Kiderítettük, hogyan gondolkoznak a vagyonosok a jövőről – tekintse meg a vagyontervezési felmérés eredményeit

Milyen okból alapítottak a válaszolók bizalmi vagyonkezelést?

Magyarországon a vagyonkezelési struktúrák létrehozásához és működtetéséhez kötött adózási előnyök kifejezetten elősegítették azok népszerűségét. Ezt mutatja a felmérés eredménye is, mivel a válaszolók 66%-a a struktúra létrehozásának egyik okának az elérhető adóelőnyöket nevezte meg. Nagyon árulkodó az is, hogy a felmérésben résztvevők 28%-a generációváltás előkészítése, 58%-a pedig hagyatéki vagyontervezési és házassági vagyonjogi megfontolások mellett adta le a voksát. A válaszadók több mint 30%-ánál az adózási megfontolások nem játszottak meghatározó szerepet a bizalmi vagyonkezelés létrehozásában.

Ebből azt a következtetést vonhatjuk le, hogy bár motiváló a kedvező adózás a vagyonkezelési struktúra létrehozása során, de más, igencsak meghatározó szempontok is szerepet játszottak a tervezés során, többek között:

- a vagyonvédelem,

- a generációváltás elősegítése,

- a családi vagyonjogi megfontolások.

Ugyanezt állapíthatjuk meg abból is, hogy milyen időtávra terveznek a vagyonrendelők. Mivel az adókedvezményeket egy 5 évre létrehozott bvk-val (a hatályos szabályok szerint) már igénybe lehet venni, ezért akit csak az adótervezés ösztönzött a bvk létrehozásában, az valószínűsíthetően nem tervezi struktúráját ennél tovább megtartani. Márpedig a felmérésben résztvevők csupán 4%-a tervez kevesebb, mint 6 évvel. A legtöbb válaszadó (57%) 15 és 49 év közötti időtartamban gondolkozik, amely egyértelműen a hosszútávú családi vagyonirányítás melletti elköteleződésre utal.

Minden tojás egy kosárba kerüljön?

Kifejezetten érdekes eredményeket hozott az a kérdés, hogy a vagyonos magánszemélyek vagyonuk mekkora részét adták át vagyonkezelésbe. Kevesen vannak azok (8%), akik vagyonuk 25%-át el nem érő részét helyezték be vagyonkezelési formákba, amelyből látszik, hogy ha már valaki bvk-t hozott létre, ki is akarja használni annak előnyeit. Szintén kisebbségbe tartoznak azok a válaszolók (20%), akik szinte minden tojást egy kosárba tesznek bele: vagyonuk több mint 75%-át (vagy akár teljes vagyonukat) átadták vagyonkezelőnek. A legtöbb esetet a két érték között láthatjuk: ez egyszerre mutat bizalmat, illetve a relatív óvatosságot ezen új vagyonkezelési struktúrákat illetően.

Szintén érdekes annak a megvizsgálása, hogy milyen vagyonelemek kerültek átadásra a vagyonkezelésbe. A felmérés során megkérdezettek több, mint fele kizárólag a tulajdonában levő társasági részesedéseket adta át. Ez visszatükrözi, hogy adózási és vagyon egybentartási szempontból is a társasági részesedések vagyonkezelésbe adása tudja a legjelentősebb előnyt biztosítani. A megkérdezettek kisebb százaléka (34%) adott át vagyonkezelésbe ingatlant is. Ennek a hátterében valószínűleg az áll, hogy az ingatlan hasznosítására adózási szempontból nem feltétlenül a bvk a legoptimálisabb megoldás.

A két legfontosabb szempont: a biztonság és a kiszámíthatóság

Többen már alapból likvid pénzügyi eszközöket adtak át a bvk-jukba. Mások rövid-, vagy középtávon eladásra szánt cégeket juttattak a vagyonkezelőnek, amely által várhatóan nagymértékű likvid eszköz keletkezik majd a bizalmi vagyonkezelésükben. Magától értetődően felmerül a kérdés, hogy vajon mihez kívánnak ezzel a likvid vagyonnal kezdeni a vagyonkezelők.

Aki már egyszer vagyont halmozott fel vagy sikeres társasági exiten van túl, az inkább már a vagyona biztonságos kezelésében, és annak megtartásában gondolkozik. Ezt megerősíti, hogy a válaszadók közül a legtöbben (80%) a vagyonból pénzügyi vagy tőkepiaci befektetéseket kívánnak megvalósítani. Ezt követi alig lemaradva (57%) az ingatlanbefektetés. Ebből a szempontból viszont inkább a külföldi mintsem a magyar ingatlanbefektetés a prioritás. Kisebbséget (35%) képviselnek azok a válaszadók, akik ismételten cégekbe (is) akarják a felhalmozott vagyonukat befektetni, legyen szó akár start-up, vagy már múlttal rendelkező vállalkozásról.

A pénzügyi eszközökben gondolkozók inkább az alacsony kockázatú befektetéseket részesítik előnyben a kockázatosabb termékekkel szemben.

A kontroll átadása – inkább utóbb, mint előbb

A vagyon vagyonkezelésbe való átadása egy igen meghatározó döntés: a vagyonrendelő továbbra is maga kívánja-e a vagyont irányítani, vagy az irányítást a valóságban is át akarja adni? A vagyonkezelésbe adáskor meghatározhatók – akár részletekbe menően is - a vagyonkezelés szabályai és irányai.

A vagyonrendelők jelentős része (65%) tisztán látja, hogy a családi vagyont előbb vagy utóbb nem magának kellene irányítania, ugyanakkor a következő generáció bevonását majd csak a későbbiek során kívánja megtenni. A felmérésben résztvevők mindössze 12%-a nyilatkozott úgy, hogy a következő generáció már most is aktívan részt vesz a vagyonkezelés működtetésében.

A vagyonrendelők többsége, a fentiekhez hasonlóan, még nem is alkotta meg a vagyon kezeléssel kapcsolatos, körülhatárolt irányelveket, hanem fenntartotta a döntések teljes rugalmasságát, akár saját maga, akár családtagjai számára. 25%-uk azonban már rendelkezett azt illetően, hogy haláluk esetén az utódok milyen elveket követve vigyék tovább a vagyonkezelést. Elég kevés azon válaszadóknak a száma (19%), akik a vagyonkezelésbe való átadással együtt már komplett vagyonkezelési irányelveket is kialakítottak.

Érdekli a generációváltás, a bizalmi vagyonkezelés vagy a vagyonkezelő alapítvány? Mi segíthetünk!

Telefon: +36 1 889 2800

E-mail: info@vagyontervezes.hu

Web: vagyontervezes.hu