Kirekesztő koldustérkép? Eljárást indít a Médiatanács a Metropol cikke miatt

Az „Olvasóink panaszai alapján: Itt a nagy koldustérkép! Hol zaklatják a kéregetők a járókelőket?” című cikkben – olvasói levelek és fotók alapján – Budapesten működő, erőszakosan kéregető, szervezett csoportokról számoltak be, együtt említve a hajléktalanságot az erőszakos kéregetéssel és a kábítószer-fogyasztással. A lap a cikkhez kapcsoltan egy térképet is közzétett, amelyben azokat a helyeket jelölték, ahol erőszakos koldusokra számíthatnak a járókelők. E mellett, illusztrációként olyan fotókat is bemutattak, amelyeken földön fekvő, alvó vagy magatehetetlen állapotban lévő emberek láthatók.

Az írást bejelentés alapján kezdte vizsgálni az NMHH Médiatanácsa. Az eljárás során a hatóság arra keresi a választ, hogy a cikk a kiszolgáltatott helyzetben lévő személyeket öncélúan és sérelmesen mutatta-e be, valamint megsértette-e a kirekesztést tiltó törvényi rendelkezéseket.  

Mitől kirekesztő, sérelmes vagy öncélú egy ábrázolás?

A hatósági és a bírósági gyakorlat szerint egy médiatartalom akkor kirekesztő, ha alkalmas sztereotípiák kialakítására vagy a már meglévők felerősítésére, illetve, ha a szóban forgó közösség elszigetelése, különállósága mellett érvel, akár úgy, hogy felveti a közösséghez tartozó személyek jogainak korlátozási lehetőségét. A joggyakorlat szerint a megalázó helyzetben történő bemutatás az önérzetet súlyosan sértő, méltóságot romboló helyzet, a kiszolgáltatottság pedig olyan szituációt jelent, amikor a személynek nincs lehetősége saját mérlegelése szerint dönteni vagy cselekedni. Továbbá akkor sérelmes a bemutatás, ha például annak alapján az adott személy megítélése hátrányos, negatív lehet, míg az öncélú ábrázolás a szórakoztatás, haszonszerzés vagy megbotránkoztatás kizárólagos céljával történő bemutatást jelenti.