Külkereskedelmi, ipari és kereseti adatokat közöl a KSH jövő héten
Hétfőn adja ki a KSH a külkereskedelmi termékforgalom februári adatait. Januárban 12 millió euró volt a termék-külkereskedelmi többlet, az egyenleg 756 millió euróval romlott az egy évvel korábbihoz mérten. A kivitel volumene 9,9 százalékkal alacsonyabb, a behozatalé 2,3 százalékkal magasabb volt az előző év azonos időszakinál. Az export szezonálisan és munkanappal kiigazított volumene 3,2 százalékkal elmaradt a 2025. decemberitől, az importé 4,3 százalékkal meghaladta azt. Januárban a kivitel értéke 11,5 milliárd euró (4407 milliárd forint), a behozatalé 11,5 milliárd euró (4402 milliárd forint) volt. Euróban kifejezve az export értéke 4,5 százalékkal csökkent, az importé 2,0 százalékkal nőtt az egy évvel korábbi időszakhoz képest. Naptárhatással kiigazítva a kivitel volumene 6,8 százalékkal csökkent, a behozatalé 5,1 százalékkal bővült.
Kedden az ipari termelői árak februári statisztikája mellett a keresetek januári adatai jelennek meg. Januárban az ipari termelői árak átlagosan 2,9 százalékkal alacsonyabbak voltak az egy évvel korábbinál. A belföldi értékesítés árai 2,8, az exportértékesítéséi 2,9 százalékkal csökkentek az előző év januárjához képest. Az előző hónaphoz viszonyítva a belföldi értékesítési árak nem változtak, az exportértékesítési árak 1,4 százalékkal emelkedtek, így az ipari termelői árak összességében 0,9 százalékkal magasabbak voltak.
Tavaly decemberben a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 789 200, a nettó átlagkereset 548 900 forint volt. A bruttó átlagkereset 8,5, a nettó átlagkereset 9,8, a reálkereset pedig 6,3 százalékkal múlta felül az egy évvel korábbit. A nettó átlagkereset emelkedése a 2025. július 1-jétől bevezetett magasabb összegű családi kedvezmény és a 2025. október 1-jétől bevezetett, három gyermeket nevelő anyák kedvezménye miatt haladta meg a bruttó átlagkereset növekedését.
Szerdán a kormányzati szektor egyenlegét publikálja a KSH a 2025. évre és a tavalyi utolsó negyedévre vonatkozóan. A kormányzati szektor harmadik negyedévi hiánya 909 milliárd forint volt, a GDP 4,2 százaléka. Az egyenleg 95 milliárd forinttal, 0,2 százalékponttal kedvezőtlenebb az egy évvel korábbinál. 2025 első három negyedévében a központi kormányzat hiánya 1366,6 milliárd forintot mutatott, míg a helyi önkormányzatok és a társadalombiztosítási alapok 116,9 milliárd és 30,8 milliárd forintos többlettel rendelkeztek. 2025. harmadik negyedévében a központi kormányzat hiánya 831,6 milliárd, a helyi önkormányzatoké 19,8 milliárd, a társadalombiztosítási alapoké 57,3 milliárd forint volt.
2025 első három negyedévében az előzetes adatok szerint 1219 milliárd forint, a GDP 1,9 százaléka volt a kormányzati szektor hiánya. A kormányzati szektor bevétele 27 585 milliárd, kiadása 28 804 milliárd forint volt. 2024 azonos időszakához képest az egyenleg az előző év azonos időszakinál 1142 milliárd forinttal, GDP-arányosan 2 százalékponttal kedvezőbb.
Szintén szerdán közli a Magyar Logisztikai, Beszerzési és Készletezési Társaság (MLBKT) a beszerzésimenedzser-index (BMI) szezonálisan kiigazított márciusi adatát. A BMI szezonálisan kiigazított februári értéke: 51,3 volt, a válaszadók az előző hónaphoz képest a feldolgozóipar mérsékelt bővüléséről számoltak be. A BMI index nőtt a januári (50,0) értékhez képest.
