Már Dánia a világ egyik leginnovatívabb országa
Az elemzés három fő szempontra összpontosít: először is az innováció jelenlegi helyzetének felmérése ("Creating Innovations"), másodszor az országok technológiai jövőjének feltárása ("Developing Future Fields through Key Technologies"), harmadszor pedig a gazdasági rendszerek fenntarthatóságának értékelése annak megállapítása érdekében, hogy azok a bolygó határain belül működnek-e és hosszú távon sikeresek lehetnek-e ("Sustainable Economy").
A 2024-es innovációs mutató összesített rangsorában az első helyeken ismét a kisebb nemzetek állnak, akárcsak a korábbi években. Svájc 71 ponttal továbbra is az első helyen áll, őt követi Szingapúr, amely három ponttal növelte pontszámát, és elérte a 68 pontot. Dánia szintén 68 pontot ért el, és ezzel a világ egyik legdinamikusabb és leginnovatívabb országa. Az ország lenyűgöző nyolc ponttal javította teljesítményét, és több kulcsfontosságú technológia, például az energiatechnológia és a biotechnológia terén is élen jár. Szingapúr és Dánia pozitív fejlődése közelebb hozta az első három országot egymáshoz, míg a köztük és a következő helyen álló országok - Svédország (58 pont), Írország (55) és Finnország (52) - között jelentősen nőtt a különbség.
Egyetlen nagy ipari ország sincs az első 10 között
Több kisebb ország, köztük Belgium és Ausztria után az első nagy ipari ország a 11. helyen szerepel: Dél-Korea 44 ponttal. Szorosan mögötte következik Németország 43 ponttal (-2), a 10. helyről a 12. helyre esett vissza, az Egyesült Királyság pedig 42 ponttal (+1) a 13. helyen áll. Az Egyesült Államok 35 ponttal (-7) a 18. helyen áll, folytatva az innovációs kapacitás lassú, de folyamatos csökkenését, amely a 2000-es évek közepén kezdődött. E tendencia átmeneti stabilizálódását a Covid-19 világjárvány nagyrészt visszafordította.
A világjárvány Kínát is érintette. Kína az egyetlen olyan nagy gazdaság, amely az évek során rendkívül dinamikusan javította innovációs kapacitását, és következetesen feljebb lépett a rangsorban. Jelenleg a 25. helyen áll, megelőzve olyan országokat, mint Olaszország és Japán. A világjárvány és a kormány szigorú elszigetelő intézkedései azonban 2020 óta Kína innovációs indexének stagnálásához vezettek.
Japán a 28. helyen áll, a középmezőny alsó végén. Japán viszonylag gyenge teljesítménye az innovációs rangsorban nagyrészt olyan területeken mutatkozó gyengeségeknek köszönhető, mint a nemzetközi hálózatépítés, a tudományos teljesítmény, a munkaerő rendelkezésre állása, valamint a kutatás-fejlesztésbe történő kormányzati beruházások. Annak ellenére, hogy Japán erős teljesítményt nyújt a K+F tevékenységek, a szabadalmi bejelentések és a csúcstechnológia terén, ezek az erősségek nem elegendőek ahhoz, hogy jelentősen javítson az általános rangsoron.
A rangsor alsó helyeit hét feltörekvő gazdaság foglalja el, köztük az öt BRICS-ország közül négy (Brazília, Oroszország, India, Dél-Afrika), valamint Törökország, Mexikó és Indonézia. A 21 és 12 pont közötti mutatóértékekkel ezek az országok foglalják el a lista legalacsonyabb helyezéseit.
A kis országok gyakran erősen specializálódnak, a nagyobbak diverzifikáltabbak.
„Egy gazdaság mérete jelentősen befolyásolja tudományos és technológiai specializációját, és következésképpen innovációs tevékenységét. A kisebb országoknak specializálódniuk kell, hogy korlátozott erőforrásaikat és képességeiket hatékonyan összpontosíthassák. Ez lehetővé teszi számukra, hogy könnyebben kiemelkedjenek bizonyos területeken, amint azt Svájc, Szingapúr és Dánia esetében láthatjuk - olyan országok, amelyek tudományos intézményei a világ legjobbjai közé tartoznak. Iparágaik olyan területekre összpontosítanak, mint a gyógyszeripar, a biotechnológia, az elektronika és az automatizálás, ahol az új kutatások különösen fontosak.” – mondta el Schannen Frigyes, a Roland Berger partnere.
A nagyobb országok viszont sokkal szélesebb körű tevékenységekkel rendelkeznek. Ez a sokféleség lehetővé teszi számukra, hogy számos ágazatban elérjék a kritikus tömeget, ugyanakkor csökkentheti általános hatékonyságukat. A nagyobb gazdaságok heterogénebbek is, ami azt jelenti, hogy bizonyos tevékenységek gyakran regionálisan koncentrálódnak, például klaszterekbe. Ha például az egyes amerikai államokat vizsgáljuk, az ország általános gyenge innovációs helyezése némileg enyhül. Massachusetts a 7., Kalifornia pedig a 13. helyen állna, ha önállóan értékelnénk, mindkettő sokkal magasabb a globális összehasonlításban. Hasonlóképpen, a németországi Baden-Württemberg a 4. helyen állna, közvetlenül Svájc, Szingapúr és Dánia mögött. Míg tehát ezekben az országokban egyes régiók globálisan vezető szerepet töltenek be az innovációban, mások jelentősen lemaradnak.
A 2024-es innovációs mutató a Fraunhofer Rendszer- és Innovációkutató Intézet (ISI) és az Európai Gazdaságkutató Központ (ZEW) által gyűjtött és elemzett, tudományosan alátámasztott adatok alapján tükrözi a globális innovációs tevékenységek helyzetét. A jelentés kiemeli, hogy egy ország jelenlegi helyzete a múltbeli döntések és beruházások eredménye. Ezzel szemben a jövőt a ma meghozott intézkedések alakítják. Azok az országok, amelyek most nem hajtják végre a szükséges intézkedéseket, az elkövetkező években nehezen fogják tudni tartani a lépést az innovációban élenjárókkal. Németországban például számos területen aggasztó beruházási elmaradás tapasztalható. Az új tudás és technológiák kiépítésének visszafogása veszélyezteti Németország versenyképességét, különösen, mivel egyre több ország száll be az innovációs versenybe.
