Már látszik, hogyan duplázható meg a logisztika teljesítménye

A logisztikai ágazat, vagyis elsősorban az áruszállítás és raktározás teljesítménye nagymértékben összefügg a gazdaság állapotával és nemzetközi kereskedelmi integrációjával. Az idei harmadik negyedévben a külföldi vonatkozású közúti áruforgalom – az inflációs válság által még kevésbé érintett – 2022-es csúcshoz képest 18,4 százalékkal, míg a vasúti forgalom 17,1 százalékkal csökkent. A nemzetközi szállítmányozás visszaesése jelentős mértékben összefügg a gyenge nemzetközi gazdasági környezettel, illetve a külföldi ipari megrendelések csökkenésével. A hazai logisztika ugyanakkor, részben Magyarország földrajzi helyzetéből adódóan, így is viszonylag nagy részarányt képvisel a nemzeti össztermékből.

„Napjainkban a logisztika bruttó hozzáadott érték-arányos súlya 5,3 százalék, míg például a járműipar esetében ugyanez a mutató – a beszállítókkal együtt – 6 százalék körül mozog. Ezt az egyébként sem alacsony értéket tervezi a gazdasági kormányzat közel duplájára, 10 százalékra emelni 2030-ig, melynek érdekében már számos lépés történt a közelmúltban, a különböző vasútfejlesztési beruházások elindításától a logisztikai parkok célzott támogatásán át a közúti sofőrhiány kezelését célzó kezdeményezésekig” – mondta az ágazat jövőképével kapcsolatban Szabó Melinda, az MBH Bank ágazati elemzési vezetője.  

Látszanak a kitörési pontok

A nehéz gazdasági környezetből fakadó akadályok ellenére, már érzékelhető, mely területeken mutatkozik kitörési lehetőség az ágazat számára. Az MBH Elemzési Centrum szakértői megvizsgálták, hogy a logisztika hozzáadott értéke hogyan függ össze más ágazatok teljesítményével, és azt találták, hogy rövidtávon a kiskereskedelem, hosszabb távon az ipar trendjei befolyásolják leginkább a szektor eredményeit.

„Ha 10 milliárd forinttal nő a kiskereskedelem hozzáadott értéke a GDP-hez az előző negyedévhez képest, akkor ugyanebben a negyedévben 1,64 milliárd forinttal nő a logisztikai ágazat GDP-hez hozzáadott értéke. Hosszabb távon ugyanakkor inkább az ipar és az építőipar teljesítménye válik meghatározóvá. Egy debreceni BMW-gyárhoz hasonló ipari üzem például két év alatt 47 milliárdos hozzáadott értéknövekményt jelent a logisztika ágazatnak” – emelte ki Báthori Bence, az MBH Bank ágazati elemzője.

Az országba betelepülő gyártóvállalatok kiszolgálását célozza többek között az alföldi vasúthálózat nemrég bejelentett, nagyléptékű fejlesztése, amely a Kecskemét-Debrecen-Szeged autóipari háromszög kiszolgálását 600 milliárd forintos vasútipari beruházássorozattal támogatná.

Eközben a kelet-nyugat-irányú európai áruforgalom egyik kiemelt csatornája lesz a Budapest-Belgrád vasútvonal is, mely Pireusz kikötőjéből teremt majd közvetlen összeköttetést az ázsiai áruk szállításához. A beruházással a jövőben Magyarország kínálja majd a leggyorsabb szállítási útvonalat a görögországi kikötők érintésével a Távol-Kelet és Nyugat-Európa között. 

Hasonlóan kiemelt jelentősége van logisztikai szempontból a nemrég újra hazai tulajdonba került Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtérnek: Ferihegy személy- és áruforgalma már 2022-ben is a nemzetgazdaság GDP-jének mintegy 2,7 százalékát generálta – és ez a teljesítmény az elmúlt években csak tovább fokozódott.

Az évről évre dinamikusan növekvő reptéri áruforgalom, különösen az e-kereskedelmi csomagok jelentős részét tovább szállítják hazánkból az unió más célpiacaira, így megállapítható, hogy a budapesti reptér mára Európa egyik e-kereskedelmi központjává vált – ezzel az árukezelés közvetlen hasznán túl komoly lökést adva számos logisztikai és raktárközpont építésének. 

A lízingpiacon még borúsak a kilátások

Az MBH Csoporthoz tartozó Euroleasing a közúti áruszállításban használt nagyhaszon gépjárművek legnagyobb hazai finanszírozója. A társaság adatai szerint a szállítmányozó eszközök – vontatók, pótkocsik, buszok – finanszírozása az idei év első három negyedévében nem mutat csökkenést, ugyanakkor az új forgalomba helyezett járművek darabszámában már érzékelhető némi visszaesés. A jelenség elsődleges magyarázata, hogy az elmúlt években az eszközök ára nagymértékben emelkedett, így a finanszírozás volumenében kevésbé mutatkozik a járművek számának visszaesése.

„A kapacitásfelesleg okán a fuvarszakma csak részben tudta tovább hárítani a megemelkedett működési költségeket (például autópályadíjak), így a szektor már közel egy éve veszteségesen működik.  Sajnos a jelek azt mutatják, hogy a feldolgozóipari beszerzési menedzser index értéke 2009 és 2020 után a legalacsonyabb értéket mutatja az elmúlt egy évben, így az ágazat rövidtávú kilátásai nem túl pozitívak” – mutatott rá Göblös Gergely, az Euroleasing eszköz értékesítési igazgatója. 

Támogatott hitelek helyett banki kölcsön

Az MBH Bank a logisztikai ágazat egyik legnagyobb hitelintézeti partnere: az ágazatban működő cégek 25%-a vezet számlát az MBH Banknál. „A raktárlogisztikai beruházások elsősorban ingatlanfejlesztésekhez, energiahatékonysági beruházásokhoz és a raktárak infrastruktúrájának korszerűsítéséhez, például automatizáláshoz kötődnek, míg a fuvarlogisztika területén leginkább telephelyvásárlásra és -bővítésre, illetve szállítóeszközök beszerzésére vesznek igénybe banki forrásokat” – mondta Tuli Tamás, az MBH Bank intézményi, intragroup és kiemelt kapcsolatok igazgatója.

A vállalati ügyfelek számára jelenleg kihívásként jelentkezik, hogy a korábbi években rendelkezésre álló támogatott vagy kedvező árazású hitelek – például a Baross Gábor Hitelprogram vagy a Növekedési Kötvényprogram forrásai – jelenleg nem elérhetőek. A kieső finanszírozási lehetőségeket az MBH Bank saját forrású, piaci árazású termékekkel pótolja, melyek mellett a beruházás teljes életútját lefedő kiegészítő szolgáltatásokat, például tanácsadási és pályázatírói támogatást is biztosít ügyfeleinek.