Magyar Telekom eredmények és globális minimumadó
A 44,7 forintos osztalék 5,6 százalékos osztalékhozamot jelent a tegnapi záróáron, és ehhez jön még a 24 milliárd forintos részvény visszavásárlás, ami mintegy 30 millió darab részvénynek felel meg. Az elmúlt évek gyakorlata az aukció volt az alacsony forgalom miatt, ami az utóbbi időszakban valamelyest emelkedett, de nem szignifikánsan. Vagyis szerintünk idén is maradhat az aukció.
Az viszont izgalmas, hogy most egészen explicit és – szerintünk - továbbra is konzervatív a cég előrejelzése az idei évre. Az előrejelzés alapján és az ideihez hasonló kifizetési arányokat figyelembe véve jövőre az osztalék elérheti a 64 forintot, ami a mostani részvényár alapján 7,7 százalékos hozamnak felel meg, s ehhez jöhet egy 32-33 milliárd forintos részvény visszavásárlás.
Azt követően pedig 80 forint fölötti osztalék lehet. Persze mindez csak egy szimpla projekció, akár másképpen is dönthet az igazgatóság, hiszen (i) már a könyv szerinti érték (778 forint) felett jár az árfolyam, ugyanakkor a 990 forint Bloomberg szerinti átlagos célárfolyam alatt. Nyilván az árfolyam és a célárfolyamok összeérése esetén a saját részvény vásárlás már nehezebben lesz indokolható, vagyis akár a készpénz kifizetés is növekedhet a részvény visszavásárlás terhére.
Na és akkor itt van a globális minimumadó, ami mindenkit érint, de nem mindegy mennyire. Amikor évekkel ezelőtt a bevezetésről tárgyaltak az országok, akkor azzal számoltunk, hogy ennek hatása nem lesz túl jelentős. Az MTel erről is beszélt a gyorsjelentésében. Mivel a részletszabályok még nem teljesen ismertek, becslést tudott csak adni a cég. Mivel pl. Észak-Macedóniában a társasági adó 10 százalék, ezért emiatt idén valószínűleg 100 millió forintnál kisebb mértékű többlet adófizetési kötelezettség jelentkezhet.
S ha már globális minimumadó, akkor beszéljünk a többi cégről is.
A Richter esetében néhány héttel ezelőtt volt egy olyan adószabály módosítás, amelynek köszönhetően az extraprofit-adó is beszámítható lett a globális minimumadóba. Ez a különadó, amely tavaly 30 milliárd forint körül alakulhatott, a korábbi tervek szerint feleződött volna idén. Ugyan a Richter effektív adórátája a korábbi 5 százalék környékéről idéntől 15 százalékra emelkedik, a 10 százalékpontos növekedés valószínűleg csak kis többlet terhet jelent a korábbi adózási struktúrához képest (talán 1-2 milliárd forint lehet ez a tétel). Viszont a későbbi, 2025-től érvényes adózásról nehéz beszélni. Alapesteben ott már megjelenik ez a negatív hatás, de ez a később megjelenő részletszabályoktól függ majd. Az is elképzelhető, hogy valamiféle adókedvezményt az új rezsimben is sikerül kiharcolni, de az Erste a modelljében konzervatívan 15 százalékkal számol.
Az OTP esetében a legtöbb országban, ahol jelnetős operációja van a banknak, 15 százalék vagy a fölött van az adóráta. Itthon a helyi iparűzési adó is beszámít ebbe a tételbe, így itthon is teljesül a globális minimumadó követelmény. Az egyetlen jelentősnek tűnő ország Bulgária lehet, ahol az adó 10 százalék, s az OTP-nek az eredménye is jelentős. Ebben az estben a hatás becslésünk szerint és „ceteris paribus”, mintegy 10 milliárd forint lehet, ami a várható eredmény mintegy 1 százalékára rúg.
A MOL esetében az effektív adóráta tavaly 17 százalék volt, s úgy tűnik, hogy ott sincs olyan operáció, amely az új adó hatálya alá esne. Ráadásul az eredményt az olaj, a finomítói és petrolkémiai marzsok és egyéb események jelentős mértékben mozgatják.
Habár a részletes szabályok még nem ismertek a globális minimumadó tekintetében, de úgy tűnik, hogy nem lesz jelentős hatása a négy blue-chip eredményére az idei évben, s valószínűleg az elkövetkező években is relatíve kis hatással kell majd számolnunk. (forrás: ERSTE)
