Már rövid távon strukturális változásokra kényszerül az agrár ágazat
„A magyar agrártermelést több kihívás is éri egyszerre. A második negyedév rendkívül száraz hónapokat hozott, ami tovább súlyosbította a vízhiányos állapotot, így a főbb növényeink terméseredményei és jelenlegi kilátásai is kedvezőtlenek. A forintárfolyam elmúlt hónapokban végbement erősödése is új helyzetet teremtett azáltal, hogy egyes termékpályák esetében rontja a hazai gazdálkodók versenyképességét az exportpiacokon. Az iráni konfliktus miatt továbbra is magas olaj- és energiaárak pedig rövid távon növelhetik a mezőgazdasági munkák és az alapanyagárak költségeit, és emelkedhetnek az ellátási kockázatok is” – mondta Hollósi Dávid, az MBH Bank Agrár- és Élelmiszeripari Üzletágának ügyvezető igazgatója, kiemelve még a sertés- és a tejpiac elhúzódó válságát.
Hozzátette, kettősség tapasztalható: a lassuló infláció, a csökkenő forintkamatok, az élénkülő gazdaság, valamint a bővülésnek induló fogyasztás mellett az átlagosnál gyengébb agrárévre lehet számítani jelenleg. „A mostani sérülékeny és volatilis piaci-termelési környezetben különösen fontos a gazdálkodás megtérülésének kiszámíthatósága és tervezhetősége, az átgondolt értékesítési stratégia kialakítása, ami még inkább felértékeli a bankok mint erős pénzügyi partnerek szerepét. Ismét előtérbe kerülhet a likviditás biztosítása, így az alkalmazkodóképesség kulcsát jelentő beruházások megvalósítása mellett újból nagy hangsúlyt kaphat a forgóeszközfinanszírozás is.”
Az aszályos időjárás rontotta legerőteljesebben a kilátásokat
Az ügyfelek, szakmaközi szervezetek és a bank elemzőinek helyzetértékelése alapján készülő, és a hivatalos statisztikákat megelőző agrár-élelmiszeripari bizalmi mutató, az MBH AgrárTrend Index értéke 2026 második negyedévének végén tovább távolodott az egyensúlyi szintnek tekintett 35 ponttól: negyedéves összehasonlításban 0,8 pontot csökkenve 31 ponton állt, éves összevetésben pedig 2,7 pontos a csökkenés. Az érték legutóbb 2023 második negyedévében volt hasonlóan alacsony szinten, akkor a magas inputanyagárakkal párosuló alacsony terményárak miatt. „Most azonban az aszályos időjárás a romló helyzetértékelés legfőbb oka” – mondta Héjja Csaba, az MBH Bank Agrár- és Élelmiszeripari Üzletágának stratégiai ügyfelekért felelős központjának vezetője.
Az index végén ezúttal a gyümölcs-, a sertés- és a kukorica-termékpálya áll. „A baromfi- és a tojáságazat viszont továbbra is az egyensúlyi szinthez közel vagy afölött áll, a növénytermesztési ágazatok közül pedig a zöldségtermesztés közelít a stabilitáshoz” – mondta Héjja Csaba, kiemelve, hogy utóbbi két terület esetében az öntözés és az üvegházak által biztosított kiszámíthatóság jelentősen mérsékli a klímakockázatokat. Az élmezőnyben szerepel még a húsmarhaágazat, amely ugyan szintén elszenvedi a kiszáradó legelők és a takarmányellátás kockázatát, de az élőmarha-export biztos alapot jelent számára. „A többi terület jellemzően 30 pont alatt van, és sok negyedév után ismét jelentősebb különbség alakult ki a szűk élmezőny és a többi termékpálya helyzetértékelése között.”
Szűkülő jövedelmezőséget hozhat az év a szántóföldi növénytermesztésben
A magyar mezőgazdaság kibocsátásának gerincét adó szántóföldi növénytermesztésben a második negyedévben tovább súlyosbodott a csapadékhiány, amely sok területen eléri a 70-120 millimétert. A talaj felső egy méteres rétegéből az Alföldön 140–170, a Dunántúl nagy részén 110–150 milliméter nedvesség hiányzik. Az átlag felett alakuló hőmérséklet fokozta a párolgási veszteségeket, és gyorsította a növények fejlődését. Mindennek következtében is a búza országos termésátlaga 4-5 tonna között van, noha kedvező termelési környezetben ez 5,5-6 tonna körüli szokott lenni. A repce szintén gyengébb évet zárt kisebb termőterületen hektáronkénti 2,5 tonna átlaggal, míg az árpa hektáronkénti 4,3-4,5 tonnás termésátlaga szintén a 2022-es rendkívül aszályos év eredményeit idézi. „Az augusztusi csapadékellátottság meghatározó lesz a tekintetben, hogy sikerül-e elkerülni a 2022-es negatív rekordot. Ha kapnak még esőt azok a kultúrák – elsősorban a kukorica –, amelyek lokálisan még jó állapotban vannak, nyílhat esély a veszteség elkerülésére” – mondta Héjja Csaba. Mint hozzáfűzte, a jelenlegi árszintek mellett búzából például intenzív agrotechnológiával 5,5-6, extenzívvel pedig hektáronkénti 4-4,5 tonna termés jelenti a fedezeti pontot. Emellett több helyen a termés minősége sem a legjobb a visszajelzések szerint. „Lokálisan kedvezőbb lehet a helyzet, de – a likviditási helyzettől függően – vélhetően többen így is a későbbi értékesítésre készülnek, az árak világpiaci növekedésére várva. Ez azonban a magyar felvásárlási árakban egyelőre nem mutatkozik meg.”
Kedvezőbb helyzetben a baromfi, elindulhatnak felfelé a termelői árak a tejpiacon
Az állati termékpályák közül a baromfi és a tojás helyzete a legstabilabb. A baromfi iránti kereslet visszaállt a korábbi magasabb szintre, és ez EU-s importnyomás ellenére a tojás esetében is keresleti a piac. Szintén pozitív hír, hogy a kacsahús esetében megindult az Európai Bizottság arra irányuló eljárása, ami talán segíthet a hosszú ideje fennálló kínai importnyomás enyhítésén.
A tej termékpályán a hazai termelői árak talán elérhették a mélypontot, az EU-s spotárak már jelzik az áremelkedést. Jelenleg a termelői árak 130-140 forint között mozognak szerződéstől függően, ami nagyon kevés esetben termelhető ki, így jellemzően egyelőre önköltség alatti az értékesítés. „Fontos azonban kiemelni, hogy a teljes éves termelői átlagár literenkénti 150 és 155 forint között mozoghat, ami a hatékonyabb telepeknél jelent némi jövedelmet, de akár közepes hatékonysággal is kitermelhető” – mutatott rá Héjja Csaba. Hozzátette, mindkét esetben a támogatások tudják biztosítani a pozitív jövedelmet.
A sertésnél a hízóárak 1,4 euró/kilogramm mélyponton vannak az európai szintű túlkínálat, a hazai tartási kedv közelmúltbeli növekedése, a forint erősödése, valamint a takarmányárak kisebb mértékű enyhülése miatt. Ez szinte minden esetben önköltség alatti értékesítést jelent. A hizlalók esetében viszonylagos pozitívum a bank szakértői szerint, hogy mérséklődtek a malacárak, így a most letelepített hízókon talán már lehet jövedelmet realizálni. Feldolgozói oldalon leginkább a feldolgozott termékek jövedelmezőek, a tőkehúsok és a nyershúsok esetében jelentős importnyomást látható.
Húsmarhánál jelentős kockázat a legelők állapota és a takarmányellátás, de összességében kedvezőek az exportárak, mert európai szinten nagy a kereslet. „A magyar húsmarha-előállítás jelenlegi volumenével alapvetően kedvező az ágazat helyzetértékelése, de a klímakockázat talán itt jelentkezik a legjobban, az extenzívebb tartás miatt” – mutattak rá a szakértők, kiemelve, hogy az aszályos időjárás az állattartók számára is komoly kihívás a szálastakarmány rendkívül magas ára és nehézzé vált beszerezhetősége miatt, és a gyephozam is alacsony.
Magas termésbiztonság az öntözött kertészeti kultúráknál
A fontosabb kertészeti kultúrák – csemegekukorica, zöldborsó – termőterülete csökkent ugyan, de öntözés esetén magas a termésbiztonság, ami az üvegházi termelést is idevéve tükrözi a kontrollált termelési környezet kialakításának jelentőségét. A hajtatott zöldségeknél ugyanakkor az európai és magyar viszonylatban is rendkívül nyomott árszint átmeneti zavarokat okoz a jövedelmezőségben.
A gyümölcsöknél jelentős kiesést okozott a tavaszi fagy. A meggy- és a cseresznyeszezon befejeződött, a kajszié és az őszibaracké zajlik – közepes árszinttel, különösebb zavarok nélkül. Az alma mint a legfontosabb magyar gyümölcs komoly károkat szenvedett Szabolcsban, ennek mértéke azonban csak a harmadik negyedévben körvonalazódik ki pontosabban.
A szőlő-bor esetében a fitoplazma, a fiatal ültetvényeknél az aszály, a termelési oldalon pedig még a tavaszi fagy komoly károkat okozott, érdemi szőlőár-növekedés azonban a jelentős borkészletek miatt nem várható. Gyengélkedik a lédig bor exportja, ami miatt a hazai feldolgozók vélhetően kisebb mennyiséget fognak feldolgozni.
Előrelépés a palackos boroknál, az export esetében látszik, főként a fehérborok esetében.
