Központi szerepe van Katarnak Németország új földgázellátási stratégiájában

A kancellár Tamím bin Hamad Ál Száni emírrel tartott tájékoztatóján kiemelte, hogy továbbfejlesztik Németország földgáz-infrastruktúráját, így nemcsak a vezetékhálózatok révén importált, hanem a hajóval érkező, cseppfolyósított gázt (LNG) is fogadni tudják majd, méghozzá "megfelelő mennyiségben". Ez "nagyon nagy előrelépés", és nem csak Németországnak - mondta Olaf Scholz, hozzátéve: a fejlesztéseket úgy hajtják végre, hogy a tervezett németországi terminálokra érkező szállítmányokhoz azok az európai országok is hozzáférhessenek, amelyek nem rendelkeznek tengerparttal.

Tamím bin Hamad Ál Száni hangsúlyozta, hogy országa igen figyelemre méltónak tartja az európai piacot. Mint mondta, Katar számára "büszkeség és öröm", hogy hozzájárulhat Európa energiabiztonságához, valamint az ukrajnai háború előtt elkezdődött, de a konfliktus óta csak tovább mélyült "energiaválság" enyhítéséhez.

A katari uralkodó hangsúlyozta: országa "mindent megtesz" azért, hogy segítse Európa energiabiztonságának erősítését. Leszögezte azonban, hogy a Németországba irányuló közvetlen katari földgázszállítás legkorábban 2026-ban vagy 2027-ben indulhat meg. Kitérő választ adott ugyanakkor arra az újságírói kérdésre, hogy vállalják-e bármilyen konkrét mennyiség leszállítását, arra hivatkozva, hogy ez a szakértőkre tartozó technikai részletkérdés.

A katari külügyminiszter, Muhammad bin Abdul Rahman Ál Száni sejk a Handelsblatt című német üzleti lapnak az uralkodó pénteki látogatásához időzített nyilatkozatában ugyanakkor elmondta: úgy fejlesztik a 70 százalékban katari tulajdonban lévő texasi Golden Pass LNG-terminált - amely több mint 15 millió tonnás évenkénti exportkapacitásával a világ egyik legnagyobb ilyen létesítménye -, hogy már 2024-ben tudjanak szállítani Németországba.

Európa legnagyobb gazdaságában az ukrajnai háború előtt 55 százalék volt az orosz import aránya a földgázfelhasználásban. Ezt a kormány legutóbbi adatai szerint sikerült 35 százalékra csökkenteni. A berlini vezetés az Ukrajna elleni háború miatt az orosz import teljes kiváltására törekszik, és mindenekelőtt a világ legnagyobb földgázkitermelői és vezető LNG-exportőrei közé tartozó Katart igyekszik megnyerni új partnernek.

Robert Habeck gazdasági miniszter márciusban Dohában bejelentette, hogy Németország hosszú távú energetikai partnerségi megállapodást köt Katarral, és ez nagyban hozzájárul majd az Oroszországtól független németországi energiaellátás kiépítéséhez.

Ezt a megállapodást azonban március óta még nem sikerült tető alá hozni. A német sajtóban megjelent elemzések, jelentések alapján három ügy körül vannak még viták. Az egyik az, hogy Katar húsz évre szóló szállítási szerződést kötne, Berlin pedig nem kötelezné el magát ennyire hosszú időre. Sajtóértesülések szerint ebben a kérdésben van előrelépés: Katar már nem ragaszkodik mindenképp a két évtizedes futamidőhöz.

A második számú ügy, hogy Katar igyekszik elérni: a németországi terminálokra érkező jövőbeli szállítmányait ne továbbíthassák más európai országokba, hanem az összes gázt Németországban használják fel. Olaf Scholz azon kijelentése, miszerint a németországi terminálok más országok ellátását is segítik majd, azt jelezheti, hogy ebben az ügyben is van haladás.

A harmadik vita a földgáz áráról szól. Katar a kőolaj világpiaci árához kötné a németországi értékesítésre szánt földgáz árát, Berlin viszont az európai földgázpiaci árakhoz. Ezzel kapcsolatban a német sajtó szerint egyelőre csak az biztos, hogy a katari gáz mindenképpen drágább lesz, mint az orosz.

Tamím bin Hamad Ál Száni berlini látogatásának egyetlen konkrét eredménye egy szándéknyilatkozat, amelyet Robert Habeckkel írtak alá. A katari uralkodó és a német gazdasági miniszter által jegyzett dokumentumban a többi között az áll, hogy a tervezett energetikai partnerség "a már elindult sikeres párbeszédre épül, és a tervek szerint kölcsönösen előnyös lesz mind az LNG-kereskedelem kiépítése, mind a két ország éghajlatvédelmi céljainak megvalósítása szempontjából".