Már minden harmadik lakáshitelt 30 év alattiak vesznek fel Magyarországon

Míg 2025 januárjában a 18–30 év közötti fiatalok a lakáshitelek 18%-át vették fel, addig az év végére ez az arány 31% fölé emelkedett, vagyis már minden harmadik új lakáshitel a legfiatalabb hitelképes korosztályhoz kötődik. A 31–40 évesek részesedése továbbra is 35% körül alakul, így a lakáshitelpiac közel kétharmadát a 40 év alattiak adják.

Az MNB által publikált adatok szerint a legmarkánsabb változás a hitelfedezeti mutatókban figyelhető meg. Míg 2025 elején az új lakáshitelek mindössze 3,5%-át nyújtották 80% feletti hitelaránnyal, vagyis 20%-nál alacsonyabb önerővel, addig 2025 decemberére ez 17,3%-ra emelkedett.

A hitelarány növekedése elsősorban a fiatal hitelfelvevők körében koncentrálódik: a 18–30 év közötti korosztály 17,4%-a mindössze 20% alatti,  további 33,7%-a pedig 20–30% közötti önerővel lép be a lakáspiacra.

„A fiatal generáció a trend szerint már nem gyűjtöget évtizedekig, hanem a jövedelmét használja tőkeáttételként. Egy 60 millió forintos lakás megvásárlásához szükséges 6 millió forintos önerő ma már reális cél lehet, ám a magas hitelarány a finanszírozásban minden eddiginél szigorúbb pénzügyi tudatosságot és stabil jövedelmi hátteret igényel” – mutat rá Garam Dániel, a money.hu hitelszakértője.

A KSH által közzétett legfrissebb kereset adatok szerint 2026 februárjában a bruttó átlagkereset 725 500 forint volt, ami 9,7%-os emelkedést jelent az előző évhez képest. A nettó keresetek ennél is nagyobb mértékben, 12,0%-kal nőttek – amit jelentősen befolyásoltak a családoknak és a gyermeket nevelő anyáknak nyújtott célzott adókedvezmények –, a 10,5%-os reálbér-növekedés ugyanakkor a gyermektelen fiatal munkavállalók számára is érdemi vásárlóerő-bővülést jelenthet. Emellett a 25 év alattiak szja-mentessége továbbra is közvetlen pénzügyi előnyt jelent a fiataloknak.

A money.hu elemzése szerint a fordulat hátterében az államilag támogatott Otthon Start hitel megjelenése mellett az a felismerés is szerepet játszik, hogy a lakásárak emelkedési üteme sok esetben gyorsabb, mint amilyen tempóban a fiatalok önerőt tudnának felhalmozni. Ebben a környezetben az alacsonyabb önerővel történő vásárlás egyre inkább tudatos időzítési döntésként jelenik meg.

A banki gyakorlatban ugyanakkor továbbra is a jövedelemarányos törlesztési mutató (JTM) jelenti a fő korlátot, így a magas LTV-jű hitelek döntően stabil, kiszámítható jövedelemmel rendelkező ügyfelekhez kerülnek.

A szakértők szerint 2026-ban is ez lesz a kulcskérdés: a fiatalok hitelfelvételi aktivitását nem az önerő, hanem a jövedelmi teherbírás határozza meg.

A lakáshitelhez szükséges önerő mértékéről bővebb információ a money.hu Tudástárában  található.