Komoly lehetőségek állnak a hazai juhágazat előtt
A szakmai szervezetek javaslatait is figyelembe véve, az agrártárca az idei évtől a tenyészkos-tenyészbak tenyészetbe állítása után igénybe vehető támogatás - 2016 óta biztosított éves - keretösszegét a duplájára, 350 millió forintról 700 millió forintra emelte. A forrás bővítése mellett egyszerűbb is lesz a konstrukció igénybevétele, hiszen az eddigi két, áprilisi, illetve októberi benyújtási időszak helyett 2024-től a kérelem benyújtására csak egy időszak marad, mégpedig június 1. és 30. között. Ez a változás azonos feltételeket teremt valamennyi jogos támogatási igényt benyújtó állattartónak a támogatás igénybevételére - emelte ki a minisztérium.
A juhászatok állatjóléti területen tett többletvállalásait egy 2022-ben indított kiskérődző állatjóléti program kompenzálja. A juhállomány genetikai minőségének javítását szolgálja a tenyésztésszervezési feladatok támogatása is, mely a juhtartók törzskönyvezésre, teljesítményvizsgálatra és tenyészérték-becslésre fordított költségeit kompenzálja - emlékeztett a szaktárca.
Szintén az ágazat fenntarthatóságához járul hozzá, hogy az idei évtől tovább bővült az Agro-ökológiai program (Aöp) legeltetéssel teljesíthető gyakorlatainak köre. Aki őshonos állatfajtával (a juhok közül ide tartozik a hortobágyi- és a gyimesi racka, a cigája, a cikta és a magyar merinó) legeltet, az választhatja az "őshonos haszonállatokkal történő legeltetés" című gyakorlatot is. 2024-ben 1 pontért vállalható ez a gyakorlat az adott földhasználati kategória legalább 50 százalékára, míg 2025-től a tervek szerint indul egy 2 pontos változat is, ahol a terület legalább 70 százalékán kell vállalnia a termelőnek, hogy kizárólag őshonos fajtát legeltet - részletezte az AM.
Mint ismeretes, a 2023-ban indult Aöp önkéntes részvételen alapuló, egyéves elköteleződést igénylő közvetlen támogatási forma, ami a jól ismert Agrár-környezetgazdálkodási (Akg) kifizetésekhez hasonlóan, a fenntartható gazdálkodási gyakorlatok elterjedését hivatott segíteni.
Az Aöp két gyepes földhasználati kategóriájában (Natura 2000 gyepek és egyéb gyepek) egyaránt igaz, hogy alapvetően vagy kaszálással vagy legeltetéssel összefüggő gyakorlatok közül választhat a termelő. Az állattartók, és azon belül is a juhtartók számára kézenfekvő és életszerű megoldás, ha a pásztoroló vagy szakaszos legeltetést választják. A legtöbb esetben ez nem igényel többletráfordítást, hiszen a juhokat eleve ilyen rendszerekben legeltetik.
Szintén az életszerű megközelítés része, hogy az adott földhasználati kategória területének 50 százalékán elegendő vállalni és teljesíteni a gyakorlatot ahhoz, hogy a terület 100 százaléka jogosult legyen a támogatásra. A hektáronkénti minimum 0,2 állategység pedig jól illeszkedik az évtizedes szakmai állásponthoz, miszerint az a magyarországi gyepterületek legnagyobb részén összeegyeztethető a gyep eltartó képességével. Az állattartással járó áldozatos munka, a legeltetés kiemelkedő környezeti előnyei egyaránt megkövetelik, hogy a program magas pontszámmal jutalmazza az ilyen vállalásokat. A pásztoroló és szakaszos legeltetés ennélfogva 2 pontos gyakorlat. Aki ezt teljesíti, annak nincs is egyéb teendője az adott gyepes földhasználati kategóriában - ismertette az AM.
A támogatási rendszer újragondolásának legfőbb célja, hogy olyan perspektívák nyíljanak a kiskérődző ágazatban, amelyek igazolják, Magyarországon érdemes foglalkozni juhtartással - összegezte közleményében az Agrárminisztérium.
