Középtávon jelentősen növekvő egyensúlyi kockázatokra figyelmeztet a Századvég

A kutatóintézet prognózisában emlékeztet arra, hogy 2010 harmadik negyedévében, 2008 óta először nőtt a háztartások fogyasztási kiadása az előző év azonos időszakához képest, illetve ennek köszönhetően a belső kereslet is.

A fogyasztásban megjelenő enyhe növekedés, mely a munkapiacon 2010 eleje óta megfigyelt fordulat, valamint a háztartások javuló várakozásainak az eredménye, jövőre tovább gyorsulhat. A tavalyi 8,1 százalékos visszaesés után a háztartások fogyasztása az idén még 1,7 százalékkal csökken, jövőre azonban 3 százalékkal nőhet.

A jövő évi adóváltozások nettó 300-350 milliárd forintot hagynak a háztartásoknál, és bár a jövedelemtöbblet a magas jövedelmű és alacsonyabb fogyasztási rátával rendelkező háztartásoknál keletkezik, a kutatók úgy vélik, hogy ez a hatás tovább javíthatja a fogyasztásra adott korábbi előrejelzésüket. Kevésbé jók a beruházási kilátások: a jövő évi adóváltozások miatt a vállalati szektor adóterhelése összességében emelkedik, valamint az egyes ágazatokra kirótt különadók érdemben rontják a befektetési klímát.

További kockázatot jelent, hogy a vállalati hitelezésben egyelőre nem látszik fordulat. Felfelé módosítják ugyanakkor előrejelzésüket az elmúlt negyedévben bejelentett autóipari beruházások. A beruházások az idén 3,1 százalékkal csökkennek, jövőre azonban 3,8 százalékkal bővülhetnek. A külső kereslet továbbra is jelentős támaszt nyújt a hazai növekedésnek, azonban mind az export, mint az import éves növekedési rátájának mérséklődésére számítanak a következő bő egy évben, a kivitel bővülése 9,3 százalékra, a behozatalé 9,1 százalékra lassulhat.

Az inflációs folyamatok továbbra sem konzisztensek a jegybank három százalékos céljával - jegyzi meg a Századvég. A mezőgazdasági termelői árak sokkja érdemben megemeli a feldolgozatlan élelmiszerek árindexét, majd a hatás lassan a maginflációba is begyűrűzik. Mindezt egyre kevésbé tudja ellensúlyozni a szűkülő kibocsátási rés.

A monetáris szigorítás az áremelkedés ütemével, illetve a hazai kockázati megítélés relatív romlásával is indokolható. Ez utóbbi tényezőt mérő magyar CDS-felár a középtávú fiskális kockázatok miatt elszakadt a többi régiós ország, illetve az azonos kockázati besorolással rendelkező gazdaságok hasonló mutatójától. A központi kormányzat kiadásai a zárolások ellenére is meghaladhatják a tervezett szintet, részben a strukturális átalakítások elmaradása miatt.

Bár prognózis alapján az önkormányzati szektor hiánya is nagyobb lesz a vártnál, a jelentős tartalék és az egyéb bevételek képesek mindezt ellensúlyozni, így az előrejelzés szerint 3,7 százalék lesz a GDP-arányos államháztartási deficit. A 2011-es költségvetés kiadási és bevételi oldalának GDP-arányos nagysága nem változik az ideihez képest.

A kiadási tételek többsége az infláció mértékével növekszik, az eddigieknél többet csak a gazdasági funkciókra készül költeni a kormány, elsősorban uniós forrásokból. A kiadási tételek reálértének megtartását, a hiány közel 1 százalékpontos csökkentését, valamint a jelentős jövedelemadó-csökkentést a magán-nyugdíjpénztári vagyon egyhatodának felhasználásából, a magán-nyugdíjpénztári járulékok átirányításából és a növekedésből fakadó adótöbbletből finanszírozza a kormány.

A prognózis szerint tartható a jövőre tervezett, GDP-arányosan 2,9 százalékos államháztartási hiány. A fiskális politika szempontjából középtávon jelentős kockázatot jelenthet, hogy átmeneti bevételekből, illetve a magán-nyugdíjpénztári felhalmozott vagyonból finanszíroz a kormány egyenlegrontó intézkedéseket - jegyzi meg a Századvég.