Kevesebb a hajózási káresemény, azonban további kihívást jelentenek az ukrajnai invázió, a nagyhajókkal kapcsolatos költséges problémák, a hajózás fellendülése és a fenntarthatóság

Az Allianz 2022-es biztonsági és hajózási jelentése szerint tavaly 54 nagyhajó veszett oda világszerte. A teljes károk száma az elmúlt évtizedben összesen 57 százalékkal csökkent. A káresemények leggyakoribb helyszíne a dél-kínai, indokínai, indonéziai és fülöp-szigeteki régió volt. A legtöbb hajózási káresemény a Brit-szigeteken történik. Az ukrajnai inváziónak több hatása is van: élet- és hajóveszteség, a legénységgel kapcsolatos válság súlyosbodása, a kereskedelem zavarai, a szankciók jelentette teher, valamint a bunkerolaj költsége és rendelkezésre állása. Gyakoribbak a tűzesetek, a konténerhajók és autószállítók balesetei. Ezek nagyobb veszteséghez és növekvő számú „közös hajókár” eljáráshoz vezetnek. A fenntarthatósággal kapcsolatos aggályok a mentési és roncsmentesítési költségek növekedését eredményezik. A hajózási ágazat dekarbonizációja új kockázatokat jelent. A hajózás fellendülésének biztonsági hatásai: nem konténerhajók növekvő használata konténerek szállítására, a hajók használati idejének meghosszabbítása, a kikötők zsúfoltsága, ami mind nyomást helyez a legénységre és a létesítményekre.

Kevesebb a hajózási káresemény, azonban további kihívást jelentenek az ukrajnai invázió, a nagyhajókkal kapcsolatos költséges problémák, a hajózás fellendülése és a fenntarthatóság

A világkereskedelem mintegy 90 százalékát a nemzetközi hajózási ágazat bonyolítja le, ezért a hajók biztonsága kritikus fontosságú. Az ágazatban az elmúlt évben folytatódott a tartós pozitív biztonsági tendencia, azonban Oroszország ukrajnai inváziója, a nagyobb hajókkal kapcsolatos költséges problémák növekvő száma, a hajózás fellendüléséből eredő legénységi nehézségek és kikötői zsúfoltság, valamint a kihívást jelentő dekarbonizációs célok kezelése miatt nem lehetünk elégedettek – derül ki az Allianz Global Corporate & Specialty SE (AGCS) hajózási biztosító 2022. évi biztonsági és hajózási jelentéséből.

„A hajózási ágazat az elmúlt években hatalmas ellenálló képességről tett tanúbizonyságot a viharos tengereken, amit az iparág számos részén jelenleg tapasztalható fellendülés is bizonyít – mondta Rahul Khanna kapitány, az AGCS tengeri kockázati tanácsadó részlegének globális igazgatója. – A teljes károk száma rekordalacsony szintű – az elmúlt négy évben 50–75 között volt évente, szemben az 1990-es évek 200-nál is több káreseményével. A tragikus ukrajnai helyzet azonban széles körű zavarokat okozott a Fekete-tengeren és másutt, súlyosbítva az ellátási lánc, a kikötői zsúfoltság és a legénységgel kapcsolatos válsághelyzetek Covid19-világjárvány okozta problémáit. Ugyanakkor a hajózás fellendülésére adott iparági válaszok – úgymint a hajók használati módjának megváltoztatása vagy használati idejük meghosszabbítása – szintén intő jelként szolgál. Mindeközben a nagyhajók által okozott egyre több probléma, például a tűzesetek, a zátonyra futások és a bonyolult mentési műveletek továbbra is kihívást jelentenek a hajótulajdonosok és legénységük számára.”

Az éves AGCS-vizsgálat a 100 bruttó tonnatartalom feletti bejelentett hajózási káreseményeket és baleseteket (incidenseket) elemzi. 2021 folyamán világszerte 54 teljes kárt regisztráltak, szemben az egy évvel korábbi 65-tel. Ez 10 év alatt 57 százalékos csökkenést jelent (2012-ben 127 hajó veszett oda), míg az 1990-es évek elején a globális flotta évente több mint 200 hajót veszített. A 2021-es teljes károk számát még figyelemreméltóbbá teszi, hogy a 30 évvel ezelőtti mintegy 80 ezer hajóval szemben ma a globális flotta becslések szerint 130 ezer hajóból áll. Ez a fejlődés tükrözi azt, hogy az idők során a biztonsági intézkedések a képzés és a biztonsági programok, a hajók jobb kialakítása, a technológia és a szabályozás révén egyre nagyobb hangsúlyt kaptak.

A jelentés szerint az elmúlt évtizedben csaknem 900 (892) teljes kárt jegyeztek fel. A fő globális veszteséggócot a dél-kínai, indokínai, indonéziai és fülöp-szigeteki tengeri régió képezi; 2021-ben ez felelt minden ötödik (12), az elmúlt évtizedben pedig minden negyedik (225) veszteségért, ami többek között olyan tényezőknek tudható be, mint a nagy volumenű kereskedelem, a zsúfolt kikötők, az idősebb flották és a szélsőséges időjárás. Világszinten a teherszállító hajók tavaly a tengereken odaveszett hajók felét (27), az elmúlt évtizedben pedig a 40 százalékát adták. Az elmúlt évben a teljes károk fő oka az elsüllyedés volt, ami 60 százalékot (32) tett ki.

Miközben a teljes károk száma az elmúlt évben csökkent, a bejelentett hajózási baleseteké, illetve káreseményeké emelkedett. A Brit-szigeteken történt a legtöbb ilyen eset (a 3000-ből 668). Világszerte a káresemények több mint harmadát (1311) a gépek meghibásodása okozta, ezt követte az ütközés (222) és a tűz (178) – a tűzesetek száma csaknem 10 százalékkal nőtt.

Ukrajna hatása: biztonság és biztosítás

Oroszország ukrajnai inváziója több fronton is érintette a hajózási ágazatot: a Fekete-tengeren életek és hajók vesztek oda, zavarok keletkeztek a kereskedelemben, a szankciók pedig egyre nagyobb terhet jelentenek. Az ágazat a mindennapi működés terén is kihívásokkal szembesül, és ez a legénységre, a bunkerolaj költségére és rendelkezésre állására, valamint a növekvő kiberkockázat lehetőségére is kihat.

Az invázió további következményekkel is jár a globális tengerhajózási ágazatra nézve, amely már most is hiányokkal küzd. A világ 1,89 millió tengerészének valamivel több, mint 10 százalékát az orosz tengerészek teszik ki, mintegy 4 százalékuk pedig Ukrajnából érkezik. Ezek a tengerészek nehezen tudnak hazatérni, illetve a szerződések lejártakor visszatérni a hajókra. Eközben egy elhúzódó konfliktus valószínűleg mélyebb következményekkel járna, és átformálhatná az energia és más nyersanyagok globális kereskedelmét. Az orosz olajra vonatkozó kiterjesztett tilalom hozzájárulhat a bunkerolaj árának emelkedéséhez, és befolyásolhatja a rendelkezésre állását, ami a hajótulajdonosokat alternatív üzemanyagok használatára kényszerítheti. Ha ezek az üzemanyagok nem megfelelő minőségűek, az a jövőben a gépek meghibásodásával kapcsolatos kárigényeket eredményezhet. Ezzel egyidejűleg a biztonsági ügynökségek továbbra is figyelmeztetnek a hajózási ágazatot fenyegető kiberkockázatok növekedésére, ilyen például a GPS-jelek szándékos zavarása, az automatikus azonosító rendszer (Automatic Identification System, AIS) meghamisítása és az elektronikus eszközök zavarása.

„A biztosítási ágazat valószínűleg számos, speciális háborús biztosítási szerződések alapján benyújtott kárigénnyel fog szembesülni a konfliktusövezetekben tengeri aknák, rakétatámadások és bombázások miatt megsérült vagy elvesztett hajók miatt – fejti ki Justus Heinrich, az AGCS hajókért felelős globális termékvezetője. – A biztosítók a tengeri háborús biztosítási szerződések alapján az ukrán kikötőkben és part menti vizeken elakadt vagy csapdába esett hajók és rakományok miatt is kaphatnak kárigényeket.”

Az orosz érdekeltségek elleni szankciók egyre szélesebb köre jelentős kihívást támaszt. A szankciók megsértése súlyos büntető intézkedéseket vonhat maga után, ugyanakkor a megfelelés számottevő terhet jelenthet. Nehéz lehet megállapítani, hogy ki egy hajó, rakomány végső tulajdonosa, ki a szerződő fél. A szankciók a szállítási ellátási lánc különböző részeire is vonatkoznak, beleértve a banki és biztosítási tevékenységet, valamint a tengeri kisegítő szolgáltatásokat, ami még bonyolultabbá teszi a megfelelést.

Égető kérdés: tüzek a fedélzeten

Az elmúlt évben a Felicity Ace nevű roll-on roll-off (ro-ro) autószállító és az X-Press Pearl nevű konténerhajó fedélzetén keletkezett tűz egyaránt teljes kárt okozott. A rakománytüzek valóban komoly aggodalomra adnak okot. A jelentés szerint az elmúlt öt évben csak a konténerhajókon több mint 70 tűzesetet jelentettek. A tüzek gyakran a konténerekben keletkeznek, ami a veszélyes rakomány, például a vegyi anyagok és akkumulátorok bejelentése elmulasztásának vagy a valóságnak nem megfelelő bejelentésének következménye lehet – a szállított konténerek mintegy 5 százaléka tartalmazhat be nem jelentett veszélyes árut. A nagyhajókon keletkező tüzek gyorsan terjednek és nehezen megfékezhetők, ami miatt a legénység gyakran elhagyja a hajót, és ez jelentősen növelheti a káresemény végső költségét.

A tűzesetek az autószállítók számára is jelentős veszteséget okozó tényezővé váltak. Egyebek mellett a tűz a járművek meghibásodása vagy elektromos rövidzárlata miatt indulhat ki a rakterekből, a nyitott fedélzeteken pedig gyorsan tovább terjedhet. A tengeren szállított elektromos járművek növekvő száma további kihívásokat jelent, mivel a meglévő biztonsági rendszerek az ilyen járművek okozta tűz esetén nem biztos, hogy hatékonyan reagálnak. A veszteségek az autórakomány értékére, valamint a roncsmentesítés és a szennyezéscsökkentés költségeire tekintettel számottevőek lehetnek.

Ha a nagyhajók bajba kerülnek, a vészhelyzeti reagálás és a vészkikötő-találás nehézséget jelenthet. Speciális mentőberendezésekre, vontatókra, darukra, uszályokra és kikötői infrastruktúrára van szükség, ami növeli a reagálás idejét és költségeit. A számos eset közül az egyik, amikor konténerszállító hajó számára nehézséget okozott biztonságos kikötőt találni, az X-Press Pearl balesete volt, amely elsüllyedt, miután egy tüzet követően két kikötő is elutasította (a kikötők nem tudták vagy nem akarták kiüríteni a szivárgó salétromsav-rakományt). Eközben a 2019-ben az Egyesült Államok területén felborult Golden Ray autószállító mentési művelete majdnem két évig tartott, és több mint 800 millió dollárba került.

„Túl gyakran fordul elő, hogy egy nagyhajón bekövetkező, kezelhető esemény teljes kárral végződik. A mentés egyre nagyobb problémát jelent. A környezetvédelmi aggályok hozzájárulnak a mentési és roncsmentesítési költségek emelkedéséhez, mivel a hajótulajdonosoktól és a biztosítóktól elvárják, hogy a környezet és a helyi gazdaságok védelme érdekében extra erőfeszítéseket tegyenek – mondta Khanna. – Korábban a roncsot az adott helyen hagyták, ha nem jelentett veszélyt a hajózásra. Most a hatóságok a roncs eltávolítását és a tengeri környezet helyreállítását követelik meg, függetlenül a költségektől.”

A magasabb mentési költségek, valamint általában véve a nagyobb veszteségek jelentette terhek olyan költségek, amelyeket egyre inkább a rakománytulajdonosok és a biztosítók viselnek. „A »közös hajókár«, vagyis az a jogi eljárás, amelynek keretében a rakománytulajdonosok arányosan osztoznak a veszteségeken és a tengeri vállalkozás mentésének költségein, a tengeri tűzben, zátonyra futásban és konténervesztésben érintett nagyhajóknak az öt évvel ezelőttihez képest megnövekedett száma miatt gyakorinak és súlyosnak minősülő eseménnyé vált” – magyarázza Régis Broudin, az AGCS hajózási kárrendezési részlegének globális igazgatója. Mind az Ever Forward, mind az Ever Givenbalesetét közös hajókárnak nyilvánították. Az Ever Forward nevű nagy konténerszállító hajó 2022 márciusában futott zátonyra az Egyesült Államok területén, és több mint egy hónapra ott rekedt, mielőtt kiszabadították volna – majdnem napra pontosan egy évvel azután, hogy testvérhajója, az Ever Given teljesen elzárta a Szuezi-csatornát.

A pandémiát követő világ új kockázatokat rejt magában

Bár a Covid19-világjárvány kevés közvetlen kárigényt eredményezett a hajóbiztosítási ágazat számára, a legénység jóllétére gyakorolt későbbi hatás, valamint a hajózás fellendülése és a kikötői zsúfoltság potenciális biztonsági problémákat vet fel. A legénység iránti kereslet nagy, ugyanakkor sok képzett és tapasztalt tengerész hagyja el az ágazatot. Az előrejelzések szerint öt éven belül komoly hiány lesz tisztekből.

A megmaradt tengerészek morálja a jelentős kereskedelmi nyomás, megfelelési kötelezettségek és munkaterhelés miatt alacsony. Az ilyen körülmények a munkaerőt hajlamossá teszik a hibázásra – az AGCS elemzése szerint a hajózási káresemények 75 százaléka emberi mulasztásból ered.

Amikor a gazdaság a Covid19-járvány miatti lezárások után új erőre kapott, a hajózás fellendült, ami a hajóbérlési és a szállítmányozási díjak rekordszintű növekedését eredményezte. Bár ez a hajózási társaságok számára pozitív fejlemény, a magasabb szállítmányozási díjak és a nem elégséges konténerhajó-kapacitás egyes üzemeltetőket ömlesztettáru-szállító hajók használatára vagy a tartályhajók konténerszállítókká való átalakításának megfontolására csábít. A nem konténerszállító hajók konténerek szállítására történő használata kérdéseket vet fel a stabilitás, a tűzoltási képességek és a rakomány biztosítása terén. Az ömlesztettáru-szállító hajókat nem konténerek szállítására tervezték, ami rossz időjárás esetén befolyásolhatja a manőverezési jellemzőiket, és a legénység nem feltétlenül tud megfelelően reagálni egy balesetre.

A hajózás iránti nagy kereslet miatt egyes tulajdonosok a hajók használati idejét is meghosszabbítják. A hajók átlagos életkora már a világjárvány előtt is emelkedett. Bár sok jól kezelt és karbantartott flotta áll régebbi hajókból, az elemzések szerint az idősebb (15–25 éves) konténer- és teherhajók nagyobb valószínűséggel eredményeznek kárigényt, mivel rozsdásodnak, a rendszerek és a gépek pedig hajlamosabbak a meghibásodásra. Az elmúlt 10 évben a teljes kárban érintett hajók átlagos életkora 28 év volt.

Szállítási szűk keresztmetszetek és kikötői zsúfoltság

A kínai Covid19-intézkedések, a fogyasztói kereslet megugrása és az ukrajnai invázió mind-mind hozzájárult a kikötők jelenlegi példátlan zsúfoltságához, ami további nyomás alá helyezi a legénységet, a kikötői rakománykezelőket és a létesítményeket. „A hajók be- és kirakodása különösen kockázatos művelet, amelynél a kis hibáknak súlyos következményei lehetnek. A zsúfolt konténerkikötőkben kevés a hely, a konténerek megfelelő kezeléséhez szükséges tapasztalt munkaerő pedig hiánycikk. A gyors átfutási időt is számításba véve fokozott kockázatú környezettel szembesülhetünk” – magyarázza Heinrich.

Éghajlatváltozás: átállási problémák

A jelentés szerint az éghajlatváltozással való megküzdésre irányuló nemzetközi erőfeszítések terén mutatkozó erősödő lendülettel a hajózási ágazat egyre nagyobb nyomás alá kerül a fenntarthatósági intézkedéseinek felgyorsításával kapcsolatban, mivel az iparág üvegházhatásúgáz-kibocsátása 2012 és 2018 között mintegy 10 százalékkal nőtt.

A dekarbonizáció jelentős beruházásokat igényel a zöld technológiák és az alternatív üzemanyagok terén. Egyre több hajó áll át már most cseppfolyósított földgázra (LNG), míg más alternatív üzemanyagok, köztük az ammónia, a hidrogén és a metanol, valamint az elektromos meghajtású hajók fejlesztése folyamatban van. Az alternatív üzemanyagokra való áttérés – egyéb kockázatok mellett – valószínűleg a gépek meghibásodásával kapcsolatos kárigények megnövekedett kockázatával jár, ahogy az új technológia bevetté válik, és a legénység alkalmazkodik az új eljárásokhoz.

Megduplázódott tavaly a német repterek utasforgalma

Tavaly több mint duplájára nőtt a polgári repülőterek utasforgalma Németországban a szövetségi statisztikai hivatal, a Destatis szerdai jelentése alapján.
2023. 02. 01. 19:30
Megosztás:

Vegyesen zártak a vezető nyugat-európai tőzsdék

Vegyesen zártak a vezető nyugat-európai tőzsdeindexek szerdán.
2023. 02. 01. 19:00
Megosztás:

Az OTP húzta le a BUX-ot

A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX 129,48 pontos, 0,29 százalékos csökkenéssel, 45 209,70 ponton zárt szerdán.
2023. 02. 01. 18:30
Megosztás:

Tovább csökkenti csomagolóanyag-felhasználását a Pick Szeged Zrt.

Újabb 14 százalékkal csökkenti a csomagoláshoz felhasznált műanyag mennyiségét a Pick Szeged Zrt., január végétől a szeletelt Pick szalámik után már a Herz sonkák is kisebb tálcaméretben és megújult csomagolásban kerülnek a polcokra - tájékoztatta a Bonafarm csoporthoz tartozó élelmiszeripari cég szerdán az MTI-t.
2023. 02. 01. 18:00
Megosztás:

Szlovákiában megkezdte az áramtermelést a mohi atomerőmű harmadik blokkja

Megkezdte az áramtermelést a mohi atomerőmű harmadik blokkja nem sokkal kedden éjfél előtt, az előírt tesztek befejezése után - jelentette a TASR szlovák közszolgálati hírügynökség a Szlovák Villamosművek (SE) közlésére hivatkozva szerdán.
2023. 02. 01. 17:30
Megosztás:

Mától már csak az új éves autópálya-matricák érvényesek

Lejárt a tavalyi éves országos és megyei autópálya-matricák érvényessége kedden éjfélkor, szerdától már csak a 2023-as éves matricák érvényesek.
2023. 02. 01. 17:00
Megosztás:

A Boeing elbúcsúzott a legendás 747-estől, legyártották az utolsó Jumbo Jetet

Kigördült a gyárból kedden a Boeing utolsó 747-ese, ismert nevén Jumbo Jet, a cég 54 év után állította le a repülőgépmodell gyártását.
2023. 02. 01. 16:30
Megosztás:

Ez történt a magyar tőzsdén januárban

Ígéretesen indult az év a Budapesti Értéktőzsdén, a BÉT első számú indexe, a BUX index 45 339,2 ponton zárt, amely a decemberi hónaphoz viszonyítva 3,5 százalékos növekedést jelent. A részvénypiac januári összforgalma mérsékelt volt, 205 milliárd forintot tett ki, amely 9,3 milliárd forint napi forgalomnak felel meg. A három leginkább kelendő részvénynek ezúttal is az OTP Bank, a Richter és a MOL bizonyult – míg a bank papírjával 128,8 milliárd, a gyógyszertársaságéval 40,3 milliárd, az energetikai vállalatéval 26,6 milliárd forint értékben zajlott a kereskedés. A befektetési szolgáltatók közül az első helyen a Wood&Company zárt, akit a második helyen a Concorde, a harmadikon pedig az Erste Bank követett.
2023. 02. 01. 16:00
Megosztás:

Így változik az ingatlanok adózása 2023-ban

Az ingatlanfejlesztési projektek tekintetében is jelentősebb változások léptek életbe a 2023. évi adótörvény módosító jogszabályai alapján. Elsősorban az általános forgalmi adó esetében találunk olyan szabályokat, amelyek könnyítéseket tartalmaznak. Ilyen például az új lakás értékesítésekhez kapcsolódó 5 százalékos áfakulcs alkalmazásának meghosszabbítása, ugyanakkor az illetékek esetében gyakorlatilag az utolsó kiskaput is bezárta a jogalkotó. A legfontosabb, ingatlanokat érintő változásokat a WTS Klient adószakértője, Gyányi Tamás foglalta össze.
2023. 02. 01. 15:30
Megosztás:

Milyen lesz a jövő munkahelye? A változás már 2023-ban elindulhat

A koronavírus járvány óta drámaian átalakult a technológiához való viszonyunk, a tradicionális HR (office-based) jelentősége egyre csökken. A cégek keresik a folyamatok egyszerűsítésének és hatékonyságuk növelésének lehetőségét. Ezekre a kihívásokra a 2023-as HR technológiai trendek adhatnak választ, derül ki a Deloitte friss tanulmányából. Több nemzetközi felmérés eredményét elemzik a Deloitte szakemberei a jövő HR-trendjeivel kapcsolatban, eszerint alapvetően hét tendencia határozza majd meg a jövő munkahelyét.
2023. 02. 01. 15:00
Megosztás:

Kedvezőbb panaszkezelési szabályok a vállalkozások számára

Jó hír a vállalkozások számára, hogy tavaly év végétől módosultak a fogyasztóvédelmi törvény rendelkezései. Az új szabályok egyrészt egyértelműbbé, másrészt kedvezőbbé is teszik a vállalkozások kötelezettségeit a fogyasztói panaszkezelés terén. A főbb változásokat Pintér Anna, a CERHA HEMPEL szakértője foglalta össze.
2023. 02. 01. 14:30
Megosztás:

Megújult a Mastercard reptéri várója

Az elmúlt hónapokban teljeskörűen megújult és 2023. február 1-től újra várja az utasokat a Mastercard Premium Lounge a Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtéren. A fizetéstechnológiai cég új partner bevonásával nem csak a váró megjelenését, de az ott elérhető szolgálatásokat és az étel-ital kínálatot is frissítette.
2023. 02. 01. 14:00
Megosztás:

Rendkívüli hónap ért véget a lakáspiacon, elmaradt a szokásos januári felpattanás

A korábbi évektől eltérő januárt zárt a lakáspiac, elmaradt például a decemberi uborkaszezon utáni felpattanás a keresletben-kínálatban. Az eladó ingatlanok iránti kereslet országos szinten 50 százalékkal csökkent éves összevetésben. A választék ugyanakkor jelentősen nőtt: az eladó lakások kínálata közel 30 százalékkal bővült. A feladott lakóingatlan-hirdetések számát nézve országos szinten 6 százalékos a csökkenés éves összevetésben. Ezzel szemben Nógrád, Tolna, Borsod-Abaúj-Zemplén, Békés, Jász-Nagykun-Szolnok és Fejér vármegyében 10-43 százalékos volt a bővülés.
2023. 02. 01. 13:30
Megosztás:

Nehéz felmérni a vállalatok zöld törekvéseinek valós értékét

A piaci szereplők számára egyre fontosabbá válik, hogy elérjék a párizsi éghajlatvédelmi egyezmény szerint 2050-re kitűzött nettó nulla kibocsátást. Ennek megfelelően a vállalatok mind gyakrabban kommunikálnak a szénsemlegesség eléréséhez kapcsolódó terveikről, vállalásaikat viszont gyakran kevés releváns adat birtokában teszik. A zéró kibocsátással kapcsolatos költéseik mértékét nehezen látják át, a cél eléréséhez szükséges beruházásokra pedig a legtöbb cégnek közel sincs elegendő erőforrása. A bizonytalan gazdasági környezet és az emiatt gyakoribbá váló rövid távú döntések pedig további akadályokat jelentenek a vállalatoknak a hosszú távú eredmény elérésében – derül ki a Baker McKenzie friss, 1000 vezető bevonásával készült nemzetközi felméréséből.
2023. 02. 01. 13:00
Megosztás:

Raiffeisen: Erős eredmény, csalódást keltő osztalék javaslat

A Raiffeisen 826 millió eurós adózott eredményt ért el a negyedik negyedévben, ami felülteljesíti a 657 millió eurós várakozást.
2023. 02. 01. 12:30
Megosztás:

Új vezető a Httpool magyarországi csapatának élén!

Megerősíti magyarországi csapatát a Httpool by Aleph: Novák Péter country managerként veszi át a hazai leányvállalat vezetését. A média, a digitális marketing, valamint az üzletfejlesztés területén 25 éves iparági tapasztalattal rendelkező szakember a dentsu Hungary vezérigazgatói pozíciójából érkezett.
2023. 02. 01. 12:00
Megosztás:

Elhárult az utolsó akadály is az OTP Bank eddigi legnagyobb bankvásárlása elől

Az OTP Bank, amely Kelet-Közép-Európa vezető bankcsoportja, ma megkapta az NKBM megvásárlásáról 2021. május 31-én aláírt szerződés lezárásához szükséges utolsó engedélyt a szlovén versenyvédelmi hatóságtól, így Szlovénia második legnagyobb bankja csatlakozhat az OTP Csoporthoz. A most megkapott engedély birtokában az adás-vételi ügylet zárására várhatóan a következő napokban sor kerül.
2023. 02. 01. 11:30
Megosztás:

Az átlag magyar Ön szerint hány órát tévézik? Megmutatjuk!

Háztartásonként több mint 18 ezer forintot költünk médiára havonta – derült ki a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) hiánypótló kutatásából. A felmérés szerint átlagosan napi 300 percet tévézünk és több mint 200 percet internetezünk.
2023. 02. 01. 11:00
Megosztás:

Megduplázódott a német repterek utasforgalma

Tavaly több mint duplájára nőtt a polgári repülőterek utasforgalma Németországban a szövetségi statisztikai hivatal, a Destatis szerdai jelentése alapján.
2023. 02. 01. 10:30
Megosztás:

Ujjlenyomat olvasó és arcfelismerő biztonsági rendszer teheti védetté a laptopunkat

„Főszerepben a biztonság!” - ez is lehetne a jelszava a következő egy hétnek. Január 28-a az adatvédelem nemzetközi napja, míg február 7-e a biztonságos internet napja. Hogy miért van szükség ezekre? Az Unicef adatai szerint minden nap több, mint 175.000 gyerek megy fel az internetre életében először. Ahogy a határok egyre jobban elmosódnak az online és az offline világ között, egyre nagyobb feladat, hogy törekedjünk a biztonságra.
2023. 02. 01. 09:30
Megosztás: