Magyarország második világháborús katonai birtokbavételéről készül adatbázis

Az adatbázisban minden magyarországi település esetében elérhetővé válik a katonai birtokbavétel, illetve birtokbavételek időpontja, a településért harcoló katonai alakulatok, a harcok jellege és időtartama, a katonai és polgári áldozatok száma és személyazonossága, valamint a település ingó- és ingatlan vagyonában keletkezett háborús károk részletes adatsora.

Úgy fogalmazott: "Minden lehetséges eszközzel arra kell nevelni a fiataljainkat, hogy a háború borzalmait nem lehetséges relativizálni. Olyan kort élünk, amelyben hangzatos és spekulatív, jólétben burjánzó ideológiák könnyen megtévesztik azokat, akik nem szembesültek legalább a számok, az emlékek és az elbeszélések szintjén a valósággal."

Azt mondta, az emberáldozatok, testi és lelki sebesülések, attrocitások és életre szóló ellehetetlenülések következményeit ma is viseljük, magánemberként, közösségként, nemzetként egyaránt. Tanítsuk meg kortársainknak, fiataljainknak, hogy egyedül a béke lehet origója és kerete az emberhez méltó életnek, gyarapodásnak és boldogulásnak. Egyedül a múlt beható ismerete jelenthet biztos alapot a jelenben való eligazodáshoz, és egy életerős nemzetet vizualizáló jövő építéséhez - fejtette ki.

Töll László ezredes katonai identitásért felelős miniszteri biztos arról beszélt: az adatbázis az első és a második világháború veszteségi listáinak, a gulágra elhurcoltak jegyzékeinek vagy a magyar ezredek adatainak közzétételéhez hasonlóan régi adósságot törleszt. Hangsúlyozta: a kommunizmus alatt nem lehetett szó szisztematikus kutatásról, a szovjet csapatok dicsőségén kívül nem volt érdekes sem az emberi sorsok, sem a történelmi valóság megismerése.

Most viszont egyben lehet majd látni, mi történt minden egyes hazai településen, mit mutat a kutatható adatok által megismerhető tudományos igazság - tette hozzá. Megjegyezte: ugyanakkor az adatbázis soha nem lesz teljesen készen, ezért azt kérik, aki a bővítéséhez új információval tud szolgálni, ossza meg azokat a honlap üzemeltetőivel.

Töll László kiemelte: az adatbázis szikár adatai mögött falvakra és városokra, nem egyszer utcákra lebontva "gomolyog elő" a második világháború azon nyolc hónapjának a története, amely Magyarország területén rendkívül kemény harcokat hozott.

Megjegyezte: az adatbázis bármennyire a múltról szól is, a jelennek küldött figyelmeztetés, mert abból kiolvasható, milyen tragédiával járt Magyarországnak, hogy két világhatalom háborújában, "két istentelen és embertelen diktatúra malomköve között morzsolódott fel szabadsága és vált csatatérré az ország".

Magyarországnak nem volt elég ereje ahhoz - tette hozzá -, hogy megőrizze szuverenitását és megvédelmezze polgárait a harcok pusztításaitól és a deportálásoktól. Nem veszíthetjük el a szuverenitásunkat, az akaratot, hogy magunk döntsünk a sorsunk felett, a lehetőséget, hogy magunk döntsünk béke és háború kérdésében - emelte ki.

Szabó Csaba, a Magyar Nemzeti Levéltár főigazgatója elmondta: az adatbázis összeállításához nemzetközi együttműködésben megkapják a német állami levéltár, a Bundesarchiv "Tageskartéit", amelyet a német hadvezetés az utolsó pillanatig vezetett, a német propagandagépezet Magyarország területén készített több ezer fotóját, valamint a veszteséglistákat. Az amerikai nemzeti levéltártól (NARA) pedig az ország bombázásának találati listáját, a fényképekkel.

Emellett feldolgozzák az 1944-1952 közötti halotti anyakönyveket is, hogy bemutassák, a 202 nap mekkora civil áldozatvállalással járt. Továbbá a német és remélhetőleg az orosz adatbázisok katonai veszteséglistájához is hozzájutnak.

Az adatbázis világviszonylatban is egyedülálló feldolgozása lesz az 1944-1945-ös, Magyarország területén folyó hadieseményeknek - közölte a főigazgató, nagyon fontosnak nevezve az információs kárpótlást.

Számvéber Norbert alezredes, a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum Hadtörténelmi Levéltár és Térképtár igazgatója a projektet bemutatva elmondta, az adatbázis 1944 március közepétől 1945 április közepéig dolgozza fel a települési szintű adatokat.

Az adatbázisban a 3155 magyarországi település esetében elérhetővé válik a katonai birtokbavétel - illetve birtokbavételek - időpontja, az ottani harci cselekményeket megvívó katonai alakulatok neve, a harcok jellege és időtartama, a légitámadások időpontja és az okozott károk, a katonai és polgári áldozatok száma és személyazonossága, valamint a település ingó és ingatlan vagyonában keletkezett háborús károk részletes adatsora - sorolta.

Emellett bemutatják a települések történetével kapcsolatos adatokat is, köztük a közigazgatási besorolását, a lakosság számát, a települések területét, lakóházainak számát, közbiztonsági helyzetét.