MBH Index: Jelentős különbségek rajzolódnak ki a hazai borvidékek ingatlanpiacán
2025-2026-os adatok szerint a Balatonfüred-Csopaki borvidék a legdrágább: a lakóingatlanok négyzetméterenkénti medián ára meghaladta az 1,1 millió forintot. A második helyen a Balatonboglári borvidék áll, amelyet szorosan követ az Etyek-Budai és a Pannonhalmi borvidék 870–885 ezer forint közötti négyzetméterárakkal. Ezzel szemben a Tokaji borvidéken ez az érték nem éri el a 250 ezer forintot, de például a Villányi borvidéken is 500 ezer forint alatt van.
Hosszabb távon vizsgálva mindegyik borvidéken jelentősen emelkedtek az ingatlanárak, a Balatonfüred-Csopaki borvidéken a legnagyobb mértékben: a négyzetméterár csaknem hatszorosára nőtt 2008 és 2025-2026 között. A Csongrádi borvidéken mintegy 440 százalékos, a Pannonhalmi borvidéken pedig valamivel több mint 420 százalékos volt az áremelkedés. A legkisebb mértékű drágulás a Tokaji borvidéket jellemezte, de ott is csaknem két és félszeresükre emelkedtek az árak 2008 óta.
„Jól látható, hogy önmagában a borvidéki jelleg nem magyarázza az ingatlanárak közötti jelentős különbségeket: szerepet játszik benne a turizmus, a munkaerőpiaci és a jövedelmi helyzet, vagy épp a nagyobb városok elérhetősége is” – mondta Dr. Nagy Gyula, az MBH Jelzálogbank vezérigazgatója, példaként említve, hogy a Balaton környékén a turisztikai kereslet és a második otthonok iránti érdeklődés is hozzájárulhat a magas árszinthez, míg az Etyek-Budai vagy a Pannonhalmi borvidék esetében Budapest, illetve Győr közelsége és az ebből fakadó kedvezőbb munkaerőpiaci lehetőségek jelenthetnek fontos tényezőt. „A borvidékek ingatlanpiaci helyzetét ezért több, egymással összefüggő tényező együttesen alakítja.”
A Balaton északi partján meghatározó a turizmus, Etyek és Pannonhalma a jövedelmi rangsor élén
A borvidékeket ma már egyre többen fedezik fel turistaként. Ebből a szempontból a Balatonfüred-Csopaki és a Balaton-felvidéki borvidék emelkedett ki 2025-ben: az egy lakosra jutó vendégéjszakák száma meghaladta az 50-et, amiben nagy szerepe volt a Balaton közelségének is. A Badacsonyi borvidéken 24, a Balatonboglárin 18 vendégéjszaka jutott egy lakosra. A turizmus a Tolnai borvidéken bizonyult a leggyengébbnek, ahol 2025-ben 1 alatt maradt a vendégéjszakák egy lakosra jutó száma, de például a Szekszárdi borvidéken is 2 alatt alakult. Érdekesség, hogy a Pannonhalmi borvidéken a vendégéjszakák több mint fele külföldi turistákhoz kötődött.
A helyi munkaerőpiaci lehetőségeknek és a nagyobb városok elérhetőségének szintén fontos szerepe van a borvidékek ingatlanpiacának alakulásában. Ezt vizsgálva kiderült: az egy adófizetőre jutó éves nettó bér az Etyek-Budai és a Pannonhalmi borvidéken volt a legmagasabb – csaknem 6, illetve mintegy 5,9 millió forint* – amiben szerepet játszik Budapest, illetve Győr közelsége.
A Balaton környéki borvidékek ugyanakkor sajátos helyzetben vannak e tekintetben: a második otthont vagy nyaralót keresők által támasztott nagyobb kereslet magas ingatlanárakkal párosul, miközben a helyi jövedelmek relatíve alacsonyabbak. A Balatonfüred-Csopaki borvidéken például a kiemelkedő ingatlanárak mellett a helyi bérszínvonal csak a felső-középmezőnyben található. A Tokaji borvidéken ezzel szemben az alacsonyabb bérszínvonal mellett is jóval elérhetőbbek maradtak az ingatlanok, mivel ott a legalacsonyabbak az ingatlanárak a borvidékek között.
Az elmúlt években összességében az Etyek-Budai és a Balatonfüred-Csopaki borvidék vonzotta a legtöbb új lakost, a vándorlási egyenleg lakosságarányosan 8,1 és 7,5 százalékos bővülést mutatott. A többi borvidéken ugyanakkor inkább elvándorlás volt jellemző, leginkább Tokaj környékén, ahol 3,2 százalékos népességarányos csökkenés ment végbe 2020 és 2024 között.
„A magyar borágazat komoly strukturális és termelési, piaci kihívásokkal néz szembe – beleértve az éghajlatváltozás hatásait, a szőlő különböző betegségeit, valamint a borfogyasztás csökkenését –, amelyek szemléletváltást és fokozott versenyképességet követelnek meg a borvidékektől.
A jövőben azok a bortermelő területek lesznek igazán sikeresek, amelyek képesek az alkalmazkodásra, a hatékonyabb működésre, és pontosan ismerik a piacot és a célközönségüket” – mondta Hollósi Dávid, az MBH Bank Agrár- és Élelmiszeripari Üzletágának ügyvezető igazgatója, kiemelve a turizmus, a vendéglátás és az infrastruktúra fejlesztését, valamint a brandépítés jelentőségét, amelyek nagyban hozzájárulhatnak a borvidékek fejlődéséhez, beleértve az ingatlanpiacot is.
A szőlőterületeknél a Pannon borrégió a legdrágább
Magyarország borvidékei között nemcsak a lakóingatlanok, hanem a szőlőterületek áraiban is jelentős különbségek vannak. 2025-ös adatok szerint a Pannon borrégióban voltak a legdrágábbak a szőlőültetvények, hektáronként csaknem 3,1 millió forintos árral. A Felső-Pannon borrégióban mintegy 2,9 millió, a Tokaji és a Balaton borrégióban pedig 2,79 millió forint körül alakult a hektáronkénti ár. A legolcsóbb szőlőterületek a Bükki, Egri és Mátrai borvidéket magában foglaló Felső-Magyarország borrégióban találhatók, ahol a hektáronkénti ár nem érte el a 2 millió forintot. A Duna borrégió mintegy 2,25 millió forintos hektáronkénti árával a második legalacsonyabb árszintet mutatta.
*: A NAV 2024-es adatai szerint
