Két évtizede tagja Magyarország az Európai Uniónak: mit jelent ez a gazdaság szempontjából?

Ezen időszak alatt ugyanis a magyar bruttó hazai termék (GDP) több mint kétszeresére nőtt, az egy főre jutó GDP az EU átlagának 63%-áról 77%-ára, a foglalkoztatási ráta pedig a 2004-es 62%-ról 80%-ra emelkedett. Az Európai Bizottság többek között sikeres vállalkozók egyéni történetein keresztül mutatja be az európai uniós tagságnak köszönhető pozitív változásokat.

A kölcsönösen előnyös kapcsolatnak az elmúlt két évtizedben számszerűsíthető előnyei voltak hazánk és a közösség többi tagja számára is, különösen az egységes piacnak köszönhetően. Mára Magyarország árukivitelének 79 százaléka az uniós piacok felé irányul, e kivitel értéke az elmúlt két évtizedben 35 milliárd euróról 117 milliárd euróra nőtt. 

Az EU nemzetközi kereskedelmi megállapodásainak köszönhetően majdnem négyszeresére nőtt az EU-n kívüli piacok felé irányuló kereskedelem. A magyar bruttó hazai termék (GDP) több mint kétszeresére nőtt, az egy főre jutó GDP az EU átlagának 63%-áról 77%-ára emelkedett, az autóiparban és az elektronikai szektorban pedig hazánk globálisan is jelentős szereplővé lépett elő.

Ezt segítette, hogy uniós források felhasználásával megháromszorozódott a magyar autópályák hossza, korszerűbbé vált az ország vasúti infrastruktúrája, ami megerősítette Magyarország logisztikai kulcsszerepét Közép-Európában. 2014 és 2020 között például több mint 670 kilométernyi útvonal épült vagy újult meg európai uniós támogatásokkal.

2004 és 2022 között összességében több mint 82,5 milliárd euró érkezett Magyarországra. A kohéziós források a teljes magyar lakosság. a közös agrárpolitika (KAP) keretében érkező támogatások pedig a mezőgazdaság és a vidékfejlesztés javát szolgálták. A kohéziós politika forrásai a magyarországi energiainfrastruktúra jelentős fejlesztését tették lehetővé. Ennek kiváló példája Európa legnagyobb geotermikus fűtési rendszere Szegeden, amely több mint 28 000 háztartást és több mint 400 középületet lát el megfizethető energiával. 

A közös agrárpolitika révén a jövedelemtámogatáson túl az EU 2004 óta karol fel konkrét vidéki projekteket Magyarországon. A különleges magyar élelmiszerek védelmét szolgálja, hogy jelenleg 87 ilyen termék szerepel az oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel ellátott termékek uniós jegyzékében.  Az internet-hozzáféréssel rendelkező háztartások aránya 2004 és 2023 között 14%-ról 93%-ra emelkedett.

Az Európai Bizottság most egyéni történeteken keresztül mutatja be ezeket a változásokat. A kampányból megismerhető például Katalin, akinek vállalkozása az egységes piacnak köszönhetően világcégek beszállítójává vált; Panni, aki egy uniós támogatású program révén jelentős támogatást kap tanulmányaihoz és ahhoz, hogy felzárkózhasson jobb körülmények között élő kortársaihoz; valamint Péter, aki spanyol üzleti partnerével közösen megismertette Európát a magyar mangalicával. 

Az egyéni történeteket az érdeklődők a kampány weboldalán is megismerhetik majd, valamint az Európai Bizottság különböző közösségimédia-csatornáin, de országszerte óriásplakátokon is találkozhatnak velük. A kampányt tévé- és rádióhirdetések is kiegészítik.