Ma már az adataink is a vagyontárgyaink: így kereshetünk pénzt velük

 Az adatkezelés az európai általános adatvédelmi rendelet (GDPR) hatályba lépését megelőzően szürke zóna volt az egész kontinensen, majd a szabályozással ugyan szigorú kereteket szabtak meg a döntéshozót, ezzel azt is eredményezték, hogy Európa innovációban lemaradt az Amerikai Egyesült Államoktól és a Távol-Kelettől.

Zádor Balázs, a RECASH egyik alapítója arról beszélt, a pénzforgalmi szolgáltatásokról szóló módosított EU-irányelv (PSD2) ezt a lépéshátrányt hivatott ledolgozni, hiszen annak mentén számos startup és egyéb pénzügyi termék jóval hatékonyabban tudja kezelni a felhasználók és ügyfelek adatait úgy, hogy az mindkét fél számára előnyös legyen.

„A szabályozás áttekinthető és lehetővé teszi, hogy ha a tulajdonos egyértelműen és tevőlegesen hozzájárulását adja, akkor meghatározott célokra felhasználhatóak az adatok. Ennek hatására jelentek meg Magyarországon is olyan kezdeményezések, melyek azt a célt szolgálják, hogy a felhasználók az adataikért cserébe pénzt is kaphatnak már” – mutatott rá a szakember.

Hozzátette, a gyakorlatban ez persze továbbra sem azt jelenti, hogy a társaságok szabadon garázdálkodhatnak az ügyfeleik adataival, csupán a szerződésben leírt feltételek mellett tárolhatják és kezelhetik azokat.

Kivételes esély a pénzszerzésre

Zádor Balázs úgy fogalmazott, itthon még elenyésző azoknak az aránya, akik felismerik, ugyanannyira kellene vigyázni az adatainkra, mint a pénzünkre, hiszen bizonyos formában mindkettő vagyonnak számít, az adat befektetésként is funkcionál a XXI. században.

„Ugyan a GDPR miatt óriási visszhangot kapott az adatvédelem, az emberek még mindig nem elég tudatosak ezen a téren, és sokan nem is tudják, hogy a magukról kiadott információkat pénzzé is tehetnék rendkívül biztonságos feltételek mellett. A rekord magas infláció és a bizonytalan gazdasági helyzetben pedig ez egy olyan kivételes lehetőség, amivel több pénz maradhat az emberek pénztárcájában” – mutatott rá.

Példaként említette, hogy számos büdzsé applikáció létezik már, melyek a felhasználó bankszámlájának bekapcsolásával vezetik a kiadásokat. Felhívta ugyanakkor rá a figyelmet, hogy csak azokat az alkalmazásokat ajánlott használni, melyeknek van licensze és a jegybank ellenőrzi a tevékenységüket.

Ilyen a 100 százalékban magyar fejlesztésű fintech startup, a RECASH mobilapp is, mely teendőmentesen ígér pénzvisszatérítést a felhasználóinak bankkártyás vásárlásaik után. Az alkalmazás használatával nincsen szükség többé pontgyűjtő kártyákra vagy QR-kódok beolvasására, a tranzakciók után szerzett cashback, azaz a pénzvisszatérítés annak banki könyvelését követően órákon belül megjelenik a felhasználó RECASH számláján. Az összegyűlő – esetenként igen jelentős - összeggel a felhasználók szabadon rendelkeznek, ellenben a megszokott hűségprogramokkal.

A RECASH két célcsoportot szolgál ki: a felhasználóit, akiknek az app letöltését követően semmi teendője nincs, hogy bankkártyás vásárlásaik után pénzvisszatérítést kapjanak, és a kereskedelmi partnereit, akik e kedvezményeket biztosítják, cserébe a nyers és feldolgozott adatokért, amivel nagyságrendekkel tudják javítani marketingtevékenységük hatékonyságát. Ugyanakkor az adatokat tejesen biztonságosan kezelik és nem látnak bele a felhasználók személyes adataiba, csupán a költési statisztikákba.