Kötelező lesz az e-számlázás!

Az Európai Bizottság egyszerűsítésre és korszerűsítésre kidolgozott cselekvési terve részét képezi az ún. "Héa-szabályok a digitális korban" nevű jogalkotási csomag. A hozzáadottérték-adó (héa – Magyarországon ez az áfa) egy forgalmi adó, amely szinte minden olyan termékre és szolgáltatásra alkalmazandó, amelyet adásvétel után az Európai Unió 27 tagállamában használnak fel vagy fogyasztanak el.

A jogalkotási csomag több különböző területet is érint, a Deloitte szakértői most a számlakiállításhoz és elektronikus számlázáshoz kapcsolódó rendelkezéseket mutatják be.

„Az elektronikus számlázás, valamint annak kötelezővé tétele évek óta aktuális téma és egyre több tagállam tervezi ilyen jellegű kötelezettség bevezetését, illetve kiterjesztését, azonban a tagállamok mozgástere korlátozott ezen a téren.

A jelenlegi szabályozás alapján ugyanis például, ha valamely tagállam kötelező elektronikus számlázási követelményeket kíván bevezetni, akkor előzetesen kérelmeznie kell a héa-irányelvtől való eltérést, ezt az Európa Tanácsnak egyhangúlag kell jóváhagynia az Európai Bizottság javaslata alapján, ez az eljárás pedig több hónapot vagy akár évet is igénybe vehet.

Az elektronikus számlázás elterjedését pedig tovább nehezíti, hogy jelenleg nincs egységes kötelező és harmonizált szabályozás arra, hogy milyen formátumú elektronikus számla az elfogadható, ezért tagállamonként eltérő lehet az egyes elektronikus számladokumentumok elfogadhatósága” – mondta Sík Richárd, a Deloitte adóosztályának igazgatója.

Csak a gépi feldolgozásra alkalmas számla lehet elektronikus

Az új javaslat többek között az ilyen jellegű nehézségeket igyekszik orvosolni. Első lépésként 2024. január 1-jétől módosítanák az elektronikus számla definícióját. Ez alapján a jövőben csak azok a strukturált elektronikus formában kiállított számlák minősülnének elektronikus számlának, amelyeket gépi úton – valamilyen elektronikus, számítógépes megoldás által – is fel lehet dolgozni.

Tehát azok a gépi feldolgozásra nem alkalmas elektronikus számlák, amelyek kiállítására a jelenlegi gyakorlat és szabályozás szerint még lehetőség van, a jövőben már nem felelnek meg.

„Ez a rendelkezés a hazai adózók jelentős részére számottevő változást jelentene, hiszen az elektronikus számlázási gyakorlat rendkívül szerteágazó ma Magyarországon. Sokan élnek a hash-kód Online Számla rendszere felé való megküldésének lehetőségével, vagy a 2020-ban megjelent hatósági tájékoztatóban kiemelt lehetőséggel, azaz a papír alapú számla visszaszkennelésével és annak kizárólag elektronikus úton történő továbbításával.

A fenti rendelkezés életbe lépésével ugyanakkor ezek a számlakibocsátási formák megszűnnének és lépéskényszerbe kerülnének azok az adózók, akik jelenleg még nem rendszer által feldolgozható strukturált e-számlázást alkalmaznak” – tette hozzá Sík Richárd.

Bár az egységes és strukturált számla séma bevezetése első körben egyesek számára addicionális tehernek tűnhet, azonban számos olyan előnnyel bír, mely jelentős kihatással lehet az adózók számlafeldolgozási folyamataikra és nagyban csökkenthetők ezáltal a felmerült költségek is.

Amennyiben nem EDI alapú számlaküldésről beszélünk, úgy a közösségi beszerzéshez kapcsolódó számlák esetén korábban jellemzően OCR (optikai karakterfelismerő) megoldás segítségével vagy manuálisan (nemzetközi társaságoknál jellemzően a manuális adatkinyerés nemzetközi kiszervezésével) lehetett a számlaképről történő adatkinyerést biztosítani adatfeldolgozás céljából. Ugyanakkor a számlatartalmi elemek számlaképpel történő strukturált megküldése olyan regionálisan egységes új feldolgozási lehetőséget kínál, mely elősegítheti az adózók vállalatirányítási rendszere által történő automatikus és teljeskörű számlafeldolgozást.

Kötelező lesz az e-számlázás

Ezzel párhuzamosan szintén 2024-től eltörölnék azt a rendelkezést, amely szerint a számla befogadójának bele kell egyeznie az elektronikus számlázás alkalmazásába. Ezáltal megnyílik az út a tagállamok előtt – így akár Magyarország előtt is – hogy kötelező jelleggel elektronikus számlázást vezessenek be anélkül, hogy előzetesen derogációs kérelemmel kellene az Európai Bizottsághoz fordulni.

Fontos azonban, hogy a tagállamok csak olyan elektronikus számlázást vezethetnek be, amely megfelel a 2014/55/EU irányelv szerinti standardoknak. Fontos, hogy az elektronikus számlák kiállítása és továbbítása nem köthető a tagállami adóhatóságok előzetes kötelező engedélyéhez vagy ellenőrzéséhez sem.

Összességében az EU direktíva egy előremutató javaslatot fogalmaz meg mind gazdasági, mind adózói szempontból, ugyanakkor a direktíva tagállami szintű adaptációja és annak rugalmassága még vizsgálandó, például kérdésként felmerül a magánszemélyekre vonatkozó ügyletek, vagy speciális ügyletek automatikus becsatornázása is.

„Felmerül további kérdésként is, hogy amennyiben lenne egy EU szintű egységes számla séma, volna-e értelme fenntartani az Online Számla rendszerében kialakított számla sémát, vagy az interoperabilitás biztosítása végett érdemes volna áttérni a központi sémára. Amennyiben ez megtörténne, úgy gyakorlatilag megvalósulhatna a belföldi és közösségi beszerzések egységes strukturált számla sémában történő kibocsátása.

A tagországok számára ez egy különösen fontos eldöntendő kérdés, hiszen egyre több ország esetén figyelhető meg a kötelező elektronikus számlázás bevezetése iránti törekvés (B2B vonatkozásban Szerbia 2023, Románia a kockázatos ügyletek tekintetében 2023, teljes körűen 2024, Horvátország 2024, Lengyelország 2024, Franciaország 2024, Belgium 2024).

Általánosan elmondható, a bevezetési modellek hasonlítanak a magyar Online Számla rendszeréhez, tehát egy strukturált XML formátumban várja el az adózók közötti elektronikus számlák automatikus és közel valós idejű, központi rendszeren keresztül történő megküldését” – tette hozzá Sík Richárd.

Jelentősen lerövidül a kötelező számlakiállítási határidő

A második körben, 2028. január 1-jétől további változások jönnek. A kötelező számlakiállítási határidő a teljesítéstől számított 2 munkanapra rövidül, ami nagy kihívás elé állíthatja majd a hazai adózókat, tekintettel arra, hogy Magyarországon jelenleg 8 nap az általános számlakiállítási határidő.

A két munkanapos számlakiállítás hátterében egy új elektronikus, közel valós idejű adatszolgáltatási kötelezettség, az ún. DDR (DDR- Digital Reporting Requirements) áll, aminek értelmében az adózóknak a számlakiállítástól számított legkésőbb két munkanapon belül adatot kell szolgáltatniuk a határon átnyúló közösségi tranzakcióikról, tehát az értékesítésről és szolgáltatásról egyaránt.

Ez a kötelezettség nemcsak a számla kiállítóját, hanem az Európai Közösségen belüli termékbeszerzés esetén a befogadó felet is érinti majd. Az adatszolgáltatást szintén gép-gép közötti interfészen kell majd teljesíteni a központi VIES rendszer irányába.

„Egyértelmű szándék, hogy a jövőben már nem havi szinten, a bevallás keretében, hanem közel valós időben, tranzakciónként várják majd el az adatszolgáltatást az Európai Közösséget érintő ügyletek vonatkozásában, hasonlóan a számos országban, a belföldi tranzakciók kapcsán már bevezetett különböző számla-adatszolgáltatásokhoz, mint amilyen hazánkban az Online Számla rendszer” – tette hozzá Suda Richárd, a Deloitte adóosztályának menedzsere.

Visszaszorítanák az áfacsalásokat és visszaéléseket

Ez az új adatszolgáltatási kötelezettség további két újítással is jár majd. 2028-tól az adatszolgáltatás alá tartozó ügyletekről kizárólag elektronikus számla lesz csak kiállítható. Azaz, aki határon átnyúló, Európai Közösséget érintő ügyletben vesz részt, annak számolnia kell majd a kötelező elektronikus számlázással, annak minden olyan velejáró következményével együtt, mint pl. az elektronikus archiválás is.

Papír alapú számlák kiállítására innentől csak legfeljebb a belföldi ügyletek esetén lesz lehetőség, amennyiben az adott tagállam a belföldi ügyletekre nem kívánja kiterjeszteni a kötelező elektronikus számlázást. Az új adatszolgáltatás ki fogja vezetni a jelenleg még használatos Közösségi Összesítő Nyilatkozatot is, ilyen bevallás benyújtására már nem lesznek kötelesek az adózók.

Az intézkedés célja, hogy az Európai Közösségen belüli ügyletek vonatkozásában gyorsabban és jobb minőségben érkezzenek az adatok az adózóktól az áfacsalások, különösen az „eltűnő kereskedő” révén elkövetett visszaélések visszaszorítása érdekében.

Az adatszolgáltatás pontos részletei még kidolgozás alatt állnak, ugyanakkor az már tudható, hogy a tagállamoknak olyan rendszert kell majd implementálniuk, amelynél az adattovábbítás az európai szabványnak megfelelően történik.

A tagállamok rendelkezhetnek ugyan más formátumban kiállított elektronikus számlákon szereplő adatok továbbításáról is, azonban lehetővé kell tenniük az európai szabvány használatát is és az engedélyezett adatformátumoknak minden esetben garantálniuk kell az európai szabvánnyal való átjárhatóságot.

Ezzel az Európai Bizottság azt kívánja biztosítani, hogy a tagállamoknak ugyan megmaradjon a mozgástere a különböző adatformátumok használatára, az érintett adózóknak ugyanakkor lehetőségük legyen európai szabvány szerint teljesíteni az adatszolgáltatást anélkül, hogy bármelyik tagállamban igazodniuk kellene a különböző adatszolgáltatási rendszerekhez.

Az új jogalkotási csomag jó hír lehet azoknak, akik már eddig is fontolgatták az elektronikus számlázásra való áttérést, de uniós szintű egységes szabályozás hiányában eddig nehézkes volt ennek hatékony bevezetése.

A várható új szabályokra azonban azoknak is figyelniük kell, akik eddig még nem gondolkodtak elektronikus számlázás bevezetésén. Nem kérdés, hogy az új szabályokra való felkészülés sokak számára kihívást jelent majd, ezért javasoljuk a jelenlegi számlázási folyamatok mielőbbi felülvizsgálatát.