London szankciókat vezetett be a Rosznyefty és a Lukoil ellen
A londoni külügyminisztérium tájékoztatása szerint az ukrajnai háború kezdete óta meghirdetett eddigi legnagyobb brit szankciócsomag 90 elemből áll, és a két orosz olajcégen kívül kiterjed sok más vállalatra és egyéb gazdasági szereplőkre.
Ezek között szerepel négy kínai olajkikötő, az orosz nyersolaj illegális exportjához használt "árnyékflotta" 44 tartályhajója, valamint a Nayara Energy nevű orosz-indiai nyersolaj-feldolgozó és -értékesítő vegyesvállalat, amely a tárca adatai szerint csak tavaly 100 millió hordó orosz olajat importált több mint 5 milliárd dollár értékben.
A szerdán meghirdetett új brit szankciók két legnagyobb érintettje, a Rosznyefty és a Lukoil naponta együtt 3,1 millió hordó olajat exportál. Egyedül a Rosznyefty a világ teljes olajtermelésének 6 százalékát, az orosz nyersolaj-kitermelésnek csaknem a felét adja - áll a brit külügyminisztérium szerdai ismertetésében.
London az idén másodszor jelent be szankciókat orosz energiaipari óriásvállalatokkal szemben: januárban a Gazprom Nyefty és a Szurgutnyeftyegaz ellen is büntetőintézkedéseket léptetett érvénybe.
A szankciók között vagyoneszközök zárolása és szállítási tilalom szerepel.
Szerdán szankciókat jelentett be a brit kormány hét olyan hajóval szemben is, amely orosz cseppfolyósított földgázt (LNG) szállít, valamint egy kínai LNG-terminállal szemben, amely az orosz LNG-program központi elemének számító, már korábban szankciókkal sújtott Arctic LNG 2 termelőkomplexumból importál cseppfolyósított földgázt.
A londoni külügyminisztérium szerdai tájékoztatása szerint Nagy-Britannia mindemellett megtiltja az olyan olajszármazékok importját, amelyeket orosz nyersolaj felhasználásával más országok finomítóiban állítanak elő.
A tárca újonnan összesített adataiból kiderül az is, hogy a brit kormány a háború kezdete óta érvényesített szankciók alapján 28,7 milliárd font (csaknem 12 900 milliárd forint) értékű orosz pénzügyi vagyoneszközt zárolt.
Yvette Cooper brit külügyminiszter, aki szerda délután a londoni alsóház képviselőit is tájékoztatta az új szankciócsomagról, kijelentette: Nagy-Britannia minden lehetséges szinten igyekszik elérni, hogy a befagyasztott orosz vagyoneszközöket Ukrajna finanszírozási igényeinek fedezésére lehessen felhasználni.
Hozzátette: a brit kormány álláspontja szerint a zárolt orosz vagyonok teljes értékét erre kell fordítani.
Keir Starmer brit miniszterelnök a hétvégén erről a kérdésről tárgyalt Volodimir Zelenszkij ukrán államfővel is.
A Downing Street tájékoztatása szerint a telefonos megbeszélésen Starmer úgy fogalmazott: a brit, a francia és a német kormány egységesen szeretné előmozdítani a szankciók keretében zárolt orosz szuverén pénzügyi eszközök "teljes értékének" felhasználását az ukrajnai háború befejezése, a tartós és igazságos béke elérése érdekében.
A közös érdekű nemzetközi diplomáciai ügyekben E3-csoportként fellépő három európai hatalom nem sokkal korábban állásfoglalást is kiadott arról, hogy az Oroszországra gyakorolt nyomás fokozása végett a zárolt orosz állami vagyoneszközök tőkeértéke nyújtotta fedezetből folyósítanának támogatást Ukrajnának.
A brit kormány az általa zárolt orosz pénzügyi eszközök hozamából 2,26 milliárd font (1013 milliárd forint) értékű hitelkeretet állított össze Ukrajnának hadianyagok beszerzésére, és ebből eddig két, egyenként 752 millió fontos részletet folyósított.
Ez a konstrukció azonban csak a befagyasztott orosz vagyontömeg hozamát és kamatait használja fel, a zárolt orosz vagyoneszközök tőkerészéhez a nyugati hatalmak eddig nem nyúltak hozzá.
A londoni pénzügyminisztérium adatai szerint a nemzetközi büntetőintézkedések miatt Oroszország jelenleg több mint 400 milliárd dollárnyi pénzforráshoz nem fér hozzá.
