Magyarország a régió élmezőnyében az elsődleges egyenleg alapján
Az MBH Elemzési Centrum szakértői folyamatosan követik a magyar államháztartásban érzékelhető folyamatokat, és a költségvetés hiányának alakulását. A legfrissebb elemzői publikáció kiemeli: sikeres volt a költségvetés koronavírus-járvány utáni korrekciója, hiszen a hazai hiány 2024-ben már a régiós országok többségénél (Romániánál, Lengyelországnál és Szlovákiánál) kedvezőbben alakult. Előrejelzések szerint 2026-2027-ben a magyar hiány továbbra is a második legalacsonyabb lehet a térségben. A legtöbb régiós ország adósságrátája gyors ütemben emelkedik, míg Magyarországé jóval stabilabb pályán mozog.
„A teljes költségvetési hiány mellett talán még fontosabb megvizsgálni az elsődleges egyenlegek alakulását, azaz a kamatkiadások nélkül számított mutatót. Ha ezeket a számokat nézzük, akkor rögtön a régió élén találja magát Magyarország, az elsődleges egyenleg ugyanis 2023-ban és 2024-ben is itt volt a legkedvezőbb. Noha 2026-2027 vonatkozásában az elsődleges egyenleg várhatóan romlani fog a kormányzati jóléti bejelentések hatása miatt, de a kamatkiadások enyhe mérséklődése és a gazdasági növekedésből fakadó bevételnövekedés miatt a költségvetés elsődleges egyenlege még így is a régió legjobbjai között maradhat” – emeli ki Árokszállási Zoltán, az MBH Elemzési Centrum igazgatója.
A magyar költségvetés relatíve jó állapota magyarázhatja hazánk jó eredményeit az államadósság-finanszírozás terén. Az elemzők szerint a magyar államkötvények iránti stabil befektetői kereslet részben a kontroll alatt tartott deficitnek, részben a másfél év után nemrég elindított jegybanki kamatcsökkentésnek köszönhető – valamint a folyamatot támogatja a globális kockázati felárak utóbbi hónapokban látott mérséklődése is. Utóbbi mozgást lekövethetik a régiós hozamfelárak, s ez mutatkozik meg abban, hogy a magyar felár mérséklődése hasonló a lengyelországihoz.
„Előretekintve, a költségvetési hiány mérsékelten csökkenhet 2026-ot követően, és a gazdasági növekedés várható beindulásával az államadósság GDP-arányos szintje is enyhe csökkenő pályára állhat. Az infláció alacsonyan tartása mellett mindez stabil állampapírpiacot eredményezhet, ami a költségvetési hiány finanszírozását is biztosíthatja” – húzta alá Árokszállási Zoltán.
