Még dőlhet rekord, de fordulat is következhet a lakáspiacon
Míg 2020-ban országosan tíz százalék alatt, addig tavaly már 12,5 százalékkal növekedtek éves szinten a lakásárak, olvasható az OTP legújabb Lakóingatlan Értéktérképében. A NAV 2021-es, még nem teljes körű adatai alapján minden települési jogállás és ingatlantípus esetében egyértelmű növekedés figyelhető meg. Egy év alatt ugyanakkor megváltozott az áremelkedés üteme: a főváros és megyeszékhelyek esetében gyorsult, míg a községek és egyéb városok esetében lassult. A lakótelepi lakások esetében 4-ről 11 százalékra, az egyéb lakások esetében 9-ről 10 százalékra gyorsult az áremelkedés üteme, míg az önálló házak esetében változatlan, 11 százalék körüli maradt. Az általános áremelkedés mellett szintén jelentős, országosan közel 30 százalékos forgalombővülés jellemezte 2021-ben a hazai lakáspiacot.
„Tavaly nyolcadik évébe lépett a folyamatos reálár-emelkedés és amennyiben a pozitív trend az idei évben is kitart, úgy közel rekord hosszúságú növekedési ciklust könyvelhetünk el a lakáspiacon. Negyedéves bontásban vizsgálva már valamelyest árnyalja a képet, hogy 2021. első és harmadik negyedévének jelentős áremelkedését a második negyedévben visszafogottabb, míg az utolsó három hónapban minimális növekedés követte. A forgalom az állami támogatások mellett a járványhelyzet miatt két éve elmaradt, majd a tavaly realizálódó adásvételeknek köszönhetően is növekedett és az előzetes adatok alapján - hozzátéve, hogy ezek még változhatnak - 2021-ben megközelíthette a 170 ezer tranzakciót, ami 2007 óta a legmagasabb érték” – mondta Valkó Dávid, az OTP Ingatlanpont vezető elemzője.
A Balaton fénye látszólag halványul
Hasonlóan a 2020-as évhez, tavaly is minden megyében pozitív előjel állt az árváltozás előtt, azonban egy év alatt nagyot fordult a világ. Míg két éve, köszönhetően a Balaton közelségének, Somogy megye ért el kiugró, közel 37 százalékos áremelkedést, addig 2021-ben Zala megye lépett a dobogó legfelső fokára, „alig” 25 százalékos drágulással és Somogy 13,7 százalékos értékkel a középmezőnyt erősítette. A második legmagasabb értéket (21,1%) a hagyományosan olcsó Heves megyében regisztrálták tavaly, míg az agglomerációs hullám következtében Pest megyében 20 százalékkal növekedtek az árak. A balatoni árrobbanás lecsengését vetíti előre az is, hogy a legalacsonyabb növekedést Bács-Kiskun (6,6%) és Budapest (6,4%) mellett Veszprém megyében (2,4%) mérték, ami pedig 2020-ban még második helyezett volt, közel 20 százalékos áremelkedéssel. Míg 2020-ban kilenc, addig 2021-ben már tizenöt megyében haladta meg az áremelkedés mértéke a tíz százalékot.
Az eladott ingatlanok átlagos négyzetméterára 2021-ben – Budapest (714 ezer Ft/m2) után, azt egyre jobban megközelítve – továbbra is Somogy megyében volt a legmagasabb, átlépve a félmilliós szintet (520 ezer Ft/m2), míg Pest megyében (489 ezer Ft/m2) ennek a lélektani határnak közelébe ért. Ahogy a legdrágább, úgy a legolcsóbb megyéink sorrendjében sem történt érdemi változás, Borsod megyében 241 ezer, Békésben 219 ezer, míg a tavaly is legolcsóbb Nógrádban a viszonylag jelentős, 17 százalékos áremelkedés következtében már 138 ezer forintos négyzetméterárral találkozhattak az érdeklődők, ugyanakkor továbbra is Nógrád az egyetlen megye 200 ezer forint alatti négyzetméterenkénti átlagárral.
A megyeszékhelyek árváltozását vizsgálva 2021-ben Salgótarján egyedüliként lépte át a 20 százalékos növekedést (20,8%), Miskolc és Tatabánya 17,4 százalékos áremelkedést realizáltak, míg a lista végén Kecskemét (7,8%) és Békéscsaba (6,8%) szerepeltek, illetve egyedül Szekszárdon– alig érezhetően, de – csökkent az átlagár (-0,5%). Érdekes, hogy 2020-ban pont Szekszárdon növekedett legnagyobb mértékben, 18,5 százalékkal a lakóingatlanok átlagára. Tavaly a legdrágább megyeszékhely változatlanul Debrecen volt, ahol az átlagos négyzetméterár elérte a 492 ezer forintot, a korábban éveken át élen álló Győrt pedig Székesfehérvár (490 ezer Ft/m2) és Veszprém (472 ezer Ft/m2) ismét megelőzte a tavalyi évben. A megyeszékhelyek árrangsorát 2021-ben is Salgótarján zárta, 164 ezer forintos átlagos négyzetméterárral. A nagyvárosok és Budapest árdinamikáját jelzi az is, hogy míg 2020-ban még négy megyeszékhely átlagára haladta meg a legolcsóbb fővárosi kerületét, addig tavaly már csak Debrecenről és Székesfehérvárról lehetetett ezt elmondani.
Az adásvételek száma Győr-Moson-Sopron megyében tavaly 54 százalékkal bővült, de még ennél is magasabb értéket (76%) ért el Győrben. Budapest forgalma kerek 50 százalékkal emelkedett, míg Zala megyében 47,3 százalékkal, a megyeszékhelyek közül pedig Szekszárd áll a dobogó második fokán hajszállal 50 százalék alatt.
„A tavalyi év ingatlanpiaci szempontból minden várakozást felülmúlt, amit a 2020-as év alacsony bázisa, a kormányzati támogatások, az év nagy részében még igen kedvező kamatkörnyezet és a koronavírus járvány visszaszorulása is segítettek. Az emelkedő forgalom és árak mellett azonban további változások is megfigyelhetőek voltak: míg a balatoni áremelkedés veszített lendületéből, addig a fővárosi agglomerációs drágulás még nagyobb fokozatba kapcsolt, országosan a kistelepülések térnyerése megállt és ismét a nagyobb városok és Budapest felé mozdult el a kereslet. Az idei évre vonatkozó előrejelzést számos bizonytalansági tényező nehezíti, a második félévben már a kedvezőtlen makrogazdasági folyamatok hatására érezhetően csökkenhet is a kereslet, ami 2022-re összességében még lehetséges reálár növekedést, ám a forgalomszám csökkenését vetíti előre” – összegezte várakozásait Valkó Dávid.
