Lassan senki nem épít üdülőt Magyarországon – Mi történt az üdülőpiaccal?
Idén az első öt hónapban országosan mindössze 166 üdülőépületre adtak ki építési engedélyt, január és május között az áprilisi kiugró 63 épületes statisztikát leszámítva egy hónapban sem volt 30 felett a szám – derül ki a KSH friss statisztikájából. Így is élénkülés látszik a tavalyi első öt hónap 143 darab építési engedélyéhez képest, de 2021-ben például még több mint 280 volt ugyanez a szám öt hónap alatt.
Vagyis nem újkeletű tendenciáról beszélhetünk, évek óta fokozatosan esik vissza a kifejezetten üdülőcélú ingatlanok építése. Tavaly az egész évben 363 ilyen engedélyt adtak ki a magyar hatóságok, ez 2015 óta a legalacsonyabb szám. A csúcsévekben, 2001-ben és 2007-ben ezer felett is volt évente a kiadott üdülőépítési engedélyek száma, ahhoz képest majdnem a harmadára esett vissza.
A régióban volumenében inkább kisebb üdülőterületek vannak, így kiugró beruházások nincsenek – számolt be a tapasztalatokról Piros Szilvia. Az OTP Ingatlanpont dél-alföldi régióvezetője szerint továbbra is népszerűek a Tisza menti üdülőövezetek, erre nagyon jó példa Csongrádon a Körös-torok, vagy akár a Körösök vidékén Békésszentandrás. Ezeken a területeken találkozhatunk új építkezésekkel is, de ezek jellemzően a saját célra épülő üdülők.
Az Észak-Dunántúlon több területen is tapasztalnak visszaesést a szakemberek, ami alátámasztja a KSH számait. Komádi Csaba régióvezető szerint meglepő módon a Balaton környékén is csökkenés tapasztalható az üdülőépítésekben, de a határmenti megyékben például továbbra is élénk a beruházói kedv, újépítésű projektek indulnak. A visszaesés mellett szerinte jellemző, hogy már egy üdülő esetében is teljes értékű lakhatást kielégítő épületek készülnek, ilyenekre van példa a Balaton északi partján is, például Balatonfüreden.
Az árak növekedése az üdülőpiacon is megjelent, Komádi Csaba tapasztalatai szerint a friss beruházásokat a prémium minőség jellemzi, ami szintén megjelenik az árakban. Vagyis az árak továbbra is magasak, miközben a kereslet inkább stagnál, különösen a középkategóriás üdülők esetében. A prémium szegmensben, például a vízparti luxusingatlanok piacán továbbra is van érdeklődés, főleg a külföldi befektetők részéről.
„Azt tapasztaljuk, hogy a középosztálybeli vevők kezdenek kiszorulni, inkább a tőkeerősebb vásárlók aktívabbak, befektetési céllal vagy saját használatra” – osztotta meg tapasztalatait Kurecskó József, az OTP Ingatlanpont budapesti régióvezetője. Szerinte mostanra olyan luxus árszint alakult ki az üdülők piacán, ami természetes módon csökkenti a keresletet. Emellett a megemelkedett telekárak, építési költségek és kamatszint sokakat visszatart az építkezésektől, illetve az infláció és a gazdasági bizonytalanság miatt sok család nem vállal be egy ekkora volumenű beruházást.
Kurecskó József szerint egyre többen keresnek olcsóbb – még nem felkapott magyarországi – nyaralóhelyszíneket, illetve a külföldi nyaralók is egyre keresettebbek és elérhetőbbek a magyar vásárlók számára.
Északkelet-Magyarországon nem jellemző az üdülőépületek építése, jelenleg egy jelentős projekt fut, amelynek értékesítése idén nyáron kezdődött: Tiszafüreden, közvetlenül a vízparton indul egy 30 lakásos fejlesztés, de egyelőre arra is visszafogott az érdeklődés – mondta el Farsang Sándor régióvezető.
A fenti tapasztalatokból lehet azonosítani, milyen okai lehetnek a tendenciának, ami az üdülőépítések visszaesését mutatja. Egyrészt anyagi okokra vezethető vissza, hiszen az utóbbi években jelentősen emelkedtek az ingatlanárak, a telekárak és az építési költségek is. Emiatt sok érdeklődő ma már kétszer meggondolja, hogy belevágjon-e egy üdülő építésébe, egyre inkább luxusnak számít ez a jelenlegi árak mellett. Ehhez jön még a bizonytalan gazdasági környezet, az elmúlt évek magas inflációja, ami még azokat is elbizonytalaníthatja, akik egyébként megengedhetnék maguknak egy üdülő megépítését vagy megvásárlását. Ebben a környezetben a potenciális keresletet jelentők is inkább megtakarítani, félretenni igyekeznek. A harmadik pedig egy technikai ok lehet: több településen is más elbírálás alá esnek az üdülők a helyi adók (ingatlanadó) szempontjából, ezekre magasabb terhet kell fizetni. Éppen ennek kikerülése miatt elképzelhető, hogy a nyaralók egy részét állandó lakóhelyként jelentik be hivatalosan.
