Kriptovaluták adózása Európában és a FÁK országaiban

A Binance azért indított blogsorozatot az adózási szabályokról, mert meggyőződése, hogy az adózás és a törvényeknek megfelelő működés használ a teljes Web3 iparág pozitív megítélésének, ez pedig hozzájárul a szektor további bővüléséhez. A kriptovaluták adózására vonatkozó szabályok gyorsan változnak, amivel a kriptovalutát használóknak és a befektetőknek nehéz lépést tartani. A Binance Tax Watch első blogbejegyzése a 2023 januárja és áprilisa között Európában bevezetett adózási szabályokat, törvényjavaslatokat, és a kérdéskört érintő konzultációkat veszi sorra.

Olaszország: új szabály vonatkozik a kriptovaluták eladására; a bányászat és a tokenek kibocsátása nem ÁFA-köteles

2023 januárjában Olaszországban a kriptoügyletekből származó nyereségre vetettek ki adót (197/2022. törvény). A törvény értelmében azok a magánszemélyek, akik egy éven belül 2000 eurót meghaladó jövedelemre tesznek szert kriptoügyletekből – a törvény ezeket „egyéb jövedelmeknek” (redditi diversi) nevezi – 26% adót kötelesek fizetni.

A törvény arról is rendelkezik, hogy a minősített adózók megemelhetik a 2023. január 1-én kriptoeszközökben tartott vagyonuk értékét, és a megnövelt összeg után kedvezményes, 14%-os adót fizethetnek akár egy összegben (2023 június 30-ig), vagy 2023. június 30-tól kezdődően, legfeljebb három részletben, 3%-os kamat mellett.

Az olasz adóhatóság megerősítette, hogy a kriptovaluták bányászata nem esik az ÁFA-törvény hatálya alá. A bányászok nem tekintendők ÁFA-fizetőknek, a vásárlásaik után nem jogosultak ÁFA-kedvezményre sem. Az olasz adóhatóság által kiadott dokumentumban az áll, hogy az első érmekibocsátás során létrejövő tokenekre az ÁFA-törvény szintén nem vonatkozik.

Portugália: a kriptovalutából származó jövedelem után SZJA-t kell fizetni

Portugália a 2023-as költségvetésben tisztázta a kriptovalutákból származó jövedelmek és tőkenyereségek utáni adózás szabályait. Az új jogszabály szerint a digitális pénzügyi eszközök a személyi jövedelemre vonatkozó törvény hatálya alá esnek, mint „olyan értékek vagy jogok digitális megfelelői, amelyeket át lehet ruházni vagy elektronikusan el lehet tárolni megosztott főkönyvi technológia vagy más hasonló technológia használatával”, ám a jogszabály hatálya a nem helyettesíthető eszközökre nem terjed ki.

Az új szabályozás egyaránt vonatozik a kriptovaluták kereskedelméből, tranzakciós célú zárolásából (staking), azok bányászatából, beváltásából, a digitális pénzügyi eszköz definíciójának megfelelő bármilyen token kiadásából származó jövedelmekre és tőkenyereségre, a kriptovalutában utalt fizetésekre és egyéb fizetségekre.

A kriptoeszközökből származó nyereséget tőkenyereségként kezeli a törvény, amely 28%-os kulccsal adózik, ám abban az esetben, ha a kérdéses eszközöket több mint 365 napon át csak birtokolták, adómentesség kérvényezhető. Ez a mentesség nem érvényesíthető akkor, ha a digitális pénzügyi eszköz kötvényi besorolást kapott.

Bulgária: törvényjavaslat a kriptó-tranzakciók megadóztatására

A bolgár pénzügyminisztérium társadalmi konzultációt kezdeményezett a személyi jövedelemadóról szóló törvény módosításairól, amely szerint a kriptovalutákból származó jövedelem is adóköteles lenne.

A javaslat szerint a virtuális fizetőeszközök értékesítéséből vagy átváltásából származó adóköteles jövedelmet az év során realizált nyereségben határoznák meg, amit csökkenteni lehet az év során realizált veszteségekkel. Bulgária 10% -os átalánykulccsal adóztatja a személyi jövedelmet.
Románia: irányelv az NFT-kből és a kriptokereskedelemből származó jövedelmek adóztatására
Február 9-én a román adóhatóság iránymutatást tett közzé arról, milyen adóügyi szabályok vonatkozzanak az NFT-kből és a kriptokereskedelemből származó jövedelmekre.
Eszerint az NFT-alkotók által megtermelt nyereség szellemi tulajdonjogból származó jövedelemnek minősül. A kriptoeszközök kereskedelméből származó jövedelem 10%-os kulccsal adóztatható, mint "egyéb jövedelem", kivéve azokat tranzakciókat, amelyek nyeresége nem éri el 200 lejt (kb. 44 USD), illetve a teljes nyereség egy adott pénzügyi évben nem haladja meg a 600 lejt-t (133 USD).

Spanyolország: kötelező lesz beszámolni a kriptó-tranzakciókról

Április 4-én jelent meg a helyi Közlönyben a jogszabály, amely a Spanyolországban működő kriptotőzsdék és partnereik jelentéstételi kötelezettségét írja elő.

Ennek 39. paragrafusa kimondja, hogy a spanyol illetőségű szervezetek, vagy kriptopiaci szolgáltatásokat vagy egyéb kapcsolódó szolgáltatásokat nyújtó külföldi szervezetek spanyolországi leányvállalatai kötelesek éves jelentést benyújtani az általuk feldolgozott vagy lehetővé tett tranzakciókról.

Az éves jelentés formai követelményeit később teszik közzé. A benyújtandó dokumentumnak tartalmaznia kell azon személyek vagy szervezetek adatait, akik vagy amelyek az év során a virtuális fizetőeszközökkel kapcsolatba kerültek akár tulajdonosként, akár meghatalmazottként, akár tranzakció kedvezményezettjeként. Meg kell adni továbbá az adott év december 31-i napjáig végrehajtott tranzakciók egyenlegét (euróban), valamint be kell számolni arról is, milyen vásárlások, átruházások, tőzsdei és nem-tőzsdei tranzakciók zajlottak bármely virtuális fizetőeszköz közvetítésével.

Németország: bírósági döntés erősítette meg, hogy a kriptoeszközök értékesítéséből származó tőkenyereség adóköteles

A Német Szövetségi Pénzügyi Bíróság (Bundesfinanzhof) 2023. február 14-i döntésében kimondta, hogy a kriptovaluták értékesítéséből származó tőkenyereség adóköteles jövedelemnek minősül.

A döntés azután született, hogy egy Németországban lakóhellyel rendelkező házaspár vitatta, hogy különböző kriptovaluták 2017-ben történt értékesítéséből származó jövedelmük után 3,4 millió eurót köteles adóként megfizetni. A német illetőségű személy által magánügyletekből realizált tőkenyereség jelenleg akkor adóköteles, ha az adóév során a teljes nyereség eléri 600 EUR-t, és az ingó vagyontárgyak (részvények és kötvények kivételével) szerzéstől számított egy éven belüli értékesítéséből származik.

A kérdés az volt, hogy a kriptovaluta ingó vagyonnak minősül-e, hiszen ez esetben az értékesítéséből származó tőkenyereség adóköteles jövedelemnek számít. A bíróság tágan értelmezte az "ingóság" fogalmát, amely így magában foglalta a kriptovalutát is. Az ítélet szerint a digitális eszközök megvásárlását követő egy éven belül történt értékesítésből származó tőkenyereség adóköteles jövedelemnek minősül. Ez a szabály a kriptovaluták kereskedelmére is érvényes.

Dánia: társadalmi konzultáció indult a kriptovalutákat érintő jelentéstételi kötelezettségekről

Január 26-án a dán adóügyi minisztérium társadalmi konzultációt indított arról, hogy jogszabályi erőre kell-e emelni Dániában a DAC8 irányelvet. A DAC8 szerint a közigazgatási együttműködésről szóló uniós irányelvet (DAC) ki kell terjeszteni a kriptoeszközökre és az elektronikus pénzre is.

A készülő uniós jogszabály, a javasolt irányelv (DAC8) kimondja, hogy a kriptoeszköz-szolgáltatóknak és az ilyen eszközökkel kapcsolatos ügyletek közvetítőinek információkat kell gyűjteniük az ügyfeleikről, és ezeket továbbítaniuk kell az adóhatóságoknak. Utóbbiak az így megszerzett információt megosztják más uniós tagállamok hatóságaival.

Fehéroroszország: széleskörű kriptovaluta-adómentesség

Március 30-án jelent meg a fehérorosz kormány 80. sz. rendelete, amely 2023. január 1-jétől 2025. január 1-ig terjedő hatállyal adómentességet biztosít a kriptovalutákból származó jövedelemre.

A rendelkezés mentesíti a magánszemélyeket a kriptovaluták kereskedelméből és azok befektetéseiből származó nyereség, valamint a tranzakciós célú zárolásából (staking) és bányászatából szerzett jövedelem utáni személyi jövedelemadó megfizetése alól. A rendelkezés a kriptotőzsdékre is kiterjed, mentességet biztosítva ezeknek a társasági adó és az ÁFA megfizetése alól.

Kazahsztán: új adószabályok vonatkoznak a digitális pénzügyi eszközökre

Január 13-án a kazah pénzügyminisztérium bejelentette, hogy 2023. január 1-jétől a digitális eszközök értékesítéséből származó tőkenyereség a személyi jövedelemadó hatálya alá kerül. Emellett 2023. április 1-jétől hatályba lépnek az adótörvény új rendelkezései, amelyek szabályozzák a kriptobányászatból és a csoportos kriotobányászati kooperációból (mining pool) származó jövedelmek adóztatását.

A törvény értelmében nem vonhatók le az adóból azok a költségek, amelyek az Astana Nemzetközi Pénzügyi Központ (AIFC - Astana International Financial Centre) által regisztrált tőzsdéken kívül értékesített digitális eszközök beszerzésével kapcsolatban merültek fel. Nem lehet az adót csökkenteni a digitális mining pool által biztosított szolgáltatások költségével sem.

A blogsorozat következő részében az ázsiai-csendes-óceáni térség és az amerikai kontinens adózási szabályai és az ezekkel kapcsolatos fejlemények kerülnek terítékre.