállapodásra jutniuk. Az Európai Bizottság szerint reális cél, hogy Montenegróval az év végéig valamennyi fennmaradó tárgyalási fejezetet lezárják - közölte az EU-tagországok kormányainak képviselőit tömörítő Tanács Brüsszelben.
2026. 11. 20. 06:30
Megosztás:

Félmilliós sofőrhiány – itt az Eurowag legújabb piaci elemzése

Átalakulóban van az európai közúti fuvarozás. Az ágazatból több mint 500 ezer gépjárművezető hiányzik, 2030-ig pedig várhatóan további 660 ezren vonulnak nyugdíjba. A fuvarozók helyzetét az emelkedő működési költségek és a kibocsátás csökkentésével kapcsolatos, egyre növekvő elvárások is nehezítik – derül ki az Eurowag Transforming Transportation 2027 című új piaci jelentéséből. A kiadvány szerint a digitális megoldások, a folyamatok automatizálása és az adatok hatékonyabb felhasználása segíthet a vállalatoknak abban, hogy megbirkózzanak ezekkel a kihívásokkal.
2026. 11. 20. 06:00
Megosztás:

Szakmai szervezetek a hulladékgazdálkodási díjak csökkentését kérik a kormánytól

A kiterjesztett gyártói felelősségi (EPR) és visszaváltási (DRS) díjak csökkentését kéri 2027-re a kormánytól tizenhat, hazai gyártókat, forgalmazókat és kereskedőket képviselő szakmai szervezet.
2026. 11. 20. 05:30
Megosztás:

2027 áprilisában visszakerül az államhoz az autópályák üzemeltetése

Az eddigi koncesszortól 2027. április 1-jén az állami tulajdonú Magyar Közúthoz kerül a magyar autópályák üzemeltetése - mondta el a közlekedési és beruházási miniszter, miután a Magyar Közlönyben csütörtökön megjelent a koncesszió szerződés megszüntetéséről szóló kormányhatározat.
2026. 11. 20. 05:00
Megosztás:

Magyarország legjobb munkahelyein 2026-ban TOPLISTA

A vezető munkáltatók mezőnyének stabilitása és a rangsor jelentős bővülése egyaránt jellemzi a Top Employers wherewework Hungary 2026 idei kiadását. Az első helyen a Yettel végzett, amelyet az EPAM Hungary és az Erste Bank követ, miközben a lista a korábbi 50-ről 100 vállalatra bővült. Az első hat helyezett mindegyike szerepelt a tavalyi Top 10-ben, a 2025-ben rangsorolt 50 vállalat közül pedig 45 idén is felkerült a listára. Az első tíz helyezett között négy autóipari munkáltató található. A Top Employers wherewework Hungary 2026 kezdeményezés a jelenlegi és korábbi munkavállalók értékelései és munkahelyi tapasztalatai alapján mutatja be a különböző gazdasági ágazatok kiemelkedő munkáltatóit.
2026. 11. 20. 04:30
Megosztás:

A Nissan Qashqai lett a legkeresettebb új autó a Használtautó.hu-n

Idén január és október között 17 százalékkal többen érdeklődtek* a Használtautó.hu 6000 km alatti, gyakorlatilag új autói iránt, mint egy évvel korábban. Az élre a Nissan Qashqai lépett, amely tavaly még csak a hetedik volt.
2026. 11. 20. 04:00
Megosztás:

Hatékonyság és átláthatóság a közpénzfelhasználásban - konferenciát tartott a Közbeszerzési Hatóság

A közbeszerzési rendszer eredményes működéséhez a megfelelő szabályozás és ellenőrzési tevékenység mellett a szakmai szereplők közötti szoros együttműködésre, tapasztalatcserére és tudásmegosztásra is szükség van. Ennek biztosított fórumot a Közbeszerzési Hatóság a Szabályosság és ellenőrizhetőség – Aktualitások és jövőbeli folyamatok a közbeszerzésekben című konferenciája, melynek keretében a közbeszerzési rendszer jelenlegi működését érintő legfontosabb aktualitásokat és kihívásokat vitatták meg a résztvevők.
2026. 11. 20. 03:30
Megosztás:

Balatonfüred, Keszthely és Budakeszi környékén a legjobb élni 2026-ban

Balatonfüred, Keszthely és Budakeszi környékén a legjobb élni 2026-ban, de az első tízben olyan nagyvárosok is szerepelnek, mint Veszprém, Pécs és Debrecen – derült ki az MBH Jelzálogbank elemzéséből, amely megújult módszertannal, nyolc szempont alapján vizsgálta Magyarország 175 járását, köztük Budapestet is. Az MBH Csoporthoz tartozó bank elemzői az oktatási, egészségügyi, kulturális, munkaerőpiaci és vásárlási lehetőségek mellett a lakáspiaci helyzetet, a bűnözés arányát, és új elemként a zöld környezetet is számításba vették a rangsor összeállítása során. A megyei átlagokat tekintve Veszprém, Zala és Vas megye járásai végeztek az élen.
2026. 11. 20. 03:00
Megosztás:

Vállalkozói áram árak 2027 - Így csökkennek a vállalkozások áram rendszerhasználati díjai

Átlagosan 55 százalékkal csökkennek a vállalkozások rendszerhasználati díjai, miközben a családok villanyszámlája nem emelkedik - jelentette be a gazdasági és energetikai miniszter csütörtökön a Facebook-oldalán közzétett videóban.
2026. 11. 20. 02:30
Megosztás:

Itt a Postán kapható Állampapír - mennyi kamatot fizet? Megéri?

A postán megveszed, hazaviszed – de mennyit kamatozik ez az állampapír?
2026. 11. 20. 02:00
Megosztás: