Kirúgható a tiszteletlen munkavállaló - avagy csak mértékkel káromkodjunk munkaidőben

A Kúria álláspontja

A munka törvénykönyve (továbbiakban: ,,Mt.”) az általános magatartási követelmények között alapelvként rögzíti a felek, vagyis a munkáltató és a munkavállaló együttműködési kötelezettségét. Ebből az általános együttműködési kötelezettségből származtatható – bár az Mt. külön is nevesíti – a munkavállalónak a munkatársaival és harmadik személyekkel (pl. ügyfelekkel) szemben fennálló együttműködési kötelezettsége. Ezen kötelezettség megsértését jelenti mindenképp, amennyiben a munkavállaló a kollégáival szemben tiszteletlen, sértő és provokatív magatartást tanúsít. Ez a viselkedés bomlaszthatja a munkahelyi légkört, feszültséget eredményezhet, így a munka hatékonyságát csökkentheti, és végső soron pedig kárt okozhat a munkáltatónak.

A Kúria 2015-ben elvi döntésében mondta ki, hogy az együttműködési kötelezettségnek a fent írtaknak megfelelő megsértése munkáltatói oldalról megalapozza a legsúlyosabb szankció jogszerű alkalmazását a munkavállalóval szemben, vagyis az azonnali hatályú felmondást.

Friss döntés

A közelmúltban a Kúria egy friss döntésével tovább árnyalta a korábbiakban leírt képet.  

A tényállás tartalma szerint a feltöltési vezetői munkakörben dolgozó munkavállaló ,,… az a baja, hogy bele van száradva a ge*i”  alpári kifejezéssel illette egyik kollégáját két másik munkatársa jelenlétében, annak háta mögött. A trágár megjegyzés visszajutott a megsértett kolléga fülébe, valamint rajta keresztül a személyzeti vezetőhöz is. Ennek okán az esetről meghallgatták a megjegyzés elhangzásánál jelenlévő két munkatársat, melynek során kiderült, hogy nem ez volt az első alkalom, amikor a feltöltési vezető trágár megjegyzésekkel illette kollégáit. Egy másik esetben ugyanis azt találta mondani a feltöltési vezető a férfi munkatársai munkahelyi magatartására, hogy ,,Némelyik fiú úgy viselkedik a munkahelyén, mint egy kislány, pu*ci van a lábuk között”.

A munkáltató azonnali hatályú felmondással megszüntette a feltöltési vezető munkaviszonyát arra hivatkozva, hogy annak magatartása a munkaviszony fenntartását a továbbiakban lehetetlenné tette.

A munkavállaló pert indított a volt munkáltatója ellen, amelyet első fokon ugyan elvesztett, de végül mind a másodfokú bíróság, mind a Kúria igazat adott neki, ami alapvetően három okra vezethető vissza – ismertette az act Bán & Karika Ügyvédi Társulás munkatársa.

Egyrészt a bíróság a munkavállaló javára értékelte azt a körülményt, hogy a sértő megjegyzéseket nem közvetlenül a munkatársaihoz intézte, így a kötelezettségszegése – a Kúria meglátása szerint – nem volt lényeges, mint ahogyan azt az Mt. az azonnali hatályú felmondás esetén megkívánja. A bíróság érvelése szerint azért sem tekinthető lényeges kötelezettségszegésnek a munkavállaló munkatársaira irányuló alpári kifejezésmódja, mert nem akadályozta – közvetlenségének hiánya okán – a munkafeladatok hatékony elvégzését. Az együttműködési kötelezettség pedig csak akkor sérült volna, ha a megjegyzések nyomán konfliktust generáltak volna, közvetlenül akadályozva a munkavállalók munkavégzési kötelezettségének teljesítését.

A bíróság a fentieken túl azt is a munkavállaló javára értékelte, hogy a kijelentéseire olyan körülmények között került sor, amikor a nehéz munkát jelentő feladatai elvégzése közben nem kapta meg a kellő és elvárható segítséget a munkatársaitól.

A munkáltató a feltöltési vezetőt a viselkedése miatt előzetesen figyelmeztetésben nem részesítette, és amikor a trágárságról tudomást szerzett, haladéktalanul a legsúlyosabb szankciót alkalmazta vele szemben az azonnali hatályú elbocsátása révén.

Konklúzió

A legújabb kúriai döntés világossá teszi, hogy az együttműködési kötelezettség megszegése sem vezethet egyértelműen és azonnal a munkáltatói felmondás alkalmazásának jogszerűségéhez. Ugyanis nem mindegy, hogy milyen kifejezéssel, környezetben és körülmények között hangzanak el a munkahelyi légkört romboló kifejezések.

Fontos megállapítása a döntésnek, hogy  bár olyan magatartásról volt szó a fent tárgyalt esetben, amely a munkáltatónál érvényben lévő, minden munkavállalóra nézve kötelező etikai szabályokat sértett anélkül, hogy kellő súllyal bírt volna a cselekmény, előzetes figyelmeztetés nélkül nem lehet azonnal a legsúlyosabb szankciót alkalmazni a munkavállalóval szemben.