Közelegnek a parlamenti választásokat Nagy-Britanniában

Sunak a Downing Street-i kormányfői hivatal előtt tett nyilatkozatában közölte: a nap folyamán kérte III. Károly királytól a parlament feloszlatását, és az uralkodó elfogadta az indítványt.

A parlament pénteken fejezi be munkáját és a király jövő csütörtökön oszlatja fel hivatalosan az alsóházat.

Ezzel véget ér az előző, 2019-es választások óta tartó parlamenti időszak, és megszűnik az alsóház jelenlegi képviselőinek mandátuma.

A júliusi választásról szóló bejelentéshez fűzött hétperces nyilatkozatában Sunak felidézte, hogy a konzervatív kormány a koronavírus-járvány idején - amikor ő pénzügyminiszter volt - költségvetési intézkedéseket hozott a zárlat miatt veszélybe került munkahelyek millióinak megmentésére, a friss adatok pedig azt mutatják, hogy az infláció a korábbi kiugrás után normalizálódott.

A brit statisztikai hivatal (ONS) éppen szerdán jelentette be, hogy áprilisban 2,3 százalékra - a Bank of England 2 százalékos inflációs céljának közelébe - lassult áprilisban a tizenkét havi brit infláció.

Ez három és fél évi inflációs mélypont, és politikai elemzők egybehangzó véleménye szerint ennek jelentős szerepe volt abban, hogy Rishi Sunak nem sokkal a friss inflációs adatok ismertetése után jelentette be a parlamenti választások időpontját.

A brit kormányfő a Downing Streeten elmondott nyilatkozatában felidézte azt is, hogy a világ az ukrajnai háború és más kihívások miatt az utóbbi években még veszélyesebbé vált. Ellenséges államok fegyverként használják a migrációt, és ezzel próbálják kikezdeni a világ integritását - fogalmazott.

Sunak szerint a jelenlegi bizonytalan helyzetben egyértelmű cselekvési tervekre, bátor cselekedetekre van szükség a biztonságos jövő felé vezető út kijelöléséhez.

Kijelentette: a választáson a briteknek arról kell dönteniük, hogy kinek vannak ilyen tervei, ki áll készen arra, hogy végrehajtsa az ország jobb jövőjének megteremtéséhez szükséges bátor lépéseket.

A 2019-ben tartott legutóbbi brit parlamenti választáson az akkor még Boris Johnson vezette Konzervatív Párt negyven éve nem látott arányú győzelmet aratott, és kényelmes, 80 fős alsóházi többséggel alakíthatott új kormányt.

Johnson azonban 2022. júliusában lemondott pártvezetői posztjáról és a miniszterelnöki tisztségről, miután nyilvánosságra került, hogy a londoni kormányfői hivatalban a koronavírus-járvány miatt saját kormánya által elrendelt szigorú korlátozások idején ivászatokkal kísért társasági összejöveteleket rendeztek.

Az ügy miatt a Scotland Yard pénzbírságot rótt ki Johnsonra.

Boris Johnson volt a modern brit politikatörténetben az első hivatalban lévő miniszterelnök, akit törvénysértés miatt hatósági intézkedéssel sújtottak.

A közkeletűen "partygate" néven emlegetett ügy az utóbbi évek legnagyobb brit belpolitikai botrányává fajult, és részben ennek hatására mélypontra süllyedt a konzervatívok választói támogatottsága.

Hozzájárult a Konzervatív Párt népszerűségének zuhanásához az is, hogy Johnson utódja, Liz Truss alig 49 nappal hivatalba lépése után kénytelen volt lemondani, miután a kormánya által bejelentett hatalmas - a piacok által jórészt fedezetlennek ítélt - adócsökkentési program súlyos tőzsdei, kötvény- és devizapiaci felfordulást okozott, és ennek nyomán a programot csaknem teljes egészében vissza kellett vonni.

A felmérések hónapok óta következetesen 20-30 százalékpont közötti támogatottsági előnyt jeleznek a legnagyobb ellenzéki erő, a Munkáspárt számára.

A legnagyobb brit közvélemény-kutató csoport, a YouGov a választások időpontjának szerdai bejelentése után ismertetett, 2003 választó bevonásával elvégzett friss felmérésében kimutatta, hogy a Konzervatív Pártra jelenleg a britek 20 százaléka szavazna, a Munkáspárt ugyanakkor a voksok 47 százalékát szerezné meg.

A YouGov kérdésére a válaszadók 71 százaléka nevezte valószínűnek, hogy a júliusi parlamenti választás után Sir Keir Starmer, a Munkáspárt vezetője lesz Nagy-Britannia miniszterelnöke.

Starmer a választások időpontjának szerdai bejelentése utáni nyilatkozatában közölte: győzelme esetén a Munkáspárt "ismét a dolgozó emberek szolgálatába állítja" a kormányt.

Hozzátette: a választók számára eljött a lehetőség arra, hogy "véget vessenek a káosznak, új fejezetet kezdjenek, és megkezdjék Nagy-Britannia újjáépítését".

A Konzervatív Párt 2010-ben került kormányra David Cameron jelenlegi külügyminiszter vezetésével. Akkor a toryk még nem szereztek abszolút többséget, így a Liberális Demokratákkal kötöttek koalíciót, amely a 2015-ös választásokig kitartott.

Cameron vezetésével a konzervatívok 2015-ben már abszolút többséghez jutottak az alsóházban, így egyedül folytathatták a kormányzást. Cameron azonban a brit EU-tagságról 2016. nyarán tartott - a kilépést pártolók szűk, 50 százalékot alig meghaladó többségű győzelmével végződött - népszavazás után lemondott.

Utódja, Theresa May 2017-ben újabb választásokat írt ki, ennek eredményeként azonban a konzervatívok ismét kisebbségi kormányzásra kényszerültek.

May végül - miután a parlament háromszor is elvetette a brit EU-tagság megszűnésének (Brexit) feltételrendszeréről Brüsszellel kötött megállapodását - lemondott, és tisztségét Boris Johnson vette át, aki 2019. decemberében újabb, immár jelentős tory többséget eredményező választást írt ki.

Johnson utódja, Liz Truss volt a legrövidebb ideig szolgáló brit kormányfő, és az ő utódjaként került a párt élére a jelenlegi miniszterelnök, Rishi Sunak.