Legyünk résen! Új módszerrel csapják be a nyugdíjasokat az interneten
Csalás észlelése esetén kiemelkedő azok aránya, akik rendőrséghez fordulnának, de az informális segítségkérés és a szolgáltató felkeresése is jellemző. Az online felmérés részletes eredményeit március 27-én az Adatvezérelt reggeli című eseményen mutatják majd be.
- Milyen eszközöket használ az 50-79 éves magyar népesség internetezésre?
- Szokták-e karbantartani eszközeiket?
- Mióta interneteznek?
- Mik a jellemző online tevékenységeik?
- És egyáltalán biztonságban érzik-e magukat online?
Egyebek mellett ezekre a kérdésekre kereste a választ legfrissebb kutatásában a Direkt és Interaktív Marketing Szövetség (DIMSZ) és a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH).
A 800 fő bevonásával készült reprezentatív kutatás rámutatott, hogy a magyarországi 50-79 évesek többsége ma már jellemzően napi szintű – átlagosan napi körülbelül 2 órás, de nem folyamatos – internethasználó, mégis sokan digitálisan inkább éretlenek, bizalmatlanok és kevésbé tudatosak.
Huszics György a DIMSZ elnöke elmondta, a korosztály internethasználati múltja mára már jelentős, többségük több mint 10 éve csatlakozott be az online világba, ahol a hírolvasás, e-mailezés és tájékozódás mellett a közösségi média, a chatelés és a különösebb cél nélküli „netezgetés” is kiemelten jellemző tevékenységük. A korcsoportban is radikálisan kiemelkedő már az okostelefon használata, ez a döntő többség első számú online eszköze, tette hozzá.
„A sokaságban négy, online szokásaiban és attitűdjeiben jól elkülönülő szegmens határozható meg, melyek demográfiailag eltérő jegyeket mutatnak. A kiszolgáltatott áldozattípusok a bátortalan, védtelen idősebbek, a tájékozatlan könnyelműek közé sorolhatóak a gondatlan, merész idősebbek. Vannak az ösztönös magabiztosak, akik otthonosan interneteznek és a tudatosan óvatosak, akik körültekintően járnak el, ők a korosztály fiatalabb rétegét képezik” – sorolta.
Ismerik a támadási módokat, mégis sok az áldozat
A kutatásból kiderült: leginkább a számítógépes vírusoktól és adataik illetéktelen kézbe való kerülésétől tart ez a korosztály, a csalási, online támadási módok többségét pedig ismerik. A legtöbben az ártó szándékú hírlevéllel, hamis termékeladással, hamis nyereményjátékkal vannak tisztában; ezek esetében a károsultak aránya is relatív magas (10% feletti). A felmérés alapján az SMS-be kapott kártékony link szedi leggyakrabban áldozatait.
Somogyi Endre, a DIMSZ főtitkára közölte, csalás észlelése esetén kiemelkedő azok aránya, akik rendőrséghez fordulnának, de az informális segítségkérés (család, barátok) és a szolgáltató felkeresése is jellemző – ellentétben a segítő szolgáltatásokkal és online felületekkel. Az NMHH-hoz vagy online tanácsadó felülethez leginkább a Tudatos óvatosak fordulnának.
„A többség ismer és használ valamilyen online védelmet: a biztonságos jelszó, hálózat és a vírusirtó, tűzfal használata a leginkább elterjedt. Ám a megfelelő jelszót megkövetelik a weboldalak és online szolgáltatások, a tűzfal és kártékony programok elleni védelem bizonyos mértékig eleve az elterjedt operációs rendszerekbe épített” – mutatott rá a DIMSZ főtitkára.
A hiánypótló kutatás részletes eredményeit március 27-én szerdán az NMHH konferenciatermébe meghirdetett Adatvezérelt reggelin ismertetik majd az érdeklődőkkel.
Az eseményen számos előadó és szakértő osztja meg a résztvevőkkel gondolatait és tapasztalatait, köztük Huszics György, a DIMSZ elnöke, Soós Edina az NMHH Kutatási vezetője és Mondovics Péter, a Mastercard marketingmenedzsere. A kerekasztal-beszélgetésen olyan kérdésekre keresik majd a választ a meghívottak, hogy miként vásárolnak majd az 55 év felettiek, ha nem érzik magukat a biztonságban, de szó esik arról is, hogy ez a korosztály az online kereskedelem motorja.
