Magyar sztárfocisták külföldi álomfizetései a professzionális vagyonkezelő szemével
A 20 éves játékos szenzációs igazolása az angol csapathoz újra beszédtémává tette a nemzetközi élvonalbeli ligákban játszó magyar focisták álomfizetéseit. Bár Alex fizetéséről nem jelent meg publikus adat, legsikeresebb honfitársunkról, a szintén Angliában játszó Szoboszlai Dominikról tudható, hogy éves szinten bónuszokkal együtt 7,8 millió angol fontot kereshet, ami 3,4 milliárd forintnak felel meg. A Bournemouth Alexhez hasonló kvalitású futballistáinak éves fizetése is könnyen elérheti az 1,1 milliárd forintot.
A Bournemouth kiváló ugródeszkának bizonyult Kerkez Milos számára, aki 2025 nyarán a Liverpoolhoz igazolt, a brit sajtó szerint kb. 40 millió font körüli átigazolási díjért, és 2030-ig szóló szerződést kapott. A fizetését a klub nem teszi közzé, de a Capology becslése alapján a 2025–26-os szezonra kb. évi 3,9 millió font lehet az alapbére bónuszok nélkül.
Ezek a fizetések nem csak egy átlagember számára csillagászatiak, de még a hazai klubcsapatokban játszó élfocisták számára is álomszerűnek tűnhetnek. A magyar top ligában, az NB I-ben játszó legjobban kereső futballisták fizetésének felső sávja becslések szerint évi bruttó 350 millió forint körül alakul, ami körülbelül Tóth Alex feltételezhető angliai fizetési nagyságrendjének egyharmada.
Ugyanakkor, érdemes jobban a számok mögé nézni, hogy vajon a két ország eltérő adózási rendszere mennyiben árnyalja ezt a jelentős különbséget – melyben dr. Horváth Balázs, az SQN Trust Bizalmi Vagyonkezelő Zrt. igazgatósági tagja és nemzetközi adószakértője lesz segítségünkre.
Dr. Horváth Balázs szerint érdemes tudni, hogy a magyar állam az adórendszeren keresztül is támogatja a hazai futball versenyképességét, aminek következtében igazi „adóparadicsom” a futballisták számára Magyarország. A törvény évi 500 millió forint jövedelemhatárig biztosítja nekik az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás (EKHO) szerinti adófizetést, ami 15%-os összesített adóterhet jelent.
Ezzel szemben, Angliában a futballisták is pont ugyanolyan feltételek mellett kötelesek adózni, mint bármelyik alkalmazott, a személyi jövedelemadóztatás pedig sávos rendszerű. A legmagasabb, évi 125 ezer font jövedelem feletti sáv – melybe a Tóth Alex szintű focisták jövedelmének döntő hányada esik – 45%-os kulcs mellett adózik.
Konkrét példával szemléltetve, az NB I-ben játszó legjobban fizetett focisták éves bruttó 350 millió forintos fizetéséből közel 300 millió forint tisztán megmarad adózott jövedelemként. Ezzel szemben, egy Angliában játszó, Tóth Alex szintű futballista éves bruttó 1 milliárd forintos fizetéséből alig 540 millió forint marad meg az adó és társadalombiztosítási járulék levonása után.
Míg a hazai és angliai bruttó fizetések között csaknem 3-szoros a különbség, addig – a két ország adózási rendszerében rejlő különbség miatt – a nettó jövedelmek között csupán 1,8-szoros az eltérés. Ha ehhez még hozzászámítjuk az eltérő lakhatási és megélhetési költségeket, akkor arra következtethetünk, hogy bár minden szempontból jelentős karrier-előrelépés Tóth Alex átigazolása az angol Premier League-be, fizetésének ugrásszerű megemelkedése – az eltérő adóztatási rendszerek miatt – mégsem olyan drámai, mint amilyennek elsőre tűnhet.
Angliához hasonlóan, a legtöbb európai országban a futballisták bruttó bérének 40-50%-a kerül levonásra személyi jövedelemadó formájában. Magyarországon kívül Monacoban és Csehországban élvezhetnek még jelentős adókedvezményt a focisták – mondta dr. Horváth Balázs.
Fontos azt is látni, hogy maga az OECD is külön jövedelemtípusként javasolja kezelni a sportolók – gyakran csillagászati összegű – fizetéseit és pénzdíjait. Ennek megfelelően, a főszabálytól eltérően, nem csupán az illetőség állama jogosult az ilyen jövedelmek adóztatására, hanem a forrásország is, vagyis az az állam, ahol a sportoló a jövedelemszerző tevékenységét ténylegesen kifejtette.
Ez azt jelenti, hogy függetlenül attól, rendelkezik-e az adott sportoló – például egy magyar labdarúgó – adóügyi illetőséggel Angliában, amennyiben ottani klubnál játszik, az ott realizált jövedelme után az Egyesült Királyságban keletkezik adófizetési kötelezettsége. Ugyanez az elv érvényesül abban az esetben is, ha a sportoló olyan versenyen vagy tornán vesz részt, ahol pénzdíj elnyerésére is lehetőség van.
Jó példa erre a február 1-én zárult Australian Open, amelynek 121 éves történetében 2026-ban került sor a valaha volt legmagasabb pénzdíjazásra: a tornagyőztesek – a kazak Elena Rybakina és a spanyol Carlos Alcaraz - fejenként 4.150.000 AUD, azaz közel 930 millió forint jutalomban részesültek, míg az összdíjazás elérte a 115.000.000 AUD-t. A győzelem örömét ugyanakkor jelentősen csökkenthette, hogy az alkalmazott forrásadó mértéke a 30–45%-ot is elérhette.
Legyen akár itthon, kedvező adózás mellett, akár Európa elit csapataiban, magasabb adókulcsok levonása után megmaradó nettó fizetés, ezek az összegek a magas életszínvonal biztosítása mellett komoly megtakarításokat és befektetéseket tesznek lehetővé a futballisták számára, ezzel biztosítva jövőjüket aktív pályafutásuk után is – tette hozzá Billwachs Tibor az SQN Trust Bizalmi Vagyonkezelő Zrt. igazgatósági tagja és befektetési szakértője.
Ha például egy 3 éves szerződéssel rendelkező játékos évi 500 millió forintos nettó fizetése felét félreteszi három éven keresztül, és azt lakossági állampapírba fekteti 7%-os hozammal, akkor ebből a harmadik év végére 105 millió Ft kamatjövedelemhez jut. Természetesen ekkora vagyonokat már érdemes komplex módon, a tulajdonos igényei szerint, a kockázatokat geográfia és eszközosztály tekintetében megfelelően megosztva befektetni – világított rá Billwachs Tibor.
