Jövőre gyorsulhat vissza a magyar infláció
A 2025-ben mért 0,5 százalékos GDP-növekedés után az idén 1,4 százalékkal bővülhet a magyar gazdaság teljesítménye. Az Erste elemzői korábban 2 százalékos növekedést sem tartottak elképzelhetetlennek, a közel-keleti konfliktus, a Hormuzi-szoros lezárása okozta energiaválság miatt ez azonban már nem tűnik elérhetőnek. A hazai gazdaságot idén is elsősorban a háztartások fogyasztása segíti, miközben a beruházási aktivitás is mérsékelten élénkülhet. Az ipar kilátásai ugyanakkor továbbra is bizonytalanok a legfontosabb felvevőpiacaink, elsősorban a német gazdaság törékenysége miatt.
Az infláció idén eddig kedvezőbben alakult a korábban vártnál, és nem csak azért, mert számos hatósági intézkedés és árkorlátozás fékezi a drágulás mértékét. A következő hónapoktól azonban a közel-keleti háború okozta energiaár-emelkedés a magyar gazdaságot is elérheti. Minden előretekintő ármutató, így az ipari termelői árak, a globális élelmiszer- és mezőgazdasági termelői árak, valamint a kiskereskedelmi és a szolgáltatói szektorokban a várakozások alakulása egyaránt drágulást vetít előre, ami a következő hónapokban fokozatosan beépülhet a hazai fogyasztói árakba. Ezzel együtt az év eleji kedvező számok és a kormányzati intézkedések meghosszabbítása miatt az éves átlagos infláció 2026-ban valamivel mérsékeltebb lehet a korábban vártnál: a 2025-ös 4,4 százalékos pénzromlás 3,2 százalékra lassulhat. Ugyanakkor az árkorlátozások esetleges, legalább részbeni kivezetése, a bázishatás és az élénkülő konjunktúra miatt jövőre ismét magasabb lehet az átlagos infláció.
Az év első hónapjaiban a közel-keleti válság kitörése a hozamok és a hozamfelárak meredek emelkedését váltotta ki. Azóta a piacok valamelyest korrigáltak a kezdeti háborús sokkból, ugyanakkor az áprilisi általános választásokkal kapcsolatos várakozások, majd az eredmény tudatában a forinthozamfelár elvált a régiós versenytársakétól. Amíg az elmúlt 4-5 évben Romániával versenyeztünk a kockázati megítélés tekintetében, addig az elmúlt napokban a magyar hozamfelár a lengyel hozamfelár alá csökkent, amire utoljára a pandémia előtt volt példa. Ennek oka, hogy a befektetők megelőlegezett bizalommal állnak az uniós pénzek lehívása, valamint az eurózóna-tagság előkészítése előtt.
Az áprilisi parlamenti választásokat követően a forint jelentősen erősödött, mert a befektetők arra számítanak, hogy az új kormány elődjénél piacbarátabb gazdaságpolitikát folytat majd, normalizálja az uniós kapcsolatokat, és hamarosan lehetővé válik az eddig felfüggesztett európai források lehívása. A továbbiakban a várt magasabb infláció, a költségvetés kedvezőtlen állapota, valamint a közel-keleti háború miatti romló külső egyensúly várhatóan fékezi a további forinterősödést.
Középtávon azonban látunk teret további nominális felértékelődésre. A reálárfolyam hosszú távú alakulása tekintetében ugyanis Magyarország az összes régiós versenytársa mögött maradt az elmúlt években. A kulcstényező ebben is a konvergencia program hitelessége lehet.
