London hosszabb hatótávú fegyverekkel látja el Ukrajnát
Sunak, akinek felszólalását a Downing Street ismertette, egyenes utalást tett ugyanakkor arra, hogy London a közeljövőben nem készül nyugati harci repülőgépek ukrajnai szállítására. Részletek nélkül úgy fogalmazott azonban: a brit kormány kész támogatni bármely más országot olyan repülőgépek átadásában, amelyeket Ukrajna "már ma használni tud".
Rishi Sunak hozzátette: ki kell képezni ukrán pilótákat a legfejlettebb repülőgépek működtetésére, annak érdekében, hogy Ukrajnának "hosszú távon" is meglegyen a képessége biztonságának megvédésére.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a múlt héten előre be nem jelentett látogatást tett Nagy-Britanniában, és a londoni parlament két házának tagjai előtt elmondott beszédében korszerű harci repülőgépek szállítását kérte Nagy-Britanniától és a nyugati szövetségesektől.
A kérést a brit kormány érzékelhető tartózkodással fogadta, azzal érvelve, hogy Ukrajnának jelenleg a rövid távon hozzáférhető védelmi eszközök beszerzésére van a legnagyobb szüksége.
Nagy-Britannia a nyugati szövetségesek közül elsőként kezdte meg ukrán pilóták NATO-szabványoknak megfelelő kiképzését, de a Downing Street a brit kormányfő szombati beszédéhez kapcsolódva hangsúlyozta: ez a kiképzés arra irányul, hogy Ukrajna a NATO által meghonosított harcászati módszerekkel védhesse meg légterét "a jövőben".
Rishi Sunak a szombati müncheni konferencián kijelentette: közösen kell segíteni Ukrajnát abban, hogy megvédhesse városait az orosz bombáktól és az iráni drónoktól, és ennek érdekében Nagy-Britannia lesz az első ország, amely hosszabb hatótávolságú fegyvereket szállít az ukrán hadseregnek.
Sunak kiemelte: olyan katonai stratégiára van szükség, amely döntő hadszíntéri fölényt biztosít Ukrajnának a háború megnyeréséhez, és olyan politikai stratégiára, amellyel "a békét lehet megnyerni".
A háború megnyeréséhez Ukrajnának még több tüzérségi eszközre, páncélozott járműre és a legfejlettebb légvédelmi rendszerekre van szüksége - mondta a brit miniszterelnök.
A Downing Street a beszéd ismertetéséhez fűzött tájékoztatásában felidézi, hogy a brit kormány tavaly 2,3 milliárd font (csaknem ezermilliárd forint) értékű katonai segélyt nyújtott Ukrajnának, és ennek keretében hárommillió egységnyi hadfelszerelés - köztük egy páncélosszázadnyi Challenger 2 harckocsi, kétszáz egyéb páncélos jármű, több mint tízezer páncéltörő rakéta és rakéta-sorozatvető rendszerek - átadására vállalt kötelezettséget.
Rishi Sunak a müncheni konferencián kijelentette: a nyugati szövetségesek együtt több felszerelést juttatnak Ukrajnának a következő néhány hónapban, mint amennyit a tavalyi év egészében szállítottak. Hozzátette ugyanakkor: a béke megnyeréséhez azt a nemzetközi rendet kell újjáépíteni, amelytől a világ kollektív biztonsága függ, és e feladat elsődleges pontja a nemzetközi jog érvényben tartása.
A brit kormányfő szerint a világnak el kell számoltatnia Oroszországot; át kell tekinteni például, hogy Moszkvát miként lehetne rászorítani a hozzájárulásra az ukrajnai újjáépítés költségeihez. Rishi Sunak szerint a biztonság hosszú távú fenntartásához szükséges új keretrendszert is létre kell hozni.
Oroszország a múltban is egymás után lépett fel olyan országok ellen, amelyekre nem terjed ki a NATO nyújtotta kollektív biztonság, és a nemzetközi közösség nem reagált kellő eréllyel ezekre az esetekre - hangsúlyozta a brit kormányfő. Idézte Jens Stoltenberg NATO-főtitkárt, aki kijelentette, hogy Ukrajna valamikor a NATO tagja lesz.
Sunak szerint azonban addig is, amíg ez meg nem történik, többet kell tenni Ukrajna hosszú távú biztonságának megerősítéséért, és ennek érdekében Ukrajnát magasan fejlett, NATO-normáknak megfelelő védelmi kapacitásokkal kell felszerelni.
Ukrajnának biztosítékokra is szüksége van arra, hogy megkapja ezt a támogatást, így a Vilniusban esedékes következő NATO-csúcs előtt London összeül barátaival és szövetségeseivel annak érdekében, hogy megkezdje e hosszú távra szóló biztosítékok kialakítását - fogalmazott szombati müncheni beszédében a brit miniszterelnök.
Sunak szerint a cél az, hogy Vilniusban egy olyan új chartát lehessen összeállítani, amely elősegíti Ukrajna megvédését a jövőbeni orosz agressziótól.
A brit kormányfő nem részletezte, hogy e charta várhatóan mit tartalmaz, de kijelentette: az ukrajnai háború tétje nem egyedül Ukrajna, hanem minden ország biztonságát és szuverenitását érinti.
