Macron: szégyenérzet és düh uralkodik Franciaországban a zavargások miatt

"Mindannyian dühöt és szégyent érzünk ma este" – mondta a köztársasági elnök vasárnap este sugárzott tízperces televíziós beszédében.

Emmanuel Macron elítélte "az ultrabaloldali csoportosulások" és "a hozzájuk csapodó számos bűnőző" általi "féktelen erőszakot" a francia városokban.

"Üzleteket fosztottak ki, középületeket, boltokat, városházákat támadtak meg" - emlékeztetett Emmanuel Macron.

"Ezeket a képeket látva mindannyian azt kérdezzük, hogyan tehették franciák ezt Franciaországgal" – fogalmazott az államfő, példaként említve a limoges-i városháza felgyújtását, a lyoni turisztikai hivatalban történt gyújtogatást, a marseille-i városházába történt behatolást és a bordeaux-i prefektusi hivatal elleni támadást.

"Semmi sem igazolja, semmi sem magyarázza, semmi sem menti fel" ezeket a cselekményeket – mondta az elnök.

Ugyanakkor "soha nem szabad összekevernünk a jogos követeléseket támasztó tüntetőket azokkal, akik romboltak, rongáltak és fosztogattak" – tette hozzá.

Az államfő "átláthatóságot" ígért a szombaton alkalmazott rendfenntartói stratégiával kapcsolatban, arra kérve a kormányt, és elsősorban Laurent Nunez belügyminisztert, hogy "vonják le a tanulságokat", kijelentve, hogy "egyértelmű válaszokat" vár.

A köztársasági elnök bejelentette, hogy Sébastien Lecornu miniszterelnök a következő napokban összehívja valamennyi politikai pártot, valamint a szakszervezeteket, a diákszervezeteket, az önkormányzati és a parlamenti képviselőket is, hogy megoldásokat találjanak a társadalmi követelésekre.

A következő napokban a prefektusok "döntéseket fognak hozni városaink védelme érdekében, beleértve egyes gyülekezések betiltását is" - jelentette be az államfő.

Emmanuel Macron felszólította a pártokat, a szakszervezeteket és a diákszervezeteket, hogy egyértelműen ítéljék el az erőszakot.

"Az országnak rendre és nyugalomra van szüksége, nem eszkalációra" - jelentette ki, és azt kérte, hogy a hat hónap múlva esedékes elnökválasztást megelőző kampány a vitákról, s ne a rendzavarásról és a pusztításról szóljon.

Miközben szombaton országszerte a sárgamellényesekből, középiskolásokból és egyetemistákból, valamint klímaaktivistákból és antifasisztákból álló menetekben százezrek tiltakoztak békésen a megélhetési problémáik miatt a rendőrség által engedélyezett és biztosított útvonalakon, arcukat álarccal eltakaró, fekete ruhás fiatalokból álló vandálcsoportok behatoltak középületekbe, ahol gyújtogattak, mások üzleteket fosztogattak, barikádokat emeltek bérkerékpárokból és kordonokból, amelyeket aztán felgyújtottak.

A francia Kereskedők és Forgalmazók Szövetsége szerint a francia nagyvárosokban szombaton mintegy 1500 üzletet fosztottak ki.

A déli Marseille-ben a hatóságok több mint 30 ezer fosztogatót számoltak össze.

A belügyminisztérium vasárnapi esti összesítése szerint 2397 embert állítottak elő, 997 rendőr és csendőr sérült meg, közülük hét súlyosan.

A zavargások és a fosztogatások Franciaország két legnagyobb városában, Párizsban és Lyonban, vasárnap is folytatódtak, miközben a politikai elit magyarázatokat és felelősöket keresett a megmozdulást követő kaotikus állapotok miatt.

A városi erőszak elleni harcra specializálódott elitegységet a második egymást követő napon vetették be a hatóságok a fővárosban - közölték hivatalos források. A République téren és a környező utcákban avatkoztak be, ahol egész nap feszültség uralkodott: több száz, arcát eltakaró, feketébe öltözött kapucnis rendbontó összecsapott rendfenntartókkal, akik vízágyukkal és könnygázzal válaszoltak.

A hírtelevíziók által élőben közvetített zavargások során a környéken ismét megjelentek fosztogatók, akik élelmiszer- és ruházati boltok kirakatait betörték, és elvittek, amit találtak. Hasonló jelenetekről érkeztek hírek a közép-franciaországi Lyonból is.

A fél év múlva esedékes elnökválasztáson a felmérések szerint jelenleg legesélyesebbnek számító jelölt, Marine Le Pen a közösségi oldalain közzétett felvételen elítélte a kialakult "mély válságot", amely szerinte "fenyegetést jelent a demokráciára". Ő is, és a kormány is egyértelműen a radikális baloldali Engedetlen Franciaország nevű parlamenti pártot és vezetőjét, a szombati párizsi menetben felvonuló Jean-Luc Mélenchont tette felelőssé az erőszak elszabadulásáért.

A szombati országos demonstráció szervezőinek az volt a célja, hogy a középiskolásoknak a közoktatás alulfinanszírozottsága miatt egy hónapja tartó tiltakozó megmozdulásaira építve, a szakszervezetek támogatásával egyesítse a diákokat más elégedetlen társadalmi csoportokkal, az egykori sárgamellényesekkel, a gazdákkal vagy a klímavédőkkel. Országszerte a rendőrség szerint több mint félmillióan, a szervezők szerint 800 ezren vettek részt a békés megmozdulásokon, Párizsban a 110 ezres menet incidensek nélkül vonult végig délután a városban.

A tömegeket vonzó tüntetések és az azokat kísérő erőszak nem ritka Franciaországban, rendszeres volt a sárgamellényesek megmozdulásain 2018-2019-ben, majd a nyugdíjreform elleni demonstrációkon. A szombaton tapasztalt káoszra azonban a francia politikusok szerint még nem volt példa.

Párizsban Emmanuel Grégoire szocialista polgármester szerint "egész utcákat módszeresen feldúltak" a belvárosban, helyettese, Lamia El Aaraje pedig kiemelte: a rendőri erőknek nem voltak megfelelő eszközei ahhoz, hogy véget vessenek az éjfélig tartó fosztogatásoknak. Marseille polgármestere, a baloldali Benoît Payan pedig már szombat délelőtt a kormányt tette felelőssé a rombolásokért, amelyek már a tüntetések előtt elkezdődtek.