Kiderültek a tervek! Komoly nyugdíjkorhatár-emelés előtt áll Magyarország!
Az Európai Unióban egy 65 éves férfi átlagosan még 19, míg egy nő 21 évnyi további életre számíthat. Magyarországon ezzel szemben a férfiak várható élettartama 65 évesen csupán 14,6 év, a nőké pedig 18,6 év – vagyis a magyar nyugdíjasok jóval rövidebb ideig élvezhetik a nyugdíjas éveket, mint uniós társaik. Ráadásul az egészségben eltöltött évek száma is aggasztóan alacsony. Az EU számos országában már előkészítették a nyugdíjkorhatár emelését, főként ott, ahol az még nem éri el a 65 évet.
A magyar férfiak 74, a nők 88 százaléka éri meg a 65 éves kort. A nyugdíjas időszak hossza így a férfiaknál átlagosan 14,6, a nőknél 18,6 év, amit a Nők40 program akár 3–5 évvel is meghosszabbíthat. A probléma azonban nem csupán az évek számában rejlik: a 65 éves korban egészségben várható további élettartam mindkét nem esetében kevesebb mint öt év. Ezzel Magyarország az EU sereghajtói közé tartozik – hívja fel a figyelmet hírlevelében Farkas András nyugdíjszakértő.
A jövő nemzedékei – az Y, Z és alfa generáció tagjai – akár 25 évnél is hosszabb nyugdíjas időszak elé nézhetnek, ha nem vállalják a továbbdolgozást. Az EU legtöbb országában már előkészületben van a korhatár további emelése, különösen ott, ahol még nem éri el a 65 évet. Ahol viszont már 65 év vagy afölött van a határ, ott a várható élettartamhoz kötik az újabb emeléseket. Ezt a modellt az EU Magyarország számára is javasolja, bár a hazai bevezetésről egyelőre nincs döntés – olvasható Farkas András hírlevelében.
Néhány példa: Spanyolországban 2027-től, Belgiumban 2030-tól, Németországban 2031-től emelkedik a nyugdíj korhatár 67 évre. Dániában 2035-től, Olaszországban pedig 2050-től már 69 év (illetve 69 év 9 hónap) lesz a határ.
Svédországban rugalmas rendszer működik, ahol 63 és 69 év között lehet nyugdíjba vonulni – minél korábban igényli valaki, annál alacsonyabb ellátásra számíthat. Hollandiában 2024-re 67 évre nőtt a korhatár, 2025-től pedig teljes mértékben a nyugdíjazáskor várható élettartamhoz igazodik.
Magyarországon 2010 óta fokozatosan, 62-ről 65 évre nőtt a nyugdíjkorhatár, ami így is magasabb, mint 11 másik EU-tagállamban. Mivel az elmúlt évtizedben a korhatár gyorsabban emelkedett, mint a betöltésekor várható élettartam, rövid távon nincs szükség újabb emelésre – sőt, egyes szakértők szerint akár mérsékelni is lehetne.
Eközben a magyar lakosság körében egyre népszerűbbek a nyugdíj-megtakarítási formák, különösen a nyugdíjbiztosítás. Sokan úgy vélik, ez a legbiztosabb módja annak, hogy időskorukra anyagi biztonságot teremtsenek, hiszen az állami nyugdíj jövőbeni értéke, sőt, maga a jogosultság sem garantált. De vajon mennyi pénzt hozhat egy nyugdíjbiztosítás 65 éves korra, és hogyan védhető ki az infláció hatása? Ezekre a kérdésekre választ ad a cikk, valamint a Pénzcentrum nyugdíjmegtakarítás kalkulátora is. (x)
A nyugdíjkorhatár meghatározását bármikor össze lehetne kötni a 65 éves korban várható további élettartammal – hasonlóan a finn rendszerhez, ahol a szabályozás rugalmas: ha csökken az adott korosztály várható élettartama, a nyugdíjkorhatár is alacsonyabb lesz.
A közelmúlt eseményei – a pandémia, az oltásellenesség, a háborús helyzetek és a geopolitikai feszültségek – mind arra világítanak rá, hogy a nyugdíjrendszer szabályozásának érzékenyen kell reagálnia a társadalmi és egészségügyi változásokra. Nyugdíj korhatár kalkulátor IDE KATTINTVA
