Ma már azok is spórolnak, akik tavaly nem tették
A nehezedő gazdasági hatásokra a magyarok érzékeny reakciója a legszembetűnőbb a régióban: 41 százalékuk számolt be arról, hogy csökkentette költségeit. Ez az egy évvel ezelőtti eredményeknek (22%), közel a duplája. A cseheknél az idei adat 22% a tavalyi 15-tel szemben, a lengyeleknél 28% (tavaly 20%), a szlovákoknál pedig mindez 25% (tavaly 21%). Így elmondható, hogy a többiek - különösen a csehek - kevésbé érzik kitettnek magukat az inflációs hatásnak.
A válaszokból kiderül - és ez Magyarországra és a többi országra is igaznak bizonyult - hogy a visszafogottabb költekezés szükségességét az emberek egyre kevésbé egy elhúzódó háborútól való félelem, mint inkább az infláció által kifejtett nyomás miatt érzik. Az adatok az mutatják: a magyarok 58 százaléka nevezte meg közvetlen okként az inflációt és csak 15 százaléka a háborút.
Amihez a leginkább ragaszkodunk: gyógyszer, vitamin és kávé
A kategóriákban nincs nagy változás 2022-höz képest: a magyar emberek többsége továbbra is a nyaralásra, éttermekre, sportfelszerelésekre szánt költéseit fogta vissza. Emellett átgondolják az öltözködésre, az édességre és tartós élelmiszerre szánt forintokat is, méghozzá úgy, hogy vagy olcsóbb márkákra váltanak vagy kevesebbet vásárolnak ezekből a termékekből. Vannak bizonyos termékkategóriák, amelyekről a magas infláció ellenére is nehezebben mondanak le a megkérdezettek. A vizsgált országok közül magyarokra igaz a leginkább, hogy az elmúlt három hónapban semmit sem változtattak a vásárlások terén ezekben a kategóriákban: telekommunikációs szolgáltatások (41%), gyógyszerek (36%), higiéniai termékek (34%) és kávé (30%). Általános trendként jelent meg, hogy a férfiak nehezebben változtattak vásárlási szokásaikon, mint a nők. Érdekes változás volt általánosan, minden nemzetnél megfigyelhető: az alkoholos italok esetén a vásárlás jelentős része az online térbe helyeződött át. A magyaroknál ez majdnem a duplájára, 15%-ra ugrott a tavalyi 8%-hoz képest.
Mibe fektetnek most szívesen a magyarok?
A jövő biztosítása, a pénzügyi és befektetési termékek használata terén a magyarok még mindig a konzervatív nemzetek közé tartoznak. Leginkább a folyószámlás megtakarítást (61%) preferálják és közepesen bíznak a nyugdíjalap (18%), a megtakarítási számla (16%), a jelzálog (16%), az életbiztosítás (16%), valamint a kötvények (14%) adta lehetőségekben. Amibe a legkevésbé invesztálnak, azok a részvény- és befektetési alapok (8%), a kriptovaluta (9%), és az arany és egyéb nemesfémek (6%), a lekötött betétek (7%) és ingatlanba való befektetés kiadási céllal (7%).
A kutatók a következő negyedévre nem jósolnak jelentős változást. Javulást egyelőre csak minimálisat remélnek, és azt is csak egy-egy termékkategóriában, valamint úgy vélik, hogy a fogyasztók már azt is jó hírként fogják értékelni, ha stagnálás következik.
“ A nemrég kijött Eurostat adatokból látjuk, hogy a hazai infláció jóval magasabb, mint az Unió több országának mutatója. A kutatásunk rávilágít, hogy a vásárlók jelentős része a fogyasztás jelentős visszafogásával reagál az áremelkedésre, sokkal nagyobb arányban, mint a környező országok polgárai.” - foglalta össze Horváth Rita, a Publicis Groupe Hungary média üzletágának vezetője. Az Eurostat adatai szerint az EU tagállamok között Magyarországon az egyik legmagasabb az inflációs ráta, 25,6 százalék, régiós szomszédainknál, például a cseheknél mindez csak 16,5 %.
Viszont itthon is van egy réteg, akit kevésbé viselt meg a nehezedő gazdasági helyzet: a magasabb jövedelemmel rendelkező háztartások (430 ezer forint felett keresők) kevésbé érezték magukat érintettnek, 25 százalékuk nyilatkozta, hogy semmit sem változtatott, míg az alacsonyabb jövedelműek (270 ezer forint alatt keresők) csupán 15% százaléka mondta ugyanezt. Tavaly ezek a számok jóval magasabbak voltak: a duplájához közelített mindkettő, 44 és 33 százalékos adatokkal.
