Keveset tehetnek a cégek az energiakáosz ellen - de azon a kevésen sok múlik
Nem olyan régen az EU és benne Magyarország elsődleges energetikai problémája az volt, hogyan álljon át alternatív, minél zöldebb energiaforrások használatára a megadott időkereten belül – kezdte Wilder Ádám. Mára a helyzet jelentősen megváltozott. Az egyes országok kormányainak elsődleges felelőssége az ellátásbiztonság garantálása, miközben a korábban kitűzött környezeti célokat sem akarja senki feladni. Magyarországnak ebben a helyzetben három úton kell egyszerre elindulnia. Mindent megtenni a jelenlegi – kiemelten a téli időszak - fogyasztási igények kielégítésére, gyorsított ütemben folytatni az alternatív fosszilis, elsősorban gázbeszerzési lehetőségek kiépítését, közben pedig nagy ütemben csökkenteni kell az importenergia-függést, ami Magyarországon lényegében egy átfogó energiahatékonysági beruházási program végrehajtását és további megújuló alapú, hő- és villamosenergia-termelő kapacitások kiépítését jelentheti. Fontos megjegyezni, hogy egyes kimutatások szerint az ország leghamarabb 2025-re tudná teljesen kiváltani az orosz gázt, és ezzel még számos állam van így a kontinensen. Ugyanakkor az infrastruktúrát érintő energetikai beruházások jellemzően csak hosszútávon értelmezhetőek, és a finanszírozási költségek emelkedésével az elszálló tőkeköltségek sokszor azt eredményezik, hogy a piaci szereplők pusztán gazdasági alapon nem tudják megvalósítani a szükséges beruházásokat.
Ami a vállalatok helyzetét illeti, a problémák hasonlóan jelentősek, mint a makrogazdaságban – mondta az igazgató. A finanszírozás lényegében minden szektorban nagyon megdrágult, miközben az energiaigényes ágazatokban a már említett alapanyag- és energiaellátási, valamint árnövekedési gondok is komoly, sok esetben megoldhatatlan kihívásokat jelentenek. A megnövekedett energiaköltségeket megfelelő likviditással lehet persze külső finanszírozás nélkül ideig-óráig fedezni, ez azonban végül óhatatlanul áremelkedéssel jár, ami tovább ront egy amúgy is erős, talán soha nem látott, EU szinten is megjelenő kétszámjegyű inflációs környezetet. Európa felett lebeg a stagfláció „réme” is, amikor a magas infláció a gazdasági növekedés stagnálásával vagy csökkenésével jár együtt. Emellett a hazai, nagy importkitettségű vállalatok a forint árfolyamváltozásának következményeit is ki kell, hogy gazdálkodják, ami további versenyhátrányt jelent az euróövezet országaiban működő cégekkel szemben.
Önmagában a zöld átállás is jókora kihívásokkal járt volna – ezért is halogatta számos cég –, de jelenleg nem túlzás „hatékonyságnövelési kényszerhelyzetről” beszélni.
Gyakorlatilag ma egyetlen felelős cég sem teheti meg, hogy nem vizsgálja felül a technológiáját, az energiafogyasztását, az ellátási láncait, a működési folyamatait és a vonatkozó kereskedelmi szerződéseit. Természetesen ezt már sokan elkezdték, és minél tovább halogatja ezt egy vállalkozás, annál komolyabb gondokkal kell számolnia, mert az energiaárak alakulását ma senki sem tudja előrejelezni, hiszen nem pusztán kereslet-kínálati viszonyok, hanem a világpolitikai események is meghatározzák a piacot.
Természetesen ilyen helyzetekben mindig a rendezett tőkehelyzetű, magas likviditású cégek „járnak jól”, de inkább azt mondanám – mutatott rá a BDO szakértője –, hogy ő nekik fáj legkevésbé, mert a környezet a közeljövőben általában véve nem fog kedvezni a gazdaságnak. Belátható időn belül tömeges bedőlések és nagy piaci turbulencia várható, elsősorban az energiaintenzívebb szektorokban. Ezzel együtt minden bizonnyal most is, mint az eddigi nehéz helyzetekben, azok a cégek lesznek kedvezőbb helyzetben, akik képesek lesznek időben reagálni, és a lehetőségekhez mérten valamilyen módon alkalmazkodni a megváltozott környezethez, újradefiniálni a működésüket, még ha a profitrátájuk csökken, vagy akár el is tűnik egy időre ebben a volatilis helyzetben – zárta szavait a BDO Magyarország szakértője.
