Nyugdíjba készülsz? Akkor kapaszkodj, mert 2014-től a nyugdíj korhatár másképp van!

Mire lehet számítani a nyugdíj korhatárral kapcsolatban hazánkban? Érdemes átvizsgálni a törvényi hátteret, majd szakértői segítséggel nézzük meg a hazai öregségi nyugdíj korhatár emelésével kapcsolatban várható lehetőségeket.

Nyugdíjba készülsz? Akkor kapaszkodj, mert 2014-től a nyugdíj korhatár másképp van!

Nyugdíj korhatár és a nyugdíj összegének megállapítása

Arról, hogy hogyan változna a hazai nyugdíjkorhatár és a nyugdíj összegének megállapítása Dr. Farkas András  nyugdíjszakértő mondta el a véleményét a Portfolio Checklist egy korábbi podcastjában.

A Magyar Nemzeti Bank (Fenntartható egyensúly és felzárkózás 2022) egy javaslatcsomagot dolgozott ki többek között a hazai nyugdíjrendszer jövőjével kapcsolatban.

Az MNB javaslatcsomagja több fontos nyugdíj-elemet is érint:

- valorizációt

- nyugdíj korhatárt és

- nyugdíj bónuszt

Melyek azok az elemek a hazai nyugdíj-rendszerben, amit alapjaiban formálna át az MNB?

Alapjaiban semmit nem kíván átformálni az MNB - érvel Dr. Farkas András (Nyugdíjguru) - tehát ez nem egy paradigmatikus javaslatcsomag, ami nem is baj, mert a nyugdíjrendszer gyökeres megváltoztatásának nem lehet "csak úgy" nekiugrani.

nyugdíj korhatár

Ehelyett inkább a nyugdíjrendszer egyes elemeit próbálja meg a Jegybank finomrahangolni, vagy éppen az európai nyugdíjrendszerekkel összhangba hozni.

Ennek kapcsán talán az egyik legfontosabb megállapítása ennek a javaslatcsomagnak, hogy egy demográfia fordulatra van szükség, mely az MNB szerint abban ölthetne testet, hogy ne a mostani alig több, mint 90.000 gyermek szülessen meg évente, hanem legalább 110.000. (erről részletesen már írtunk, kifejtve azt, hogy hány gyerekre lenne szükség egy családban ahhoz, hogy fenntartható maradjon a népességszám és ezzel a nyugdíjrendszer is - cikkünk: Nincs legalább 2 gyereked, akkor bajban leszel IDE kattintva).

Az MNB javaslatcsonagjának része, hogy a demográfiai fordulatot a nyugdíjrendszer változtatása révén is szeretné támogatni. A javaslatcsomag lényeges része a nyugdíjkorhatár változtatásával kapcsolatos.

Mielőtt a változásokra kitérnénk érdemes áttekinteni, hogyan is van jelenleg szabályozva a hazai öregségi nyugdíjkorhatár.

Mikortól állapítható meg öregségi nyugdíj?

Az öregségi nyugdíj attól a naptól állapítható meg, amelytől valamennyi jogosultsági feltétel teljesült, amit a törvény előír. Ha az igénylő részére munkanélküliség esetére járó ellátást folyósítanak, öregségi nyugdíjat legkorábban a munkanélküliség esetére járó ellátás folyósításának megszűnését követő naptól lehet megállapítani.

NYUGDÍJ KALKULÁTOR ITT

Miért volt szükséges a hazai nyugdíjkorhatár emelése?

A 2014 óta - a törvényben szabályozott formában - zajló folyamatos, sávos nyugdíj korhatáremelés alapján az egyes születési évjáratok küszöbértékei évről-évre lassan emelkedtek. A nyugdíjba vonulás feltétele tehát pontosan:

- az1952-ben született, a 62. életév betöltését követő 183. nap;

- az 1953-ban született, a betöltött 63. életév;

- az 1954-ben született, a 63. életév betöltését követő 183. nap;

- az 1955-ben született, a betöltött 64. életév;

- az 1956-ban született, a 64. életév betöltését követő 183. nap;

- az 1957-ben vagy azt követően született, a betöltött 65. életév.

Ehhez képest hogyan gondolkodik az MNB javaslatcsomagja és mi a szakértő véleménye? 

Emelkedhet a nyugdíjkorhatár a jövőben, és ha igen mennyivel?

A hazai nyugdíj korhatár meghatározásának kérdéskörében a Magyar Nemzeti Bank szeretné a hazai rendszert hozzácsatolni az európai nyugdíj rendszerek elvéhez, olyan tekintetben, hogy nyugdíj korhatár függjön a további várható élettartamtól. 

Ez az ötlet teljesen támogatandó - érvel a Dr. Farkas András -, csak épp nem időszerű. Ha a nyugdíj korhatárt most rögtön hozzácsatolnánk a várható élettartamhoz, az azért nem sürgős Magyarországon, mert épp a végén járunk egy korhatár-emelési ciklusnak (lásd előző bekezdésünket). 10 évvel ezelőtt 62 év volt az öregségi nyugdíjkorhatár, ami most már 65 év. 

Ez a három évnyi nyugdíj korhatár emelés 10 év alatt gyorsabb tempójú volt, mint amilyen tempóban a várható élettartam növekedett, tehát most lényegében előre urottunk ezzel a 65 éves nyugdíj korhatárral.

(Megjegyzés: a születéskor várható élettartam Magyarországon 2020-ban férfiak esetén 72,21 év, hölgyek esetén pedig 78,74 év. Ugyanez 2012-ben a férfiak esetében 71,45 év volt, míg a hölgyek esetében 78,38 év volt - forrás KSH)

Körülbelül van egy évtizedünk, amikor nem kell bántani ezt a jelenlegi nyugdíjkorhatárt, viszont abban nagyon igaza van a Magyar Nemzeti Banknak, és tudom támogatni az ötletet, hogy amint hozzá kell majd nyúlni a jövőben a korhatár kérdéséhez, akkor ne egy "merev" nyugdíjkorhatár legyen definiálva, hanem az függjön a várható életkilátásoktól, életkortól. 

Ezzel kapcsolatosan Európában eltérő gyakorlatok vannak már jelenleg is: vannak országok, amelyek egy évnyi várható életkor emelkedést ugyanannyi nyugdíj korhatár emeléssel szabályoznak (azaz, ha 1 évvel tovább élnek az emberek, akkor 1 évvel kitolják a nyugdíjkorhatárt is), de ettől eltér pl. Hollandia gondolkodása, ahol 1 év várható életkor növekedés esetén csak 0,8 év nyugdíj korhatár emelkedést von maga után.

Ez teljesen elképzelhető lehet a jövőben Magyarországon is - állítja a Nyugdíjguru.

De mik az aggályok ezzel kapcsolatban?

A várható életkor az egy fontos statisztikai mérőszám, de ugyanolyan fontos mérőszám emellett az egészségben eltöltött várható évek száma mutató is. És ezzel kapcsolatban óriási gondok vannak hazánkban, hiszen mi a végén kullogunk az Európai Unióban az egészségben várható élettartam tekintetében.

Példaként említhető, hogy a 65 éves korban nyugdíjba vonuló férfiak (akik még - persze, ha életben maradtak) még kb. 14,5 évre számíthatnak, melyből kb. a felét töltik egészségben a statisztikai adatok szerint.

A hölgyeknél még rosszabb a helyzet (bármilyen furcsa is ez), hiszen nekik 65 éves korukban még több, mint 18 év van hátra statisztikailag, de abból a csak 8 évet töltenek egészségben, míg több, mint 10 évet súlyos(abb) betegségek között élnek.

És ha ezt az adatot nem veszik figyelembe a nyugdíj korhatár szabályozásánál, akkor nagyon "félrehordhat a dolog", hiszen nem lesz egészséges nyugdíjasunk, hiszen akkor mennek el az emberek nyugdíjba, amikor már betegek. Ez egy komoly probléma, amivel foglalkozni kell.

De mi a másik súlyos gond?

nyugdíj korhatár Magyarországon

A másik komoly probléma ezzel a rendszerrel az, hogy a nyugdíj korhatár megemelésével nagyon sok nyugdíjas korú (vagy nyugdíjkorhatárhoz nagyon közelítő korú) ember kerülhet olyan helyzetbe, hogy önhibáján kívül már nem tud tovább dolgozni, azaz nem tudja eltartani magát. 

Ilyen esetekre a világ összes nyugdíjrendszere a korhatár előtti nyugdíjazás különböző lehetőségeit kínálja, de a magyar nyugdíjrendszerben 2012 január 1-től minden ilyen lehetőség megszűnt. 

Ezért hazánkban egy olyan ember, aki a nyugdíjkorhatár előtt (pl. 62 vagy 63 éves korban) súlyos betegséget kap, vagy megrokkan, akkor nem tud elmenni nyugdíjba még úgy sem - mint az pl. számos nyugat-európai nyugdíjrendszerben létező lehetőség - hogy nyugdíj korhatár előtt un. malus-szal (büntetéssel, azaz csökkentett nyugdíjjal) megy el nyugdíjba, és ezzel tudomásul veszi, hogy ő élete végéig emiatt kisebb nyugdíjban fog részesülni (viszont elmehet korábban nyugdíjba).

Tehát a magyar nyugdíj korhatár-emelés kérdéskörében ez a két súlyos akadály van jelenleg, amit meg kell oldani.

Mennyi idő van még hátra az életedből? 

Tudományos alapú kalkulátorunk ITT

Kompenzációt kaphatnak a sertéstartó gazdák

A kormány kompenzációval segíti a sertéstartó gazdákat, a támogatásra mindenki jogosult, aki a ragadós száj- és körömfájás miatt korlátozás alatt levő területen tart vágósertéseket - mondta csütörtöki videóüzenetében Nagy István.
2025. 05. 16. 03:00
Megosztás:

Százmilliárd forintos budapesti beruházást jelentett be a BYD

Mintegy százmilliárd forint értékű beruházást jelentett be a BYD kínai autógyártó, amelynek keretében a cég a magyar fővárosba telepíti az európai vállalati és fejlesztési központját - közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter csütörtökön Budapesten.
2025. 05. 16. 02:30
Megosztás:

Többszörösen nehezített úton a vetőmagszektor

A szélsőséges időjárás egyre nagyobb kihívást jelent a vetőmagszektor számára is, amely a mezőgazdaság első, stratégiai jelentőségű lépcsőjét jelenti, hangzott el a Vetőmag Szövetség Szakmaközi Szervezet és Terméktanács éves küldöttgyűlésén, Gödöllőn. A negatív környezeti változásokon kívül az ágazatot az elmúlt években érzékenyen érintette az orosz-ukrán konfliktus, amelynek révén a két fontos célországba szállított kukorica és napraforgó vetőmagok exportja töredékére esett vissza.
2025. 05. 16. 02:00
Megosztás:

Tágul az olló a bérek és a kiskereskedelmi forgalom emelkedése között

Tavaly a fizetések 39%-át költöttük el a kiskereskedelemben, ami a – kiskereskedelmi forgalmat tekintve igen komoly visszaesést mutató – covid événél is alacsonyabb érték. Míg 2024-ben a reálbérek 9,2%-kal növekedtek, addig a kiskereskedelmi volumen csak 2,6%-kal, vagyis egyfajta átrendeződés látszik a fogyasztási szerkezetben. Az ország a kiskereskedelmi költéseit tekintve földrajzilag is megosztott, amire a turizmus is hatással van.
2025. 05. 16. 01:30
Megosztás:

Czomba Sándor: elérhető a 85 százalékos foglalkoztatási arány

Magyarország elérheti a 85 százalékos foglalkoztatási arányt 2030-ra - mondta Czomba Sándor csütörtökön Budapesten, a WHC Csoport és az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány konferenciáján.
2025. 05. 16. 01:00
Megosztás:

Elindult a HIPA új beszállítófejlesztési szolgáltatása

Több mint ezer vállalat adataival elindította a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség saját fejlesztésű, ágazatfüggetlen adatbázisát, amely a hazai beszállítók és a külföldi beruházók összekapcsolását segíti - tájékoztatta az ügynökség csütörtökön az MTI-t.
2025. 05. 16. 00:30
Megosztás:

Megalakult az ÉVOSZ fenntarthatósági tagozata

Megalakult az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) fenntarthatósági tagozata, amely a fenntartható fejlődés jegyében ágazati szintű gondolkodást céloz - közölte a szövetség az MTI-vel csütörtökön.
2025. 05. 15. 23:30
Megosztás:

Pályafelújításokkal készül a balatoni főszezonra a MÁV

Pályafelújításokkal készül a balatoni főszezonra a MÁV, ezért erre a hétre időzítették a vágányzárat Székesfehérvár és Lepsény között - közölte a MÁV-csoport vezérigazgatója csütörtökön a közösségi oldalán.
2025. 05. 15. 23:00
Megosztás:

A hűvös idő lassítja a növények fejlődését

A hűvös időjárás nem kedvez a mezőgazdaságnak, és bár a hétvégén érkezik némi csapadék, messze nem annyi, amennyire az Alföldön a szomjazó növényeknek szükségük lenne - írta a HungaroMet Zrt. csütörtöki agrometeorológiai elemzésében.
2025. 05. 15. 22:30
Megosztás:

Segít-e a CBD olaj a Parkinson-kórban szenvedő betegeknek?

Rengeteg olyan betegség létezik, amelyekre jelenleg nincs gyógyír, és kialakulásának okait is csak feltételezések övezik. Többek között ilyen a Parkinson-kór is, ami az Alzheimer-kór után a második leggyakoribb neurológiai rendellenesség. Becslések szerint több, mint 10 millió embert érint. A jövőbeli előrejelzések szerint ez a szám tovább fog emelkedni. Egy idén megjelent tanulmány szerint 2050-re várhatóan 25,2 millió ember fog Parkinson-kórral élni világszerte, ami 112%-os növekedést jelent 2021-hez képest.
2025. 05. 15. 22:00
Megosztás:

BAHART: felpörgött a balatoni hajók forgalma

A forgalmas tavaszi szünet után a májusi hosszú hétvége is minden várakozást felülmúlt a balatoni hajózásban, május 1-4. között a Balatoni Hajózási Zrt. (BAHART) kompjai és személyhajói 69 ezer utast szállítottak - tájékoztatta a Magyar Turisztikai Ügynökség csütörtökön MTI-t közleményben.
2025. 05. 15. 21:30
Megosztás:

Ismét látogathatók a Hortobágy turisztikai látványosságai

Ismét látogathatók a Hortobágy turisztikai látványosságai péntektől, miután a ragadós száj-, és körömfájás járvány miatt korábban elrendelt korlátozásokat enyhítették - tájékoztatta a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság és a Hortobágyi Természetvédelmi és Génmegőrző Nonprofit Kft. közös közleményben az MTI-t csütörtökön.
2025. 05. 15. 21:00
Megosztás:

A Balaton már drága, a Velencei-tavat elfoglalják az állandó lakók – vadászni kell a jó nyaralókra?

Az elmúlt években szép lassan telítődött a magyar nyaralópiac, és ma már egyre nehezebb jó áron megfelelő ingatlant vásárolni. Ennek több oka is van: a Balaton mára szinte budapesti árakon forog, a Velencei-tónál a főváros közelsége miatt egyre több az állandó lakó. Azoknak, akik most elérhető áron szeretnének vásárolni, érdemes körülnézniük a kevésbé felkapott területeken is, mint például a Tisza-tó környékén, ahol még jó ár-érték arányú nyaralók találhatók.
2025. 05. 15. 20:30
Megosztás:

Nőtt az Otthon Centrum nyeresége tavaly

Az Otthon Centrum (OC) ingatlanközvetítő csoport nettó árbevétele 8,839 milliárd forint volt 2024-ben, az előző évi 5,726 milliárd forint után, az adózott eredmény meghaladta az 1,15 milliárd forintot, míg az előző évben 964,2 millió forintot tett ki - tette közzé a társaság a nemzetközi pénzügyi beszámolási standardok (IFRS) alapján készült konszolidált jelentésében, csütörtökön a Budapesti Értéktőzsde honlapján.
2025. 05. 15. 19:30
Megosztás:

Romániában terjeszkedik az egyik legnagyobb lengyel utazási iroda

Romániában terjeszkedik az egyik legnagyobb lengyel utazási iroda, a Rainbow Tours – írja az economica.net.
2025. 05. 15. 19:00
Megosztás:

Az AI új korszaka – kisebb, hatékonyabb, olcsóbb

Egyre jellemzőbb, hogy az általános célú, nagy AI-modellekről inkább a kisebb, speciálisan egy-egy feladatra szabott rendszerek felé fordul a céges felhasználók figyelme. Ezt a változást a hatékonyság, a költségoptimalizálás és a gyakorlati alkalmazhatóság iránti igény hajtja. A vállalatok ma már nem egyetlen AI-modellre támaszkodnak, hanem olyan stratégiát követnek, ami több modell együttes alkalmazásával növeli a mesterséges intelligencia pontosságát, csökkenti a költségeket és az AI-t megbízható módon integrálják a napi működésbe.
2025. 05. 15. 18:30
Megosztás:

Óriási érdeklődés és hatékony banki együttműködés a Demján Sándor Program új hitelterméke kapcsán

Az EXIM Magyarország által május 5-én elindított Jövő Exportőrei Forgóeszközhitel iránt rendkívüli érdeklődés mutatkozott, amelynek eredményeként a rendelkezésre álló 250 milliárd forintos keretösszeg öt nap alatt teljes egészében kimerült. A Demján Sándor Programban meghirdetett termék sikeréhez hozzájárult, hogy az EXIM termékeit a vállalkozások felé közvetítő partnerbankokat előzetesen értesítették a várható új konstrukcióról, lehetővé téve számukra a felkészülést és az ügyfelek időben történő tájékoztatását. Az összesített adatok alapján a termékre 415 darab kérelem érkezett be. Az igénylések 80 százaléka forint-, 20 százaléka pedig euróalapú finanszírozásra irányult. A konstrukció célja a hazai vállalkozások működésének és a vevőkörük bővítésének támogatása, valamint a lakásépítési piac élénkítése.
2025. 05. 15. 18:00
Megosztás:

Hasznos információk a szürkehályog kezelésével kapcsolatban

A legtöbb döntésünk pénzügyi szempontból is mérlegre kerül, de az egészségünkkel kapcsolatban ez egy rugalmasabban kezelt terület. Ez nem jelenti azt, hogy ne tájékozódjunk kellőképpen, mielőtt nagyobb összeget kiadnánk.
2025. 05. 15. 17:30
Megosztás:

Új törvény a nemteljesítő hitelekre (NPL) Magyarországon

Magyarország jelentős lépéseket tett a nemteljesítő hitelekre (NPL) vonatkozó keretrendszer korszerűsítése felé a nemteljesítő hitelmegállapodások hitelgondozóiról és a nemteljesítő hitelmegállapodások felvásárlóiról szóló 2025. évi XII. törvény bevezetésével. A 2025. május 16-án hatályba lépő új jogszabály a 2021/2167-es uniós irányelvet ülteti át a magyar jogba, és ezzel átfogó rendszert hoz létre a nemteljesítő hitelek átruházására, kezelésére és kiszolgálására. Ezek a reformok várhatóan átalakítják a magyar NPL-piacot, új lehetőségeket és felelősséget teremtve mind a hazai, mind a nemzetközi befektetők számára.
2025. 05. 15. 17:00
Megosztás:

Jön a közös európai diploma!

A Tanács állásfoglalást fogadott el az egységes európai diploma bevezetéséhez szükséges intézkedésekről.
2025. 05. 15. 16:30
Megosztás: