Közjegyzők a múltban, jelenben és jövőben

A résztvevők között egyaránt voltak elsőéves és végzős hallgatók, akiket a program során közjegyzők és közjegyzőhelyettesek kalauzoltak el a közjegyzőség egyedi világába. A fiatalok az előadások keretében bármit kérdezhettek az előadóktól, és olyan aktuális kérdésekre is választ kaptak, mint a mesterséges intelligencia érezhető és várható hatása a jogrendszerre.

Tóth Ádám, a MOKK elnöke előadásában a közjegyzőség történetét, fejlődését és mai státuszát ismertette. Kiemelte, hogy amikor egyetemista volt, ő maga sem tudta pontosan, mivel foglalkozik egy közjegyző. Rámutatott arra is, hogy a közjegyzőség presztízse az 1990-es évek elején még alacsony volt, ma azonban már elengedhetetlen szereplője a jogi környezetnek. Előadásából az is kiderült, hogy a közhitelesség gyakorlata már az államalapítás korában megjelent, de a szervezett közjegyzőség csak a 14. században, Károly Róbert uralkodása alatt honosodott meg Magyarországon.

Tóth Ádám történelmi áttekintése a hiteles helyek, a közjegyzőség újjáéledése és átalakulása mentén haladt egészen a mai napig, amikor a közjegyző már kvázi elsőfokú bírói státuszban, pártatlanul és függetlenül folytatja le a különböző nemperes eljárásokat. „A közjegyzői okirat egy kiemelkedően erős bizonyító erejű dokumentum, amely megteremti a hiányzó bizalmat a felek között, és akár azonnali bírósági végrehajtás alapjául is szolgálhat. A közjegyzőkre fontos feladat hárul elsősorban a permegelőzés és a bíróságok tehermentesítése kapcsán, de emellett a gazdasági megállapodások hitelesítésében is lényeges szerepünk van” – mondta a MOKK elnöke.

Hegedűs Ágnes közjegyző előadásában részletesen ismertette a közjegyzői hatásköröket. Hangsúlyozta, hogy a közjegyző nemcsak aláír és pecsétel – ahogy sokan gondolják –, hanem komplex jogi szolgáltatást nyújt. Hat nagyobb ügycsoportban lát el nemperes eljárásokat, amelyek közül a leggyakoribb a hagyatéki eljárás, a fizetési meghagyásos eljárás, illetve különféle okiratok készítése és hitelesítése. A közjegyzők különböző szerepköreit is bemutatta: hatóságként, szolgáltatóként, közvetítőként, munkáltatóként, cégvezetőként és sok esetben pszichológusként is helyt kell állnia a közjegyzőnek, például egy hagyatéki eljárás során.

Technológia és közjegyzőség – hol a helye a mesterséges intelligenciának?

Parti Tamás, a MOKK elnökhelyettese és a 2020-ban létrehozott Adatkutató Alintézetének vezetője a digitalizáció és a mesterséges intelligencia közjegyzőségre gyakorolt hatásairól beszélt. Kifejtette, hogy bár a digitális világ nem a jog fogalmaira épült, ma már elengedhetetlen a jogászok részéről is a digitális szemlélet elsajátítása. 

„A digitalizáció és a jog kölcsönhatása egy ma is és a jövőben is aktuális, kezelésre szoruló probléma. Jó hír azonban a leendő jogászoknak, hogy a jogrendszert nem lehet teljesen digitalizálni, hiszen nem lehet pusztán matematikai modellekkel leírni. A mesterséges intelligencia tehát nem váltja ki feltétlenül a jogászt, de számos előnye van, például rendszerez, kereshetővé tesz hatalmas adatkészleteket, és koncentrált információhalmazt képes elénk tárni, a jogi relevanciával bíró döntés meghozatalának felelőssége továbbra is az emberé marad” – mondta Parti Tamás.

Előadásában rávilágított arra, hogy a digitalizáció az emberi kultúra minden rétegével, a jogrendszerrel is kölcsönhatásban áll, ezért a jognak is alkalmazkodnia kell. Ezért muszáj a jogászoknak is kilépniük a komfortzónából, és pontosan megérteni az új technológiákat. Meglátása szerint az új jogász generációknak úgy kell gondolkodnia a jogról és a jogalkotásról, hogy hatékonyan reagálni tudjanak a digitális jelenségekre.

Előadásában rávilágított arra, hogy a digitalizáció az emberi kultúra minden rétegével kölcsönhatásban áll, és ezekhez a jognak is alkalmazkodnia kell. Ezért muszáj a jogászoknak is kilépniük a komfortzónából, és megérteni az új technológiákat. Meglátása szerint az új jogász generációknak már úgy kell gondolkodnia a jogról és a jogalkotásról, hogy hatékonyan reagálni tudjanak a digitális jelenségekre.

Mit jelent a közjegyzői életpálya, és hogyan lehet elindulni rajta?

Raus Csaba közjegyzőhelyettes, a Magyar Közjegyzőhelyettesek és Közjegyzőjelöltek Egyesületének elnöke a közjegyzői életpálya lehetőségeit mutatta be a résztvevőknek. Felhívta a figyelmet arra, hogy a jogi diploma megszerzése után közjegyzőjelöltként lehet csatlakozni a közjegyzőséghez, és a fiatalok változatos ügycsoportokban szerezhetnek tapasztalatot a közjegyzői irodákban. Kiemelte a MOKK ösztöndíjprogramját és a jogesetmegoldó versenyét, amelyek a joghallgatók szakmai fejlődését támogatják.

A nyílt nap végén a résztvevők kisebb csoportokban beszélgethettek közjegyzőkkel és közjegyzőhelyettesekkel, akik válaszoltak minden felmerülő kérdésre a hivatással, napi munkával, vagy éppen a karrierlehetőségekkel kapcsolatban. A közvetlen beszélgetések lehetőséget adtak arra, hogy a hallgatók első kézből szerezhessenek benyomást a közjegyzői hivatásról, és annak emberi oldaláról is.

A nyílt napról készült képeket ezen a linken találja. A képek 2025. április 19-ig érhetőek el.