Magyarország készen áll a 2050-re vállalt környezetvédelmi kötelezettségei teljesítésrére
A miniszter elmondta, hogy nagy növekedést ért el az ország a napenergiatermelésben, ami az egyik legnagyobb alternatív energiaforrásnak számít, hiszen állandó szélmozgás nem nagyon áll rendelkezésre, a napsütéses órák száma azonban viszonylag magas. Magyarország ezért az alternatív energiatermelési kapacitásának jelentős részét napenergiával tervezi kiépíteni. Az idén már 2,6 GW termelési kapacitással rendelkezik az ország és további 500 MW kapacitás kiépítése van folyamatban. A cél 6 GW termelési kapacitás kiépítése 2030-ra. A fejlesztés két módon zajlik, 50 MW felett ipari méretekben nagyberuházókkal, valamint háztartási mértetekben, a lakosságnak nyújtott vissza nem térítendő támogatásokkal, főként az energiaellátásban, eddig problémás térségekben.
A szabályozási környezetről szólva a miniszter elmondta, hogy Magyarország a térségben elsőként foglalta törvénybe a háztartási energiasemlegességi célt 2050-re.
A fejlesztési prioritások között az energiahatékonysági és energiatárolási fejlesztéseket jelölte meg Palkovics László. Ennek értelmében törvényben is foglalták a minden gazdasági szereplőre kötelező részvételt az energiahatékonyság javításában. Különös tekintettel az energiaszolgáltatók kiemelt szerepére. Fontosnak nevezte a miniszter a beszédében a tiszta, teljesen karbonmentes nukleáris energia zöld energiaként való elismerését.
A magyar elektromos energiaellátás hatékonyságának fejlesztésében a nukleáris és a napenergia játssza a legfontosabb szerepet - szögezte le a miniszter. De fontos szerepe lesz a hidrogénnek, a szintetikus forrásoknak, valamint a szén-dioxid-megkötési technológiáknak, a melléktermékek és nyersanyagok újrahasznosításának is.
A fejlesztés jegyében a kormány elfogadta a nemzeti hidrogénstratégiát. A hidrogén két területen játszhat fontos szerepet. Ezek közül az energiatárolási funkció tűnik fontosabbnak. Az atomerőművek éjszakai termelését és a naperőművek áramtermelését időnként tárolni kell, és mivel Magyarország nem rendelkezik magaslati víztározókkal, más megoldásokat kell találni az áram "raktározására". A hidrogén erre azért is tűnik megfelelőnek, mert fel lehet használni hozzá a meglévő földgáz tározási infrastruktúrát. A hidrogén másik lehetséges felhasználási területe az üzemanyag, elsősorban nehézipari területeken, például az acéliparban, vagy a műtrágya gyártásban, de a közlekedésben is.
Nagy fejlesztésekre készül Magyarország az akkumulátor technológiai ágazatban is, ahol már egy pilot-projekt is folyamatban van. Az országban települt autógyárak ugyanis részben vagy teljesen, de át fognak állni az elektromobilitásra. Az akkumulátor ettől függetlenül is a jövő egyik stratégiai termékének számít, hasonlóképpen a félvezető áramkörökhöz. "Tíz éven belül életünk egyetlen területén sem fogjuk már tudni nélkülözni az akkumulátort" - mondta Palkovics László. Ehhez pedig egy teljes akkumulátor-ökoszisztémát kell kiépíteni a gazdaságon belül. Ha minden jól megy két éven belül Magyarország lesz a második legnagyobb akkumulátor-gyártó ország Európában Németország után mintegy 300 GW termelési kapacitással.
Az ország szállítási rendszerének zöldebbé tételéről szólva a miniszter a pozsonyi konferencián elmondta, hogy a jövő évtől kezdve a 25 ezernél nagyobb lakosságszámú városokban zéró-emissziós buszok lesznek forgalomba állítva. Jelentős támogatásban részesülnek az elektromos autók, ami akár 7 ezer euró is lehet. Emellett bővül az elektromos töltőállomás-hálózat is, és támogatásban részesülnek az elektromos biciklik is. Az európai projektekben is egyre esélyesebbnek tűnő szintetikus üzemanyagok fejlesztése már négy éve folyik Magyarországon egy nagy autógyár, a Mol és egyetemi kutató intézetek részvételével.
A közlekedés fejlesztésének egyik legfontosabb eleme a vasúti szállítás szerepének növelése, mind a személy-, mind a teherforgalomban. Ez magában foglalja mind a pályahálózat, mind a konténer terminálok, mind a gördülőállomány fejlesztését.
Palkovics László beszédében kiemelte a mesterséges intelligencia használatának jelentőségét is az energiafelhasználási hatékonyság javításában, például az energiaelosztó rendszer terhelésének előrejelzésében és szabályozásában, valamint a különböző szállítási módok használatára tett javaslatokban. A miniszter leszögezte, hogy Magyarország továbbra is ellen fog állni az európai emissziós kereskedelmi rendszer kiterjesztésének a lakosságot közvetlenül érintő területekre, elsősorban a lakások fűtésére és személygépkocsik használatára. Egyúttal ennek megvitatását jelölte meg a pozsonyi konferencia egyik legfontosabb feladatának.
Palkovics László kiemelte, hogy a KPMG által összeállított "Net Zero Readyness Index" kimutatásban Magyarország a 13. helyet érdemelte ki a világ országai rangsorában, "ami nagyon jó helyezés, ha azt vesszük, hogy az előttünk álló országok teljesen más ipartörténettel rendelkeznek. A szabályozási környezet tekintetében pedig a listavezető öt ország között vagyunk. Vagyis gazdasági, ipari és társadalmi tekintetben fel vagyunk készülve a 2050-re vállalt kötelezettségeink teljesítésére".
