Kedvezően indult a második negyedév a magyar gazdaságban
Az élelmiszer jellegű üzletek eladásai 3,7 százalékkal, a tartós cikkeké 4,0 százalékkal nőtt, az üzemanyag-forgalom 2,4 százalékkal bővült az előző év azonos időszakához viszonyítva. A tartós cikkek dinamikája a fogyasztás erős ciklikus pozícióját jelzi.
Ezzel együtt rendkívül furcsa, hogy mindhárom főcsoport növekedési üteme egyesével elmaradt a teljes forgalom bővülési sebességétől. 2025. január–áprilisban a forgalom volumene – szintén naptárhatástól megtisztított adatok szerint – 3,4%-kal felülmúlta az előző év azonos időszakit.
Előretekintve a pozitív reálbérváltozás továbbra is támogathatja a forgalom bővülését. Az utolsó negyedévtől kezdődően az életbe lépő jóléti intézkedések is növelik a háztartások rendelkezésre álló jövedelmét. A beruházások elhúzódó gyengélkedése és az exportkapacitások kiépülésének csúszása azt vetítik előre, hogy a lakosság költései jelenthetik az egyetlen húzóerőt az idei évben.
Ma reggel ipari termelési adatokat is publikált a KSH az idei negyedik hónapra vonatkozóan. A termelés volumene éves szinten 2,3 százalékkal csökkent a munkanaphatással igazított adatok szerint. Havi szinten szignifikánsan 1,5 százalékkal emelkedett az ipari kibocsátás a szezonálisan és munkanaptényezővel igazított adat szerint. Az ipari termelés az év első négy hónapjában 4,5%-kal kisebb volt, mint 2024 azonos időszakában.
Az adat részleteit jövő héten ismerteti a KSH. A hivatal rövid kommentárja szerint: „A feldolgozóipari alágak döntő többségében csökkent a termelés volumene az előző év azonos hónapjához viszonyítva. A legnagyobb súlyú alágak közül a járműgyártásban, a villamos berendezés gyártásában, valamint az élelmiszer, ital és dohánytermék gyártásában visszaesés következett be, míg a számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása bővült”.
A kilátások meglehetősen vegyesek: legnagyobb exportpartnerünk, Németország jól kezdte az évet, de a vámháború eszkalálódása óta erőteljesen apadni látszik az optimizmus. Kína ritkaföldfémekre vonatkozó exportkorlátozása már jelentős fennakadásokat okoz az európai termelési láncokban. Ezzel együtt a német feldolgozóipari rendelések alakulása alapvetően a ciklikus pozíció fokozatos javulását jelzi: kérdés, hogy ebből mennyit tudnak profitálni a hazai szereplők.
Március-áprilisban összességében több 4 százalékkal bővültek a német megrendelések. Ugyanebben az időszakban alig több mint 1,5 százalékkal tudott növekedni a magyar termelés szintje. A globális kereskedelmi konfliktus, a tarifák hektikussága általános bizonytalanságot okoznak, melynek eredményeként a kivárás dominálhatja a szereplők viselkedését, ami a tőke visszavonulását és a beruházások, fejlesztések elhalasztását vonja maga után. A kapacitásbővítések pozitív növekedési kihatása jelen állás szerint főként 2026-tól jelentkezhet. (Nagy János, makrogazdasági elemző, ERSTE)
