A nyugdíjat még kérhetjük a tavalyi szabályok szerint - de miért éri meg?
A legkorábbi időpont
A nyugdíjba vonulás időpontjának megválasztása a nyugdíjkorhatár betöltésétől, mint legkorábbi lehetőségtől kezdve több dologtól is függhet. Ezek között az egyik fontos tényező a nyugdíj összegének nagyságrendje lehet, amely eltérést mutathat abból a szempontból, hogy melyik évben történik a nyugdíjba vonulás.
A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tny.) 18. §-a szerint öregségi teljes nyugdíjra az jogosult, aki betöltötte a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt, és rendelkezik legalább húsz év, öregségi résznyugdíj esetén legalább tizenöt év szolgálati idővel.
Fentieken kívül a nyugdíjkorhatár elérésétől függetlenül, életkorra tekintett nélkül a nők negyven év jogosultsági idővel történő kedvezményes nyugellátása vehető igénybe a negyven év jogosultsági idő meglététől. A jogosultsági idővel már rendelkező hölgy is „döntési helyzetben” van ettől az időponttól kezdve. Figyelem, a kedvezményes nyugellátáshoz nem negyven év szolgálati idő, hanem negyven év jogosultsági idő szükséges, nem minden szolgálati idő minősül jogosultsági időnek is.
Öregségi nyugdíjkorhatár – 65. életév
Öregségi nyugdíjkorhatár
- aki 1952-ben született, a 62. életév betöltését követő 183. nap,
- aki 1953-ban született, a betöltött 63. életév,
- aki 1954-ben született, a 63. életév betöltését követő 183. nap,
- aki 1955-ben született, a betöltött 64. életév,
- aki 1956-ban született, a 64. életév betöltését követő 183. nap,
- aki 1957-ben vagy azt követően született, annak a betöltött 65. életév.
2024-ben az 1959-ben születettek következnek, 65. születésnapjukon elérve nyugdíjkorhatárukat.
Szolgálati idő – 20, de legalább 15 év
Az öregségi teljes nyugdíjhoz húsz év szolgálati idő szükséges.
Öregségi résznyugdíjra lesz jogosult az a személy, aki a születési évének megfelelő öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte, és legalább tizenöt év szolgálati idővel rendelkezik. (Ebben az esetben, ha lehet, még ne kérjük a nyugdíjat a korhatár elérésekor, törekedjünk a teljes nyugdíjhoz szükséges húsz év szolgálati idő megszerzésére.)
2018. július 26-tól mind a biztosítási jogviszony fenntartása mellett, mind megszüntetésével igényelhető az öregségi nyugdíj.
Ha a nyugdíjjogosultság már bekövetkezett, és nincs olyan körülmény, amely miatt feltétlenül, mihamarabb igénybe kell venni a nyugdíjat, felmerül a kérdés, mikortól kérjük az ellátást.
A különbség az időpontok között a következő: ha 2024-ben vonulunk nyugdíjba, a nyugellátás összege a 2024. évi szabályok szerint kerül kiszámításra, és 2025-ben részesülünk az éves januári nyugdíjemelésben, valamint a tizenharmadik havi nyugdíj 2025-ben esedékes összegében.
Ha már tavaly is fennállt a nyugdíj-jogosultság, és idén visszamenőleg, 2023-tól történik a nyugdíjba vonulás, a 2023. évi kiszámítási szabályok szerint kerül sor a nyugdíjszámításra, és az éves januári rendszeres nyugdíjemelésben először 2024-ben részesülünk. 2024-ben lehet első ízben megkapni a tizenharmadik havi nyugdíj összegét is.
A nyugdíj összegének kiszámítására mindig az adott évben érvényes valorizációs szorzószámok figyelembe vételével kerül sor. Ezekkel a szorzószámokkal történik a korábbi évek kereseteinek szintre hozása a nyugdíjazást megelőző év kereseti szintjéhez.
Ezek, az évente meghatározott szorzók jelentős mértékben hatnak a nyugdíj összegére, és okozhatnak esetenként nagyobb különbséget a nyugdíj összegénél a megállapítás éve szerint.
Döntés utólag – visszamenőleges igényérvényesítés
Abban az esetben, ha 2024-ben mégis a korábbi évben, 2023-ban történő nyugdíj megállapítás mellett döntenénk, lehetőség van hat hónapra visszamenőleg a nyugellátás igénybevételére, ha a jogosultsági feltételek (az életkor betöltése és a szükséges szolgálati idő, illetve a „nők 40” esetében a negyven év jogosultsági idő) már ebben a korábbi időpontban is teljesültek. (Tny. 64.§ (2) bekezdés).
Visszamenőlegesen a nyugdíj összege is kifizetésre kerül, így a döntésnél az is szempont lehet, hogy a visszamenőleges igénybejelentés esetén egy összegben a több havi nyugdíj, a tizenharmadik havi ellátás is megérkezik, és ha ebben a korábbi időszakban dolgozott is az érintett személy, utólag a levont társadalombiztosítási járulékot is rendezni kell.
Közeleg a határidő - mi a teendő tehát?
Ez a visszamenőleges igényérvényesítési lehetőség a hat hónapos határidőre tekintettel csak június végéig lehetséges az előző évre vonatkozóan.
A Tny. 64.§ (2) bekezdése szerint a nyugellátást a jogosultsági feltételek fennállása esetén legkorábban az igénybejelentés időpontját megelőző hatodik hónap első napjától lehet megállapítani.
Azaz júniusi időpontú igénybejelentés esetén a júniust megelőző hatodik hónaptól, vagyis az előző év december hónapjától lehet kérni a nyugellátás megállapítását hat hónapra visszamenőleg, júliusban már csak a tárgyév első hónapjától.
Az időpont kiválasztásánál célszerű azt is figyelembe venni, hogy a megszerzett szolgálati idő (például 41 év 245 nap) mikor éri el a következő teljes szolgálati idő évet (ennél a példánál a 42 évet), mert a nyugdíj összegénél a betöltött szolgálati éveknek van jelentősége.
Fentiek természetesen a nők negyven év jogosultsági idővel történő kedvezményes nyugellátása igénybe vételénél is érvényesülnek.
Ha a hölgy 2023-ban már megszerezte a kedvezményes nyugellátáshoz szükséges negyven év jogosultsági időt, ettől kezdve eldöntheti, hogy a nyugellátást még 2023-ban, vagy majd csak 2024-ben, esetleg még később igényli a nyugdíj összegére, vagy egyéb számára fontos körülményre tekintettel.
A halasztás előnye
Ha a körülmények megengedik, nem szükséges mindjárt a nyugdíjkorhatár betöltésének napjától a nyugdíjat igénybe venni.
Ha a tovább foglalkoztatás megengedett, a nyugdíj megállapítása nélküli tovább dolgozás a nyugdíj összegét kedvezően befolyásolja.
Aki megszerezte a nyugdíjjogosultságot, azaz legalább húsz év szolgálati idővel rendelkezik, és a reá irányadó nyugdíjkorhatár betöltése után a nyugdíj megállapítása nélkül legalább harminc nap szolgálati időt szerez, nyugdíjnövelésben részesül. (Tny. 21.§)
A növelés mértéke harminc naponként az öregségi nyugdíj 0,5 %-a.
A nyugdíjnöveléssel az öregségi nyugdíj összege meghaladhatja a megállapítása alapjául szolgáló havi átlagkeresetet.
Ha mégis az első lehetséges időponttól, azaz a korhatár elérésétől kérjük a nyugdíj megállapítást akár a visszamenőleges igényérvényesítéssel is, a nyugdíj mellett folytatott munka nettó munkabére igen kedvező lesz, mert abból csak személyi jövedelemadót (15%) kell fizetni, társadalombiztosítási járulékot (18,5%) már nem. (forrás: ado.hu)
