Másfél évtizede nem látott pörgés a személyi hiteleknél – a bankok kamatversenye még csak most kezdődik

A személyi hitelezés szinte robbanásszerűen nő: 2023 kivételével – amikor a lakáshitelek kereslete drámai mértékben visszaesett – legutóbb 2009-ben fordult elő, hogy a folyósított hitelek között a személyi kölcsönök aránya fél éven át minden hónapban átlépte a 30 százalékot.

Több mint 15 éve szintén a lakáshitel-piac drasztikus visszaesése állt a háttérben, hiszen a devizahitel-válság után a lakosság elfordult a lakáshitelektől – emlékeztetett Gergely Péter.

Most azonban más a helyzet. 2025 első félévében a lakáshitelek iránti kereslet több mint 25 százalékkal nőtt az előző évhez képest, és így a szerződéses állomány 809 milliárd forintra emelkedett.

Vagyis idén nem a lakáshitelektől való elfordulás miatt szárnyalt a személyi kölcsönök volumene: fél év alatt 527,3 milliárd forintot folyósítottak a bankok, ami 42 százalékkal több, mint egy éve.

Még ennél is figyelemreméltóbb – hangsúlyozta Gergely Péter –, hogy a 2023-ban egész évben kihelyezett 523 milliárd forintot már júniusig sikerült túlszárnyalni. Ráadásul az eddig megdönthetetlennek hitt 2019-es rekordév, a maga 559 milliárdos forgalmával, szintén veszélyben van, amint beérkeznek a júliusi adatok.

A szakértő egy újabb változásra is rámutatott: hosszú idő óta most először nemcsak az összes kihelyezett összeg, hanem a szerződések száma is meghaladta a 2019-es szintet. Június végéig több mint 166 ezer szerződés született, szemben a hat évvel korábbi 157 ezres adattal.

A munkáshitel sem fogja vissza a növekedést

Különösen figyelemre méltó ez az eredmény annak fényében, hogy a babaváró mellett a munkáshitel is megjelent komoly versenytársként a fedezetlen kölcsönök piacán. Az év első felében 27 600 igénylő összesen 106,8 milliárd forintnyi kamatmentes munkáshitelt vett fel, amelynek egy része egyébként személyi kölcsönként jelent volna meg a piacon.

Gergely Péter szerint ugyanakkor a munkáshitel bevezetése egyértelmű előnnyel is járt: a bankok sokkal erősebben kezdtek el harcolni az ügyfelekért.

Kamatcsökkenés és élesedő verseny

Bár a folyósított személyi hitelek átlagos költsége az elmúlt hónapokban nem változott jelentősen, az átlagos THM június végére 16,11 százalékra süllyedt, ami több mint 150 bázisponttal alacsonyabb a tavalyi 17,69 százaléknál.

A szakértő szerint ennél is fontosabb jelzés, hogy a bankok egyre szélesebb körben kínálnak alacsonyabb kamatokat, már az átlagos jövedelemmel rendelkezőknek is.

Az MBH Bank például a múlt héten enyhített feltételein: a 9,99 százalékos kamatú Super Plus konstrukcióhoz már nem kell 700 ezer forintos nettó jövedelmet igazolni, elegendő az 500 ezer, igaz, legalább 7 millió forintos hitelösszeg esetén.

Más bankoknál azonban már az átlagosnak számító 3 millió forintos hitelösszegnél is 10 százalék alatti kamat érhető el. A Raiffeisen Bank jelenleg 9,49 százalékot kínál költségmentesen, az UniCreditnél pedig fix 9,85 százalékos kamat érhető el, ahol ráadásul augusztus 31-ig akár 80 ezer forintos jóváírás is járhat. Az Erste Most Extra Személyi Kölcsön 9,89 százalékos kamattal szerezte meg a harmadik helyet, bár a 30 ezer forintos folyósítási díj miatt a THM alapján már csak negyedik lenne.

A CIB és a K&H Bank is belépett a 10 százalék alatti körbe, egyaránt 9,99 százalékos kamattal.

Ősszel további csökkenés jöhet

A BiztosDöntés.hu szakértője úgy véli, hogy bár az ősz a várakozások szerint inkább az Otthon Start lakáshitelről fog szólni, a bankok a lendület fenntartása érdekében várhatóan a személyi kölcsönök kamatát is tovább mérséklik majd.