Közel a videójáték-metaverzum – NMHH-elemzés nem csak gamereknek
Napjainkra nemcsak egyre népszerűbbek az online, többjátékos módot lehetővé tévő játékok, hanem elkezdődött az úgynevezett metaverzummá alakulásuk is. Számos hasonlóságot mutatnak a közösségimédia-szolgáltatásokkal: a játékok mellett lehetőség van a tartalommegosztásra, virtuális termékek adásvételére, de akár online rendezvényeken is részt vehetünk rajtuk keresztül. A metaverzum több, mint videójáték: olyan kiterjesztett virtuális valóság, amelyben az emberek dolgozhatnak, intézhetik ügyeiket vagy szórakozhatnak. A ma létező metaverzumok, mint a Roblox vagy a Minecraft még lényegében online platformként működnek: a résztvevők kérésére információkat tárolnak és osztanak meg. A metaverzum célja azonban az, hogy olyan virtuális világot képezzen, ami jóval túllépi az online platform fogalmi kereteit, és ez az új, komplex digitális környezet pedig kétségtelenül újfajta kihívásokat hoz magával – társadalmi, gazdasági és jogi téren egyaránt.
Már napjainkban is súlyos problémát jelent, hogy a videójátékok kiváló terepet szolgáltatnak a szexuális visszaéléseknek, mivel sok játékplatform ma is engedi az anonim regisztrációt, ráadásul a játékosok által használt kommunikációs csatornák sokasága miatt a moderálás és szabályozás igen nagy kihívást jelent. Ezen felül a hagyományos hírközlési szolgáltatók adatmegőrzési kötelezettségével szemben jogszabályi szinten nem egységes az online videójáték-szolgáltatók adatmegőrzési kötelezettsége sem, ami pedig bűncselekmény esetén hátráltathatja a nyomozást. Egy uniós rendelettervezet ezért kiemelt figyelmet fordítana a közösségi funkciókkal, például a csevegőfunkcióval rendelkező online játékokra is, hogy megakadályozza rajtuk ártó szándékú felnőttek kapcsolatfelvételét gyermekekkel. A tervezet elsősorban a felhasználók megbízható azonosításával és hatékonyabb életkor-ellenőrzési eljárások előírásával védené a fiatalokat.
A videójátékok platformizációjának másik irányát a digitális videójáték-értékesítő felületek jelentik, mint a Steam vagy az Epic. Egyes online disztribúciós platformok a virtuális szoftverértékesítés mellett gyakran fórumokkal, játékbeli tárgyak adásvételét lehetővé tévő piacterekkel, sőt, videómegosztási és streamingelési lehetőséggel is várják a felhasználókat. Az ilyen platformok egyes közösségi funkcióira az audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló uniós irányelv (AVMS), valamint a digitális szolgáltatásokról szóló uniós rendelet (DSA) is alkalmazható, hiszen közösségi platformoknak, egyes funkcióik tekintetében pedig videómegosztóplatform-szolgáltatóknak is minősülhetnek. Napjainkban nagy népszerűségnek örvendenek az olyan közösségi médiafelületek is, mint a Twitch. Ezek elsődleges funkciója, hogy a játékosok élőben közvetíthessék játékaikat vagy követhessék mások játékát. Ezen felületekre szintén vonatkoznak az AVMS és DSA előírásai.
A médiatudatosság fejlesztése és az online gyermekvédelem az NMHH stratégiai céljai közé tartozik. Ezzel a céllal készült a Jól van a gyerek, ha játszik? – Tudástár videójátékokról szülőknek és pedagógusoknak című kiadvány is. Az NMHH így próbálja segíti és támogatni a szülőket és a pedagógusokat, hogy felelős döntéseket hozhassanak, hogy egy médiajelenségnek, médiafogyasztási szokásnak ne csak potenciális veszélyeit, kockázatait lássák, hanem akár hasznos eszközként tekinthessenek a játékokra, melyek a szórakoztatás mellett a fejlődést és a tanulást is biztosíthatják.
Az alábbi linken dr. Német Noémi az NMHH Online Platformok Főosztályának jogi szakértője beszél. A videó szabadon felhasználható:
