Magyarországon egyeztetnek a világ versenyhatóságainak vezető közgazdászai

A Nemzetközi Versenyhálózat (International Competition Network – ICN) 2001-ben alakult meg. Célja, hogy olyan informális fórum legyen, amelynek keretében a világ versenyhatóságai megoszthatják egymással tapasztalataikat, gyakorlataikat és egyeztethetnek az aktuális versenypolitikai trendekről, illetve azok változásairól. A szervezetnek jelenleg 141 ország nemzeti versenyhatósága a tagja. Rigó Csaba Balázs, a GVH elnöke 2023 óta az ICN Irányító Testületének (Steering Group) állandó tagja.

A kétévente megrendezésre kerülő vezetőközgazdász-ülés a versenyhatóságok rangidős közgazdászai mellett a tudományos élet kiemelkedő képviselőinek is platformot biztosít a versenypolitika közgazdasági vetületeinek megvitatására.

A 2025-ös szakmai találkozót – a Gazdasági Versenyhivatallal közösen – a magyar versenyhatóság budapesti székházában rendezi meg az ICN április 23-25. között. A szakmai eseményen hat kontinens, 45 országából összesen 59 szakértő vesz részt, hogy megosszák egymással tapasztalataikat. Az egyes témákat a torontói, a New York-i, a leuveni, a kelet-angliai és a Queen’s Egyetem professzorai vezetik fel. A konferencia több aktuális témakört is feldolgoz, így többek között a digitális platformok hatásait a termékpiaci versenyre és a fogyasztók mindennapi döntéseire; a modern kartellfelderítési eszközöket; a hatósági beavatkozások értékelésének módjait; és a mesterséges intelligencia piaci versenyre gyakorolt hatásait.

A konferenciát Rigó Csaba Balázs, a GVH elnöke,  az ICN Irányító Testületének tagja nyitotta meg, kiemelve, hogy „a versenyhatóságok olyan új, és egyre összetetteb kihívások előtt állnak, amelyek kezeléséhez elengedhetetlen a legújabb módszertanok megvitatása és elsajátítása.” Hozzátette: „Ilyen kihívások többek között a digitális térben tapasztalt jogsértő gyakorlatok, a mesterséges intelligencia térnyerése, illetve az elmúlt esztendők inflációs sokkjai is.”

A Gazdasági Versenyhivatal évek óta kiemelt figyelmet fordít a digitális tér folyamataira. A GVH 2024 során – az európai uniós versenyhatóságok között egyik elsőként – piacelemzésben vizsgálta meg az MI lehetséges hatásait. Az elemzés eredményei alapján számos javaslatot fogalmazott meg a magyar jogalkotónak, melyek a megújuló MI nemzeti stratégia keretében hasznosulhatnak. Az infláció elleni küzdelem jegyében - az élelmiszerárak változásaira is tekintettel - a GVH 2025 április 15-én gyorsított ágazati vizsgálatot indított a tej és tejtermékek, illetve az étkezési tyúktojás hazai piacain.