Meddig élnek a magyar fiatalok a „mamahotelben”? Ezen is segít majd az Otthon Start?
Ahogy említettük, összességében a 27,1 év a magyar fiatalok esetében kicsivel magasabb az uniós átlagnál, viszont csökkent az elmúlt években. 2010-ben ez még 28 év volt, majd lassú csökkenés, illetve 2015-től stagnálás következett, végül 2021-től kezdett újra lassan csökkenni, ugyanakkor a 2024-es érték megegyezett az egy évvel korábbival.
Európában a legkorábban a skandináv fiatalok hagyják el a szülői házat, Finnországban, Dániában és Svédországban a 22 évet sem éri el az átlagos életkor, amikor az első saját háztartásba költöznek. A legtovább pedig a horvát fiatalok maradnak a szüleikkel, náluk 31,3 év az átlagos életkor, amikor saját háztartást alapítanak. Utánuk következnek a szlovákok 30,9 és a görögök 30,7 évvel.
Ha megnézzük az adatokat, akkor kétféle, viszonylag egyértelmű mintázat is megfigyelhető: egyrészt a gazdagabb országokban jellemzően hamarabb mozdulnak el saját lakásba a fiatalok, másrészt van egy érzékelhető észak-déli különbség is, a dél-európaiak jellemzően tovább maradnak a szüleikkel. Az elsőre magyarázat lehet a jövedelem alakulása, a gazdagabb európai országokban könnyebben megengedhetik maguknak akár a szülők is, hogy viszonylag korán saját lakást vegyenek a gyermekeknek, illetve a bérlésbe is könnyebben vágnak bele.
Emellett persze egyéb tényezők, társadalmi különbségek is közrejátszanak abban, hogy hány éves korban hagyják el a szülői házat a fiatalok, a déli mediterrán országokban jellemzően hagyománya van több generáció együttélésének, így nem véletlen, hogy a már említett görögök mellett az olasz, a spanyol és a portugál fiatalok is csak 29-30 éves koruk környékén önállósodnak.
A magyar fiatalok közül a lányok hamarabb költöznek saját lakásba, ez európai tendencia is, hiszen a kontinensen a lányok esetében 25,3 év, míg a fiúknál 27 év az önállósodás átlagos kora.
„Az elmúlt években Magyarországon több eszközzel igyekeztek könnyíteni a fiatalok lakáshoz jutását, ide sorolható a munkáshitel, a 25 év alattiak szja-mentessége, illetve 2025-től a munkáltató által adómentesen nyújtható lakhatási támogatás” – mutatott rá Valkó Dávid. Ugyanakkor az OTP Ingatlanpont vezető elemzője hozzátette, hogy eközben a magyar lakásárak emelkedésének üteme folyamatosan az európai élmezőnyben volt, ami ellentétesen hat, hiszen megnehezíti a lakásvásárlást a fiatalok számára.
Az Eurostat azt is kimutatta, hogy a 15-29 év közötti fiatalokat az átlagnál jobban érinti a lakhatási költségek emelkedése. 2024-ben az érintett korosztály 9,7 százaléka élt olyan háztartásban, mely jövedelmének több mint 40 százalékát költötte lakhatásra, míg a teljes népesség esetében ez az arány csak 8,2 százalék volt. Ennek magyarázata a fiatalok jellemzően alacsonyabb jövedelemszintje.
Erre utal az is, hogy azokban az országokban volt jellemző a magas lakhatási költség a jövedelem arányában, ahol az átlagnál hamarabb költöznek saját háztartásba a fiatalok. Kivétel Görögország, ahol az egyik legtovább maradnak a szülői házban, miközben a fiatalok legmagasabb aránya, majdnem harmada él olyan háztartásban, mely jelentősen kitett a lakhatási költségeknek.
„A szeptemberben elindult Otthon Start program dedikált célja, hogy segítse a fiatalok első lakáshoz jutását kedvezményes, 3 százalékos kamatozású hitellel. A programnak köszönhetően talán tovább csökkenhet a szülői ház elhagyásának átlagos életkora, hiszen többen engedhetnek meg maguknak saját lakást” – emelte ki Valkó Dávid. Az a hivatalos statisztikákban nem látszik, hogy hányan választanak albérletet, illetve a szülői ház helyett saját lakást, így pontos becsléseket egyelőre nem lehet adni. Ugyanakkor a kedvezményes hitel élénkíti a lakáspiacot, ami az árak további emelkedéséhez vezethet, ez pedig a fiatalok egy részét továbbra is visszatarthatja a vásárlástól – teszi hozzá az OTP Ingatlanpont vezető elemzője.
