Magyarország elsőként implementálhatja a CSRD halasztásra vonatkozó uniós rendelkezéseket
A kormány május 13-án nyújtotta be a jövő évi költségvetés megalapozásáról szóló törvénytervezetet, amely tartalmazza a magyar ESG törvény (2023. évi CVIII. tv.) módosításának javaslatát is. Ugyanezen a napon került benyújtásra egy másik törvényjavaslat is, amely az egyes adókötelezettségekről és egyes adótörvények módosításáról rendelkezik, közkeletű nevén a „nyári adócsomagot” tartalmazza.
Ebben a salátatörvényben szerepel a Számviteli törvény (2000. évi C. tv.) módosítása is, amely többek között az Omnibusz javaslatcsomag részeként, április 16-án kihirdetett (EU)2025/794 európai parlamenti és tanácsi irányelv szerinti CSRD rendelet módosítását is tartalmazza, megvalósítva ezzel a kötelező átültetést a nemzeti jogba.
A törvénycsomag 122. §-a paragrafusa értelmében a Számviteli törvény úgy módosul, hogy a nagyvállalatnak minősülő, nem közérdeklődésre számot tartó vállalkozásoknak, azaz a CSRD 2. körös vállalatainak a 2025-ös üzleti év helyett első alkalommal csak a 2027-es üzleti évükre kötelező alkalmazniuk a fenntarthatósági jelentéstételre vonatkozó szabályokat.
Ez a paragrafus ugyancsak kitér arra is, hogy a közérdeklődésre számot tartó KKV-knak (a mikrovállalkozásokat leszámítva) először 2026 helyett a 2028-ban kezdődő üzleti évükben kell majd a CSRD-nak megfelelniük, csakúgy, mint a kisméretű és nem összetett pénzügyi intézményeknek (bankoknak), zárt (captive) biztosítóknak és viszontbiztosítóknak, ha a törvényben meghatározott árbevétel, mérlegfőösszeg és létszám kritériumoknak megfelelnek.
„Ha a fenti tartalommal elfogadják a törvénycsomagot, akkor Magyarország jó eséllyel elsőként tesz eleget tagállami szinten a CSRD bevezetésének halasztásáról született uniós döntésnek” – mutatott rá Bagyura András, a Forvis Mazars Fenntarthatósági szolgáltatások területének vezetője.
